CSOK: újabb fontos részlet derült ki az ingyenmilliókról

Erre jár az 5 millió

Az új ingatlanok építésekor maximum 5 millió forintig igénybe vehető, január elsején életbe lépett adó-visszatérítési támogatásról szóló rendelet legtöbb kérdést generáló részlete a következő:

Ezeket a mondatokat harmadszorra is elolvasva csak vakargathatjuk a fejünket. Megkérdeztük ezért az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy pontosítsák számunkra és az építkezésben érdekelt magánszemélyek számára a fenti mondatokat. Az NGM válaszában kifejtette:

Vagyis a gyakorlatban ez a következőképp néz ki: ha az építkező magánszemély fogad egy generál kivitelezőt és az kulcsrakészen elkészíti a kívánt ingatlant, akkor a magánszemély az 5%-os alacsonyabb áfakulcsban részesülhet az előnyös kormányzati döntésből, míg

A jogalkotó célja ezzel az volt, hogy minden, új otthonra vágyó család (lehetőleg) részesüljön az alacsonyabb áfa előnyeiből, van aki közvetlenül az alacsonyabb áfakulcson keresztül, mások pedig az áfa-visszatérítés igénybevételén keresztül.

Nem mindegy, mi van a szerződésben

Vegyük a bonyolultabb esetet, vagyis azt, amikor a magánszemély generál kivitelezőtől rendeli meg a szolgáltatásokat és tőle veszi át gyakorlatilag kulcsrakészen az új ingatlant. A rendelet értelmezése szerint ebben az esetben adó-visszatérítési támogatásra nem jogosult, hiszen elméletben a vásárló az alacsonyabb áfakulcson (az eddigi 27 százalék helyett 5 százalékon) jut hozzá a lakáshoz/házhoz.

Ha a felek nettó+áfa módon történő elszámolásban állapodtak meg és az ügylet 2016. január elseje után teljesül, akkor már az új adókulcsnak és adóösszegnek kell a számlán szerepelnie. Vagyis az ilyen esetekben egyértelműen a vevő élvezheti az alacsonyabb áfakulcsból fakadó előnyt.

Ha viszont bruttó megállapodás jött létre az építtető és a kivitelező között, akkor a szerződés értelmében a fizetendő összegnek tartalmaznia kell az adómértéket is. Ha pedig ez a megállapodás már létrejött, akkor feltehetőleg az összegeket még 27%-os áfakulccsal kalkulálták a felek. Ebben az esetben a vásárló kifizeti a bruttó összeget (vagyis a nettó összeg 1,27-szeresét) és közben a kivitelezőnek a bruttó összeg a 4,76%-át kell befizetnie áfaként, így ebben az esetben a kivitelező élvezheti az alacsonyabb áfakulcs előnyeit.

Sztankó Dániel, az RSM DTM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője szerint azonban ez változhat, ha a felek közös megegyezéssel módosítják a szerződést és utólag a bruttó vételárat megváltoztatják, hogy az 5%-os áfakulcsnak megfelelő adómérték szerepeljen benne. Később arra is rámutat az adószakértő, hogy a feleknek megvan a szerződéses szabadságuk megállapodni egymással úgy, ahogyan ezt jónak látják. A már meglévő szerződések értelmezése viszont már nem adójogi, hanem polgári jogi kérdés - emelte ki.

A szakértő magyarázatában egy érdekes esetet is említ. Felmerül a kérdés ugyanis, hogy mi történik abban az esetben, ha a felek például 100 Ft + 27% áfa összegben állapodtak meg. Ennek kapcsán kiemeli:

Azt is hozzáteszi azonban: az is biztos, hogy a 2016. évre eső teljesítési időpontban áfa címén 27 százalékot nem lehet elkérni.