Kész csoda, ha lesz még gázellátás Magyarországon

Meglehetősen borús kép rajzolódott ki a hazai gázipar helyzetéről a Nemzetközi Gázkonferencián. Az ármoratórium és a szabályozói bizonytalanság több tízmilliárdos veszteséget okoz a szektor számára, miközben a világ gázipara az újabb aranykorszakra készül.

dr. Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója a konferencia plenáris ülésének megnyitó beszédében kifejtette, hogy nemzetközi, illetve regionális szinten a földgáz aranykorát éli szakma, hiszen a legtöbb előrejelzés az energiahordozó keresletének jelentős emelkedését vetíti előre, azoban a hazai iparág több jelentős kihívással néz szembe, értve ez alatt például az ármoratóriumot, a különadókat, az állami szerepvállalás bizonytalanságát, az új gázpiaci modellt. Ugyancsak alapvető kérdésként merül fel a hosszú távú szállítási szerződés megújításának ügye, illetve, hogy milyen szerepet vállal az ország a nemzetközi vezetékprojektekben.

Varró László, az IEA igazgatója előadásában a földgáz szerepéről elmondta, hogy a földgáz aranykorát alapvetően Európán kívüli tényezők határozzák meg, vagyis minden további nélkül beléphet a világ úgy a földgáz aranykorába, hogy ebből Európában semmi sem lesz érezhető.

Középtávon az IEA évi 100 milliárd köbméteres globális fogyasztásbővülést vár, ami 2,7%-os növekedési ütemnek felel meg. Az Európai Unióban azonban inkább stagnáló fogyasztással számol a szervezet. Varró László az amerikai nem konvencionális földgáz-forradalommal kapcsolatban elmondta, hogy az IEA már 1,5 éve azt várta, hogy az alacsony gázárak miatt visszaesik majd a belföldi kitermelés, ez azonban mindeddig még nem következett be, és lehet, hogy nem is fog, mert a gáztermelés mellett felszínre hozott folyékony szénhidrogének ilyen magas olajárszintek mellett életképessé teszik a kitermelési projekteket. Jelenleg az Amerikában termelt földgáz kb. 60%-a helyi erőművekben kerül felhasználásra, a kereslet további alakulását alapvetően az fogja meghatározni, milyen stratégiát követnek majd az erőműtársaságok a kiöregedő szénerőmű-kapacitások cseréjét illetően.

Az IEA igazgatójának elmondása szerint Európában a megújuló energetikai beruházások bővülése jelentősen meghaladja a német reaktorok lekapcsolásának hatásait, azonban kérdés, hogy hosszútávon fenntartható ez az az 50milliárd euró, amit az EU országai évente a zöldenergia-termelés bővítésére költenek. Varró László szerint látni kell azt is, hogy két éve folyamatosan csökken az európai gáztüzelésű erőművek áramtermelése, mert az Egyesült Államokból kiszorított szén rendkívül versenyképes áron áramlik Európába, ami által az európai (drága) gázárak mellett a széntüzelésű erőművek váltak a legversenyképesebbé. Hozzátette, ennek betudhatóan az Európába földgázt exportálók számára kérdésként vetődik fel, hogy milyen értékesítési stratégiát választanak a jövőben: csökkentik az árat a szállított mennyiség növelése érdekében, vagy egy "business class" jellegű stratégiát követve magasabb árak mellett csökkenő volumenre rendezkednek be.

Sergey Komlev, a Gazprom Export igazgatója az gázárazási kérdésekkel összefüggésben elmondta, hogy jelenleg két alapvető árazási struktúra jellemzi az európai piacot: az olajindexált és a piaci kereslet-kínálati viszonyokat tükröző "spot-árazás", és a Gazprom mindkettőt alkalmazza értékesítése során. Az orosz gázárazási szakértő hangsúlyozta, hogy meglátásuk szerint az európai hubokon (gázkereskedelmi központok) kialakuló földgázárak nem a valós kereslet-kínálati viszonyokat tükrözi, mert a valós igények meghatározó részét hosszú távú szerzősek biztosítják, és így csak kisebb mennyiségek kerülnek a tőzsdékre alapvetően arbitrázs céljából. A Gazprom álláspontja szerint az európai piac fundamentumai nem teszik lehetővé az amerikai-modell kiépítését, hiányzik a piacok érettsége, és jóval kevesebb beszállító dominálja a piacot. Sergey Komlev hangsúlyozta, hogy amennyiben az EU félreértésekre alapozva akarja átalakítani, akkor az akár katasztrófát is okozhat a piacon. Az orosz szakember hozzátette, hogy a Gazprom nem csak nem földgázt értékesít, hanem szolgáltatásokat is nyújt a földgáza mellé.

dr. Holoda Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a magyar energetikai helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy az energiaimport függőségünk magasabb, mint 60%, a földgáz esetében pedig megközelíti a 80%-ot. A szakpolitikus hozzátette, hogy Magyarország pazarlóan használja az energiát, az épületállományon túl az erőműpark és az ipar sem bánik hatékony módon az energiafelhasználással. A hazai gázpiac kapcsán kifejtette, hogy január 1-től elindul a magyar gáztőzsde, amivel összefüggésben várhatóan lehetőség nyílik majd a korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély kiváltására is. A kormány további célja, hogy 2015-re biztosított legyen az összes magyarországi interkonnektor kétirányúsítása, aminek érdekében az ukrán oldalon a következő hetekben próbára is sor kerül majd. Holoda Attila beszámolója szerint a kormány élénk diplomáciai munkát folytat, hogy Magyarország érintett legyen minden lehetséges nemzetközi gázvezetékeiben, illetve a horvát LNG-terminálban is. Hozzátette, hogy minden más információval ellentétben a kormány elkötelezett a Nabucco West projekt mellett is.

A szakpolitikus beszámolt arról is, hogy a kormány elindította a Gázpiaci Vízió projektet, amelynek célja, hogy megalkossa a 2015 utáni időszak gázpiaci modelljét. Az iparági konzultációt is tartalmazó projekt vezetésével a szaktárca a REKK-et bízta meg.

Veszteség, veszteség, veszteség: az ármoratórium tovagyűrűző hatásai

Varga Ferdinánd a BCG partnere az ármoratórium piaci tapasztalataival összefüggésben elmondta, hogy nem csak az ármoratórium miatt szenved jelenleg a szektor, hanem a kiszámíthatatlan adópolitika miatt is. A szakember előadásában rámutatott, hogy miközben a földgáz ára 2010 óta mind a hosszú távú szerződések, mind a spot-piacok esetében közel duplájára emelkedett, addig a hazai egyetemes szolgáltatásban érvényesülő gázár kb. 14%-kal növekedett.

A tanácsadócég partnere hozzátette, hogy a régió más országaiban is hasonló folyamatok érvényesültek az elmúlt években, azonban a mértékek jelentősen eltérnek. Miközben a régió más országaiban 2010 óta éves szinten 4-18%-kal növekedett a lakossági földgáz (végfogyasztói) ára, addig hazánkban ez 2% körül alakult. Varga Ferdinánd kitért arra is, hogy a gázár-moratórium a viszonylag zárt hazai piaci keretek között nem engedett teret a valós piac kialakulásához, szemben például a cseh és a szlovák piaccal, ahol érdemi verseny indult a lakossági gázfogyasztók kiszolgálásáért.

A BCG becslése szerint 2011-ig az ármoratórium hatásaként felgyülemlett iparági veszteség a korábbi árképzési metódusból eredőhöz képest eléri az 50 milliárd forintot. A profitabilitás csökkenéseként a társaságok erős költség-felülvizsgálatba kezdtek, ami a beruházásokat is érintette. A BCG várakozásai szerint ennek eredményeként jövőre 10 milliárd forintnyi beruházás nem valósul meg majd Magyarországon.

Varga Ferdinán kitért arra is, hogy régiószerte láthatóan apad a stratégiai beruházok türelme, Csehországban és Szlovákiában is eszközértékesítések történtek, illetve vannak folyamatban, és hazánkban is vannak ilyen jellegű tárgyalások. A BCG partnere kitért arra is, hogy a hazai energiaszektorban az elmúlt időszakban kb. 2 milliárd euróra tehető a tőkekivonás mértéke.

Farkas Zoltánné a Magyar Energia Hivatal főosztályvezetője előadásában ismertette az elmúlt időszakban végbement szabályozói változásokat. A hatósági szakember elmondta, hogy az ármoratórium bevezetése nélkül, a korábbi ármeghatározási metódusz szerint jelenleg 222 forint lenne egy köbméter földgáz ára egy átlagos lakossági fogyasztó számára, amivel a jelenlegi köbméterenkénti árszint 153 forint.

Franck Néel a GDF Suez általános vezérigazgatója, és Tajti Péter Földgázelosztói Együttműködés Fórum elnöke a szakterületüket érintő több tízmilliárdos veszteségekről számoltak be előadásaikban, hangsúlyozva az árfolyamkockázatokat, a lecsökkentett megtérülési mutatót, és a mennyiség kockázatot is. Lakatos Balázs az E.ON Földgáz Storage kereskedelmi és általános ügyeinek vezetője ezt azzal egészítette ki, hogy az ármoratórium hatásaként torzuló piaci folyamatok a tárolási üzletágban is milliárdos veszteségeket okoztak.