Lakásvásárlási trükkök - ne hagyd, hogy átverjenek!

Mit tegyünk, ha átvertek?

Amikor arra szánjuk fejünket, hogy könnyes szemmel búcsút veszünk otthonunktól, és amellett tesszük le voksunkat, hogy ingatlanügynököt alkalmazunk, aki majd felkutatja számunkra a vevőket, akkor ezzel az ügynökkel megbízási szerződést kötünk.

A másik oldalról, vagyis az ügynök szemével nézve a megbízó a lakás eladója lesz, míg az ügynök a megbízott. Nagyon fontos tudni, hogy a megbízási szerződés érvényességéhez nem szükséges két tanú felmutatása, azonban ha ez nem történik meg, a szerződés nem számít teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ennek pedig a későbbiekben még szerepe lehet.

A megbízási szerződés alapján mi, mint ügynökök, felkutatjuk a vevőket, s amennyiben a megfelelőt megtaláltuk, és megköttetik az adásvétel megbízónk és a vásárló között, megillet minket a megbízási díj, amely a vételár bizonyos százaléka.

Mi történik azonban, ha a két fél esetleg megkerül bennünket, s megkötik a szerződést, számunkra pedig nem hajlandóak kifizetni a megbízási díjat? Ebben az esetben első lépésként célszerű felszólítást írni megbízónknak. Amennyiben ez nem hatásos, akkor már bírósági útra kell terelni az ügyet.

Apró trükként, ha már a bíróságig kell mennünk, érdemes odafigyelni az illetékkötelezettség kapcsán arra, hogy ne keresetleveles beadvánnyal éljünk, hanem fizetési meghagyásos eljárást indítsunk. Előbbi esetben ugyanis 6 százalékos illetékkötelezettség terhel bennünket, míg utóbbi esetben 3 százalékról van szó.

Most essék szó tehát újfent a tanúval, vagy anélkül aláírt megbízási szerződésről. Annak, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratról van-e szó, bírósági út választása esetén van fontossága. Amennyiben két tanú is aláírta a szerződést, abban az esetben ugyanis a bizonyítási teher megfordul, az alperesnek, vagyis a megbízónak (a lakás eladójának) kell majd bizonyítania, hogy a felperesnek, vagyis az ingatlanközvetítőnek (azaz nekünk) nem jogos a követelése.

Emellett a bizonyítás során segítségünkre lehet az úgynevezett regisztrációs lap, amelyen az kerül dokumentálásra, ha a közvetítő felkutat egy vevőt, aki meg is nézi az ügyfele által eladásra kínált ingatlant.

Trükkös ügyfél - hogyan védekezzünk?

Számos egyéb eset is előfordulhat egy ingatlanügynök pályafutásában, amely megkeserítheti hivatását, mi azonban segítünk, mi az, amire figyelni kell.

Előfordulhat, hogy ugyan a közvetítő felkutat egy ügyfelet, de az adásvételi szerződés nem kerül megkötésre. Azonban cseles módon ez a vevő a már kialkudott feltételeket továbbadja valamely hozzátartozójának, aki az ügynök kiiktatásával saját maga keresi fel a lakás eladóját, s ő köti meg a szerződést.

Ebben az esetben mi ingatlanközvetítőként csak akkor követelhetjük jogosan a díjat, ha a megbízási szerződésben az a kitétel is szerepel, hogy amennyiben a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval, illetve a vevő érdekkörébe tartozó bármely természetes, vagy jogi személlyel kerül megkötésre az adásvételi szerződés, abban az esetben is köteles az ügyfél számunkra megfizetni a megbízási díjat.

Meghiúsult megbízás - mégis pénzt kapunk?

Mi történik akkor, ha végül a lakás eladója visszamondja a megbízási szerződést? A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint ekkor követelhetjük a közvetítéssel járó költségeink megtérítését.

Ezzel kapcsolatosan azonban az jelent problémát, hogy nagy nehézségekbe ütközik bizonyítani azt, hogy ügynökként melyek azok a költségeink, melyek ténylegesen a közvetítéssel kapcsolatban merültek fel. Tipikusan ilyen például a telefonálás, vagy a feladott újsághirdetés költsége is.

Célszerű erre az esetre felkészülve tehát a megbízási szerződésben arra is kitérni, hogy a megbízási szerződés visszamondása esetén külön megállapított óradíjat fizet ki számunkra a megbízó, amennyiben ebbe az ügyfél is beleegyezik.