RSI a biztos indikátor?

Azokat az indikátorokat, melyek a piaci folyamatokat azzal egy időben jelzik lagging indicator-oknak nevezzük, azokat pedig, melyek előre jelzik a változásokat, leading indicator-oknak.

A előre mutató -leading- indikátorok azon az alapvető feltételezésen alapulnak, hogy amennyiben egy instrumentum piaca túladott válik, akkor nagy valószínűséggel emelkedés fog bekövetkezni, ha pedig túlvett állapotba kerül a piac, akkor a csökkenés időszaka jön el. Azokat az indikátorokat, melyek ezen a feltételezésen alapszanak, összefoglaló néven oszcillátoroknak nevezzük, melyek közül az egyik legfontosabb és legismertebb a Relatív Erősség Index.

Relatív Erősség Index (Relative Strength Index, RSI)

Az RSI az adott részvény vagy index saját magához viszonyított erősségét méri, nem pedig más részvényhez vagy a indexhez hasonlít, mint ahogy azt a Relatív Teljesítmény vagy pedig a Spread.

Az RSI az adott instrumentum árfolyamának fel és le mozgásainak arányát méri százalékos formában kifejezve, így alkalmas arra, hogy a szabálytalan áringadozások okozta egyenetlenségeket kiegyenlítse. Az RSI 0 és 100 közötti értékeket vehet fel, azonban ha az index értéke 70 vagy több, akkor az azt jelenti, hogy az árfolyamok többet emelkedtek mint a piaci várakozás, ami arra enged következtetni, hogy az említett részvényt vagy indexet túlvették. Amennyiben azonban az indikátor 30 vagy annál alacsonyabb értéket vesz fel, akkor az azt jelenti, hogy az árfolyam többet csökkent, mint a piaci várakozás, vagyis az instrumentumot túladták.

A Relatív Erősség Index kifejlesztője Wells Wilder volt, aki 14 napos RSI használatát javasolta, de igen népszerű még a 9 és a 25 napos RSI is. Természetesen bármely időszakra alkalmazható a módszer, azzal azonban számolni kell, hogy minél rövidebb periódust választunk, annál volatilisebb mutatót kapunk, a mutató kilengése megtévesztő lehet, túl heves mozgásokat jelez. Hosszabb távú periódus esetén pedig a grafikon ellaposodik, kisimul, így a jelzések nem láthatóak. A periódus megváltoztatásával tehát manipulálható az indikátornak az extrém tartományokba való esésének gyakorisága.

Létrejöhetnek azonban ún. hibás kilengések is. Felső hibás kilengés az, amikor az indikátor értéke 70 fölé kerül, és nem tud az előző csúcspont fölé kerülni. Ilyenkor a mutató értéke az előző mélypont szintjéig zuhan. Alsó hibás kilengésről pedig akkor van szó, amikor az index a 30-as szint alatt nem tudja alulmúlni az előző mélypontot. Ennek következtében az indikátor meg fogja haladni a korábbi csúcspontot. Az adott részvény árfolyamának alakulás és az RSI értéke közötti divergencia, ellentétes mozgás általában az árfolyam fordulópontját jelzi előre. Vagyis amennyiben az árfolyam új csúcsot ért el, de az index nem követi ezt a mozgást, akkor trendforduló valószínűsíthető.

Wilder szerint az alábbi megállapítások vonatóak le az indikátor értékének alakulásából:
1. Az RSI általában előrejelzi az árfolyam várható csúcsait, illetve mélypontjait. Az index 70 feletti értéke csúcspontot, 30 alatti értéke pedig mélypontot indikál. Egy másik értelmezés szerint azonban bika piacon 80, medve piacon pedig 20 jelenti ugyanezeket a szinteket.
2. Az RSI grafikonján is bejelölhetőek támasz és ellenállás szintek, amelyek szintén segítséget nyújthatnak az egyes trendfordulók meghatározásához. E szerint amennyiben az RSI grafikonja áttöri a szinteket, akkor az árfolyam is újabb mély, illetve csúcspontot vesz fel.
3. Felléphet divergencia is, amikor az indikátor alakulása nem támasztja alá az árfolyamok tendenciáját. Ez azonban nem biztos, hogy rossz, hiszen az RSI értékeinek tendenciája nagy valószínűséggel előre jelzi a részvény jövőbeli teljesítményét.