Hogyan csökkentsük az adásvételek kockázatát? (MACD)

Igen hasznos és könnyen kezelhető indikátor a technikai elemzés eszköztárában az ún. mozgóátlagok konvergenciája divergenciája (Moving Averages Convergence Divergence, MACD). Az eszköz előnye, hogy csökkenti a részvény kereskedelem kockázatát, és megmutatja hogy hogyan mozog az árfolyam egy hosszabb trenden belül. Alábbi írásunkban nem csak az MACD elméleti hátterét, valamint a vételi és eladási jelzéseket tekintjük át, hanem kitérünk a portfolio.hu interaktív grafikon rajzolójának a használatára is.

1. Bemutatás, vételi és eladási jelzések

2. Használata: pro és kontra

Bemutatás, vételi és eladási jelzések

Az MACD mutató a korábban bemutatott árfolyam csatornához és a Bollinger szalagokhoz hasonlóan a mozgóátlagokon alapszik. A módszert Gerard Appel dolgozta ki, és lényege, hogy a trend megváltozását mutatja, valamint a változás irányát jelzi, ennek segítségével határozza meg a vételi és eladási jelzéseket, valamint a túlvett és a túladott szinteket.

Az MACD gyakorlatilag két exponenciális mozgóátlag százalékosan vett különbsége, azaz egy hosszabb és egy rövidebb periódusú mozgóátlagra van szüksége a függvénynek. Ezeknek a mozgóátlagoknak a periódusát nekünk kell megadnunk. Az MACD 0 fölé emelkedik akkor, amikor a rövidebb periódusú mozgóátlag a hosszabb periódusú mozgóátlag fölé kerül, ami vételi jelként értelmezhető. Ez persze fordítva is igaz, vagyis amikor a rövidebb periódusú mozgóátlag a hosszabb periódusú mozgóátlag alá kerül, akkor az MACD értéke 0 alatti lesz, és ez jelzi az eladást.

A még jobb használhatóság kedvéért a függvény berajzolja az MACD exponenciális mozgóátlagát is, melynek periódusát természetesen szintén magunk állíthatjuk be. Ezt nevezzük az MACD szignál vonalának, vagy jelzővonalának. A szignál vonal még pontosabb jelzést ad a vételi és eladási szintek meghatározásához.

Ezek alapján már érthető, hogy honnan kapta az MACD a nevét, hiszen a hosszabb periódusú mozgóátlag konvergál, vagy divergál a rövidebb periódusú mozgóátlaghoz.

Vételi és eladási jelzések
Az MACD használata során három féle módon tudjuk értelmezni a vételi és az eladási jelzéseket.

1. Az MACD keresztezi a szignál vonalat
Ez a legegyszerűbb módszer, aminél csak azt kell figyelni, hogy az MACD mikor keresztezni a jelzővonalat, illetve mikor megy 0 fölé, vagy alá. Vételi jelzést akkor mutat a függvény, amikor az MACD alulról átszeli a szignál vonalat, vagy pedig 0 fölé kerül. Eladási jelet pedig akkor kaphatunk, ha az MACD vonal a szignál vonal alá, vagy pedig a 0 érték alá csökken.

Annál erősebb az eladási jelzés, minél magasabban metszi a két vonal egymást a 0 fölött. Ez persze fordítva is igaz, vagyis annál erősebb a vételi jel, minél alacsonyabban van a metszéspont a 0 alatt.

2. Túlvett és túladott szintek
Szintén használható a túlvett és túladott szintek meghatározásához az MACD függvény. Amikor ugyanis a rövidebb periódusú mozgóátlag jóval magasabbra emelkedik, mint a hosszabb periódusú, vagyis az árfolyam magasra szökik, akkor az MACD is növekedni kezd, és azt jelzi, hogy hamarosan visszatér az árfolyam egy reálisabb szintre.

3. Konvergenciák és divergenciák
Negatív divergenciának, vagy bearish divergenciának nevezik azt az esetet, amikor az MACD vonala folyamatosan csökken, és egyre alacsonyabb szintekre kerül, miközben a részvény árfolyama nem állít fel újabb mélypontokat.

Ennek analógiájára pozitív, vagy bullish divergenciáról beszélhetünk, ha az MACD emelkedik és újabb és újabb csúcspontjai vannak, miközben az árfolyam nem állít fel újabb csúcsokat.

Az alábbi ábrán is látható, hogy jól járt az, aki tavaly szeptember végén vételi megbízásával lépett a Matáv piacára, és tartotta a részvényeket november végéig. Akkor azonban egy erős eladási jelet láthattunk, hiszen a két vonal metszéspontja jóval 0 fölött helyezkedett el. Persze ez a módszer sem jó minden helyzetben, hiszen a grafikonon az is látható, hogy ebben az esetben nem a januári csúcsponton mutatta az eladási jelet a függvény. Emiatt ajánlatos a módszer más indikátorokkal való egyidejű használata.

Használata: pro és kontra

A periódus megválasztása
Az MACD számításához leggyakrabban a 12 és 26 napos mozgóátlagokat szokták használni, míg a szignál vonalhoz 9 napos mozgóátlag használata lehet a legcélravezetőbb. Ezt természetesen saját belátásunk szerint bármikor módisíthatjuk.

Miért jó az MACD? És miért nem?
Az MACD gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy az árfolyam hogyan mozog egy hosszabb trenden belül. Mivel azonban a módszer a mozgóátlagokon alapul, így magában hordozza azok minden hibáját is, így például nem azonnal jelzi a változásokat, csak kissé megkésve, bár korai jelzéseket adhat. Csökkenti azonban a kockázatot, és megmutatja milyen irányban érdemes pozíciót felvenni.

Az MACD használata
A portfolio.hu interaktív grafikon rajzolójában az MACD a függvények között található. Három paramétert tudunk beállítani, az első kettő az MACD számításához használat két mozgóátlag periódus száma, a harmadik pedig a szignál vonal periódus száma. Ezután a hozzáadásra, majd a bezárásra kell klikkelni, így az MACD-t berajzolódik a grafikon alsó részébe.