Ennyi a nyugdíja Aradszky Lászlónak

Nem nagyon duhajkodhatna a havi fixből Aradszky László. Ahogy az a TV2 Magellán című műsorából kiderült, a hatvanas évek egyik közönségkedvencének havi apanázsa összesen 52 725 forint. A 49 éve a színpadon álló művész elképzelni sem tudja, hogyan tudna megélni, ha nem lenne az a havi pár fellépés, amivel kiegészítheti nyugdíját.

Vége a művészek korkedvezményes nyugdíjának is

A művészek is azok közé tartoznak, akik 25 év munka után nyugdíjba mehetnek. A jogszabály célja a szervezetüket ért megterhelés kompenzálása. Hamarosan azonban tőlük is megvonják a korkedvezményes nyugdíjat, a már folyósított juttatásokat pedig jövedelempótlékká lakítanák át - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által a kormány számára készített előterjesztésből, amelyről a Pénzcentrum.hu június 29-én beszámolt.

A dokumentumból kiderül, hogy kezdetben csak a cirkuszi akrobaták (vázizomzat gyengülése, sérülés), fúvószenészek, operaénekesek (tüdőtágulás), majd a balett táncosok (izületi bántalmak) vehették igénybe az öregségi korhatár előtti nyugdíjat, a későbbiekben viszont indoklás nélkül minden előadóművészi tevékenységet folytatóra kiterjesztették ezt a lehetőséget. A vonatkozó kormányrendelet szerint korhatárra tekintet nélkül 20, illetve 25 év művészeti tevékenység alapján lehet igénybe venni a művésznyugdíjat.

Felülvizsgálják, ki, mennyire használódott el a művészetben

A szaktárca javaslata szerint azokon az előadóművészeken, akiknél a szervezet fokozott igénybevétele valóban fennáll, a jogot még nem szerzettek esetében életpályamodellekkel, vagy a korkedvezmény helyébe lépő esetleges új rendszer révén lehet segíteni. Ennél az ellátásnál azt is figyelembe lehet venni, hogy a kedvezményért külön járulékot nem fizetnek, és az ellátás viszonylag hosszú ideig jár.

Ezért elképzelhető olyan rendszer is, hogy nem csak az újonnan nyugdíjba vonulókat vizsgálják felül, hanem az ellátásban részesülőket is, hogy valóban fennáll-e náluk valamiféle egészségkárosodás, dolgoznak-e még a pályán - áll a dokumentumban.

Az ellátást jövedelempótló juttatássá alakítják. Ez több szempontból kedvezőtlen. Egyrészt a juttatás az öregségi korhatár eléréséig nem emelkedik, másrészt az érintettek elesnek a nyugdíjasokat megillető számos kedvezménytől.

A százezer forintot sem éri el az átlag

Magyarországon jelenleg 800-an kapnak művésznyugdíjat. A juttatás összege átlagosan 91 ezer forint. Ez messze elmarad a bányászoknak folyósított 141 ezer, a rendvédelmi szolgálati nyugdíjasoknak járó 177 ezer forintos átlagtól.

Aradszky 52 ezer forintja a létminimumhoz is kevés

Két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 228 334 forint volt 2010-ben havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 70 862 forint - jelentette a KSH. Az így kimutatott létminimum nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is. A hivatal becslései szerint a lakosság 37 százaléka ezen számított értéknél alacsonyabb jövedelemből élt.

A létminimumértékek meghatározásának 2010. évi, 1741 háztartást felölelő állománya 519 ezer háztartást, ezekben 1 millió 193 ezer személyt, havi átlagban 75 milliárd 828 millió forint fogyasztási kiadást reprezentál. Mindezek alapján az egy hónapra vonatkozó átlagos létminimumérték háztartásonként 146 ezer forint volt.

A háztartások, amelyek adatai ezeket az átlagos létminimumértékeket adják, a társadalom e szinten élő háztartásainak összességét képviselik. Közülük 985 aktív, 688 nyugdíjas és 68 egyéb inaktív háztartás, más metszetben tekintve 538 egyedülálló személy, 710 több személyből álló, gyermek nélküli háztartás, 282 egy-, 163 két- és 48 három- vagy annál többgyermekes háztartás. Közös bennük az élelmiszer-fogyasztási kiadásuknak a normatíva értékösszegéhez hasonló nagysága.

E háztartások személyes kiadásaik 31,3 százalékát költik élelmiszerre, s csaknem ugyanennyit fordítanak lakásfenntartási kiadásokra, mely utóbbinak több mint felét a háztartási energia vásárlásáa emészti fel. Egyéb fogyasztásukról elmondható, hogy kiadásaik csaknem 8 százalékát a közlekedésre fordított összegek teszik ki, egészségügyre, testápolásra 7,3 százalékot költenek, míg telefonálásra 5,6 százalékot. Ruházkodásra 3,6 százalék jut, oktatásra, művelődésre pedig 4,4 százalék. Tartós javak vásárlására átlagosan 1,4 százalékot fordítanak az összes személyes kiadásokból.

Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban

A háztartásonként átlagosan 146 ezer forint nem lehet egyaránt érvényes egy kis és egy nagy létszámú háztartásra, de ugyanúgy a fejenkénti 63 600 forintos átlagérték sem. A számítás lényege, hogy a háztartás első felnőtt személye egy, a háztartás többi személye viszont egynél kisebb fogyasztási egységet képvisel, hiszen a háztartásnak számos olyan kiadása van, ami nem függ a háztartástagok számától, vagy ha van is összefüggés, az nem lineáris.

Fogyasztási szükségletének megfelelően az aktív korúnál valamivel kisebb egységet képvisel a kisgyermek és az idős személy. Mindezek alapján a háztartás nagysága - a fogyasztás szemszögéből - jellemezhető a fogyasztási egységek számával.

Az 1741 háztartásból álló sokaság - a létminimum-számítás háztartásállománya - 963 ezer fogyasztási egységet képviselt, ennek az adatnak és a háztartások előbb idézett havi 75 milliárd 828 millió forintos kiadási összegének egybevetéséből következően hányadosként adódott az átlagos érték. 2010-ben a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 78 736 forint volt.

Ahogy a fenti táblázatból is látható, a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x 78 736  = 228 334 forintnak felelt meg. Ebben a háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 57 084 forint volt. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2010-ben a 64 ezer forintos átlag körül, a 48 ezer és 79 ezer forint közötti sávban szóródtak. Az 1-2 személyes háztartások egy főre jutó értékei az átlagosnál nagyobbak, míg a többszemélyesekre kisebb értékek jellemzőek.

Ez természetesen abból következik, hogy az utóbbiak esetében a rugalmatlan kiadások több személyre oszlanak meg, továbbá, hogy a kisgyermekek fogyasztása - globális összegét tekintve - a felnőttekénél kevesebb.

Jelentésében a KSH is kiemeli, hogy az így kimutatott létminimum, amely a fogyasztáson alapul és abszolút küszöbnek felel meg, nem az egyetlen - és a gyakorlatban nem is a leginkább használt - küszöbérték, tekintettel arra, hogy ez nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is. Becslések szerint a lakosság 37 százaléka ezen számított értéknél alacsonyabb jövedelemből élt 2010-ben.