Döntöttek a 9 órás iskolakezdésről: rengeteg magyar szülő rémálma válhat valóra?

Míg régen elterjedtebb volt, ma már aki irodában, nemzetközi cégnél dolgozik, azoknál a legritkább esetben kezdődik 8 órakor a munkaidő, a legtöbb helyen 9-re kell beérni, de az igazán haladó szellemiségű vállalatoknál nincs meghatározva szigorú munkarend, inkább ún. törzsidő, egy olyan időintervallum, amikor mindenkinek bent kell lennie a munkahelyén, jellemzően 10 és 15 óra között.

Egy ilyen rendszerhez sokkal jobban illeszkedne, ha az iskola sem 8-kor kezdődne, hanem esetleg egy órával később. Az alvási mutatók romlása, ugyanis melyet a Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató legutóbbi közös felmérése is megerősített, az általános- és középiskolás gyermekek körében is jellemző. Ezek a korosztályok ugyanis egyre kevesebbet alszanak, és az alvásuk minősége is rosszabbodott, amit mindenképpen figyelembe kell venni az életmódjuk, a napirendjük alakításánál, különben pszichés és testi fejlődésük vonatkozásában is visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el.

Törvényi akadálya nincs, ugyanis Magyarországon az iskolakezdés pontos időpontját nem határozza meg jogszabály. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 16. § (1) bekezdése szerint az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni. Tehát már az is alapvetően helyben, a köznevelési intézményben eldöntendő kérdés, hogy legyen-e nulladik óra, ez nem kötelező, de a jogszabály megadja a lehetőségét azzal, hogy egy bizonyos időpontnál előbbi kezdést megtilt. Amennyiben az iskola később szeretne kezdeni, erre is van lehetősége.

Az, ha az iskola nem 8 órakor, hanem 9-kor kezdődne, sok család életét nagyban befolyásolná, éppen ezért érdemes lenne a szülők véleményét is kikérni. Mi ezt megtettük. A Pénzcentrum augusztusban végzett Iskolakezdés 2023 című kutatásában rákérdeztünk. (A már megjelent elemzéseket itt és itt olvashatod.)

Mint látszik a szülők nagyobb része ezt a lehetőséget azért ma még elutasítja, a férfiak nagyobb arányban, mint a nők. Iskolai végzettség tekintetében nagy különbséget nem tapasztaltunk, de megállapítható, minél több évet járt iskolába valaki, annál valószínűbb, hogy hajlana a lehetőség felé. Gyermekek száma szerint pedig leginkább a nagycsaládosok állnának a kezdeményezés mellé.

A kutatásról

A Pénzcentrum nem reprezentatív kutatásában összesen 5559-en vettek részt, nagyobb részük, 84,3 százalékuk nő. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük, 66,4 százalékuk 41 és 55 év között, 27,9 százalékuk 25 és 40 év közötti, 3,5 százalékuk 56 és 64 év közötti, 1,5 százalékuk 64 év feletti és mindössze 0,6 százalékuk 25 év alatti. 22,7 százalékuk egy, 40 százalékuk kettő, 37,3 százalékuk pedig három vagy több gyermeket nevel. Lakóhely szerint 18,6 százalékuk él a fővárosban, 16,9 százalékuk Pest megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében5,3 százalékuk. A legkevesebb kitöltő Nógrád megyéből volt.

De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint 43,6 százalék legfeljebb középiskolát, 26,7 százalék főiskolát, 21,3 százalékuk egyetemet végzett. 6,9 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 1,4 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek. Foglalkozásukat tekintve többségben vannak a közalkalmazottak és az alkalmazottak, vállalkozó 6,7 százaléknyian voltak, 8,6 százalék a Gyes-en, Gyeden lévők aránya, tanulók, a nyugdíjasok a munkanélküliek, közmunkások aránya 5 százalék alatt van. Ami a családi állapotot illeti, a kitöltők 63,3 százaléka házas, 16,1 százalékuk kapcsolatban él, 10,6 százalékuk egyedülálló.