Itt élnek a legboldogabb nyugdíjasok: nekik megérte dolgozni egy életen át

A rangsor kialakításához az úgynevezett Globális Nyugdíj Indexet használták, ami egyfajta általános nyugdíjbiztonságot határoz meg. Az indexszám kiszámításához figyelembe vett tényezők 4 fő kategóriába sorolhatóak:

• Egészség (várható élettartam, egészségügyi ellátások)

• Pénzügyek (az ország pénzügyi rendszerének ereje)

• Életminőség (légszennyezettség, bűnözések száma)

• Anyagi jólét (lehetőség a kényelmes életre a nyugdíjas években)

Az első helyet 2016-ban Norvégia szerezte meg, akárcsak a 2013-as listában. Érdekesség, hogy amióta elkészítik a rangsort Norvégia sosem került a másodiknál rosszabb helyre. Tavaly és 2014-ben is Svájc tudta csak megelőzni, amely idén is és 2013-ban is a második helyen végzett.

A dobogó harmadik fokára most Izland került, Magyarország pedig a 33. helyet szerezte meg a 43-ból. Ezzel sikerült megelőznünk olyan országokat, mint például Portugália vagy Spanyolország. A 33. hely azonban nem tűnik annyira előkelőnek, ez nem lehet véletlen, hiszen ma Magyarországon a közel 2 millió nyugdíjasnak több mint a fele 100 ezer forintnál is kevesebből él havonta. Sőt, 2 500 főnél is többre tehető azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek 25-30 ezer forint közötti összegből kell megélnie.

Az átlagnyugdíj összege jelenleg hazánkban 109 561 forint, a leggazdagabb magyar nyugdíjasnak pedig a legfrisebb adatok szerint több mint 2 millió forint üti a markát (a Pénzcentrum év eleji körképe szerint február végén még 1 608 717 forint volt a legmagasabb nyugdíj az országban).

Mit csinálnak jobban az élen végezett országok?

Az elemzésből az is kiderül, hogy melyek azok a dolgok, amit érdemes lenne eltanulni az élen végzett országoktól:

Öngondoskodás

A hazánkban is működő nyugdíjrendszer, (amelyben az aktív dolgozó népesség tartja el az idősebbeket) fenntarthatósága azért kérdéses, mert egyre több az öregedő munkavállaló és a várható élettartam is folyamatosan növekszik.

A társadalom öregedése miatt pedig egyre kevesebb keresőnek kell eltartania egy nyugdíjast. Emiatt pedig várható, hogy a következő évtizedekben az állami nyugdíj összege fokozatosan csökkeni fog. Ezért szinte elengedhetetlen lenne, hogy már korábban félretegyünk a nyugdíjas éveinkre. Egyes felmérések szerint azonban a mostani magyar nyugdíjasoknak mindössze 2 százaléka rendelkezik a nyugdíja mellett valamilyen kiegészítő forrással, amihez nyúlhat.

Támogatások

Egyes országok már rájöttek arra, hogy az egyéneknek adott kedvezmények jelentősen növelhetik az öngondoskodási termékek népszerűségét. Hazánkban egyébként már többféle államilag támogatott megtakarítás közül is választhatunk és mind a három esetében 20 százalékos személyi jövedelemadó jóváírásban részesülhetünk befizetéseink után. Emellett természetesen a megtakarítás maga is termel hozamokat, ami befizetések nélkül is hozzáadódik a megtakarításainkhoz. Természetesen mind a három konstrukciónak vannak előnyei és hátrányai, és az is eltérő, kinek melyik lehet a legjobb nyugdíjcélú megtakarítás. Ez a három az:

• Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP),
• a Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ),
• és a Nyugdíjbiztosítás.

Automatikus beléptetés a nyugdíjprogramokba

A munkavállalók automatikus beléptetése a vállalati nyugdíjprogramokba egy jó lépés a helyes irányba. Ennek a rendszernek a bevezetése az Egyesült Királyságban 5 millió embernek tette lehetővé a nyugdíjcélú megtakarítások elkezdését.

- derül ki a nemzetközi Aegon csoport 2016-os nyugdíjfelkészültségi szubjektív kutatásából.

Nem csak a megtakarítás segíthet

A nyugdíjbiztonság nem csak a megtakarításokról szól, hanem fontos szerepe van természetesen a , a monetáris, a fiskális és az egészségügyi politikának is abban, hogy egy országban elégetettek legyenek a nyugdíjasok.