Ezt minden magyar nőnek tudni kell: sok nyugdíjba készülő maradhat hoppon

Sok értetlenséget szül az érintett hölgyek körében, hogy nem minden szolgálati időtartam számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, annak ellenére sem, hogy a be nem számítható időtartamokat is figyelembe kell venni a nyugdíj összegének kiszámítása során.
 
Vagyis eltér egymástól

• a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető szolgálati idő és
• a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság megállapításához figyelembe vehető jogosító idő fogalma.

A kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett összes szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi életpálya átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét - írja Dr.Farkas András. a NyugdíjGuru alapítója.

A megértési nehézséget az okozza, hogy

• minden jogosító idő szolgálati idő, de
• nem minden szolgálati idő jogosító idő.

Jellemzően ilyen - a nyugdíj összegének kiszámítása során már szolgálati időnek minősülő -, a Nők40 kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz azonban figyelembe nem vehető időtartamok a következők:

1. A tanulmányi idő.

Sem a szakmunkásképzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a Nők40-re való jogosultság meghatározásakor.

A Kúria határozata alapján a volt szakiskolai tanulók e minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkástanuló-viszonynak, vagy tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói viszonynak, ezért szolgálati időnek nem tekinthető, vagyis nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe sem. Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el. Természetesen az érintett időszak az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhet, csak a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából nem minősül jogosító időnek.

A tanulmányi időszakok közül kizárólag a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát lehet beszámítani (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a társadalombiztosítás nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Érik a súlyos nyugdíjkorhatár-emelés: nincs más megoldás, 70 felett húznák meg a határt?

Már jelenleg is óriási kiadás a nyugdíjak kifizetése a magyar állam számára, ez pedig a jövőben még nagyobb terhet jelenthet.

Miután a szakmunkástanulók esetében jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni. Ha ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető.

Nagyon sok hölgy nehezményezi, hogy miért nem számítják be a tanévek alatti rengeteg gyakorlati napot, amikor tényleges munkát végeztek. Az évközbeni szakmai gyakorlat azonban a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton. Sok érintett hölgy méltatlankodik emiatt.

Ne felejtsük el azonban azt sem, hogy a felsőfokú oktatásban részt vett hölgyek még több évet veszítenek a jogosultsági idejükből, hiszen az egyetemi, főiskolai évek egyáltalán nem számíthatók be a jogosultsági időbe még akkor sem, ha egyébként szolgálati időnek minősülnek (a felsőfokú tanulmányi időtartam akkor szolgálati idő, ha 1998. január 1. előtt nappali tagozaton járt főiskolára, egyetemre a hallgató).

Miután a Nők40 bevezetése idején (2011-ben) a nyugdíjkorhatár 62 év volt, a felsőfokú végzettségű hölgyek jellemzően nem tudták teljesíteni a korhatár betöltése előtt a 40 évi jogosító idő követelményét. Azóta azonban a korhatár három évvel megemelkedett, és a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt már a legtöbb felsőfokú végzettségű hölgy is teljesítheti a kedvezményes nyugdíj feltételeit (az orvosok kivételével, mert az orvosi egyetemeken hat év a tanulmányi idő).  

2. A munkanélküli segély, álláskeresési járadék folyósításának tartama, ideértve a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) folyósítási tartamát is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Jöhet a kettős nyugdíjkorhatár Magyarországon? Nagy változás érik a Nők40 nyugdíj kapcsán

A nyugdíjszakértő szerint nem biztos, hogy a törvényalkotó akkori szándékával egybevág, mikor a NŐK40 bevezetésre került, hogy kialakuljon ténylegesen egy kettős nyugdíjkorhatár.

3. A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának tartama.

A rokkantsági ellátás folyósítási tartama egyébként szolgálati időnek sem minősül, mert nem vonnak az ellátás öszegéből nyugdíjjárulékot.

A rehabilitációs ellátás összegéből vonnak nyugdíjjárulékot, így a folyósítási tartama szolgálati idő, de nem számítható be a jogosító időbe. Viszont akár a rokkantsági, akár a rehabilitációs ellátás mellett bármely biztosítási jogviszonyban (például munkaviszonyban vagy vállalkozási jogviszonyban) végzett munkával olyan szolgálati idő szerezhető, amely a jogosító időbe is beszámít.

4. A 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának tartama

Ezt is nagyon sok érintett hölgy nehezményezi, hiszen tipikusan a nőkre háruló feladat a magyar családokban, hogy gondoskodjanak az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt támogatásra és ápolásra szoruló közeli hozzátartozóikról - az erre tekintettel kapott ápolási díj folyósítási tartama azonban nem számítható be a Nők40-re jogosító időbe.

Az ápolási díj folyósítási tartama csak akkor számítható be a Nők40-re jogosító időbe, ha azt az érintett hölgy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel állapították meg.

Ha a gyermek súlyosan fogyatékos, akkor az ő ápolásával az édesanya vagy örökbefogadó anya nem csak 8 évet, hanem 10 évet szerezhet a gyermeknevelési és ápolási ellátások folyósítási idejével a szükséges 40 évi jogosító időből.

5. A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő.

Emiatt nem lehet a 40 évből hiányzó időtartamot társadalombiztosítási megállapodással megszerezni. Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személy folyamatos járulékfizetéssel megállapodást köthet szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából. Megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A járulék mértéke 22%. Ez a megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg. Ezzel a megállapodással tehát olyan szolgálati idő szerezhető, ami nem számítható be a Nők40-re jogosító időbe.

6. A passzív (a társadalombiztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított) táppénzen töltött idő.

A 2011. június 30-áig hatályos rendelkezések tették lehetővé az ilyen táppénz folyósítását. A biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított "rendes" táppénz időtartama a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is beszámít, akárcsak a táppénz folyósítását megelőző 15 nap betegszabadság időtartama.

7. Fizetés nélküli szabadság

A fizetés nélküli szabadság tartama főszabályként nem számítható be a jogosító időbe. A gyermekneveléssel szerezhető jogosító időbe viszont beszámít a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

A jogosító időbe be nem számítható fenti időtartamok ellenére a nők kedvezményes nyugdíja továbbra is rendkívül előnyös (emiatt rendkívül népszerű) nyugdíjazási lehetőség, amelynek igénybe vételét  minden érintett hölgynek feltétlenül érdemes megfontolnia.