Erről alig néhány nyugdíjas értesül: ebben az esetben kérhető a nyugdíj újraszámítása

Melyek azok az esetek, amikor nem lehet kérni az újraszámítást? Ezzel kezdi a nyugdíjszakértő az összefoglalót. Az első ilyen eset: Nem kérhető a nyugdíj újraszámítása arra hivatkozva, hogy a nyugdíj megállapításának éve óta nőttek a valorizácós (értékkövetési) szorzók. "A kérdés egyébként abszolút jogos lenne, hiszen a nyugdíjasok relatív elszegényedését tükrözi, ami abban nyilvánul meg, hogy a korábbi években megállapított nyugdíjak tényleges vásárlóereje gyorsan képes csökkenni a későbbi években megállapított nyugdíjak vásárlóerejéhez képest" - írja Farkas András.

Ez a probléma jelenleg csak a nyugdíjigénylés időzítésének körültekintő megválasztásával enyhíthető, de ennek nyilvánvaló korlátai vannak (nem lehet a végtelenségig halasztani a nyugdíj igénylését a későbbi évek magasabb valorizációjára várva) - véli a szakértő.

A tényleges megoldást az hozhatná el, ha a nyugdíjemelési eljárás érdemi reformjára kerülne sor a kormányzat által 2025-re vállalt (de egyre inkább halovány délibábnak látszó) nyugdíjreform keretében, amelynek eredményeként az inflációs nyugdíjemelés mértékét egyebek között egy valorizációs korrekciós tényező is befolyásolhatná

- hangsúlyozta.

Továbbá nem kérhető a nyugdíj újraszámítása arra hivatkozva sem, hogy a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy időközben betöltötte a nyugdíjkorhatárát.

Ennek oka az, hogy a Nők40 eleve teljes nyugdíj (akárcsak a korbetöltött öregségi nyugdíj), vagyis nem terheli levonás a kedvezményes nyugdíj összegét amiatt, hogy az érintett nő a nyugdíjkorhatára betöltését megelőzően több évvel korábban veszi igénybe az öregségi nyugdíját. Emiatt a Nők40 abszolút hungarikum a nyugdíjrendszerben, hiszen a világ összes többi országában a nyugdíjkorhatár betöltése előtt igényelt nyugdíj kivétel nélkül kisebb összegű, mint a korhatár betöltésével vagy azt követően kért nyugdíj

- írja a hírlevélben a szakértő. Farkas András arra is kitért: Külföldön a nyugdíj összege jellemzően annyiszor 4-5 százalékkal kisebb, ahány évvel a korhatár betöltése előtt kérte valaki a korhatár előtti nyugdíját. Így bárhol másutt a világban ha valaki például 3 évvel a nyugdíjkorhatára betöltése előtt lesz nyugdíjas, akkor az általános szabályok szerint kiszámolt nyugdíja összege 12-15 százalékkal kisebb - az élete végéig!

"Ez a levonás (málusz) annak a következménye, hogy a nyugdíjrendszerekben az egyik fő vezérlő elv az ekvivalencia elve, vagyis a közérthetőség kedvéért nagyon leegyszerűsítve az a követelmény, hogy egy ember aktív élete során befizetett járulékok összegének meg kell egyeznie az adott személy élete végéig neki kifizetett nyugdíjak összegével. (Egyébként ez a követelmény az oka a nyugdíjkorhatárok emelkedésének is egy olyan társadalmi közegben, amelyben a várható élettartamok emelkednek.)

A Nők40-ből nem vonnak le semmit, így az eleve sérti az ekvivalencia-elvet - vagyis önmagában nehezíti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát -, ezt nem lehetne és nem is lenne indokolt még azzal is tetézni, hogy a Nők40 összegét a nyugdíjkorhatár betöltésével újraszámítsák" - áll az összefoglalóban.

Ez a probléma valóban csak a nyugdíjigénylés időzítésének körültekintő megválasztásával kezelhető - írja.

A harmadik gyakran kérdéses eset, amikor nem kérhető a nyugdíj újraszámítása, ha a közszférában szünetelő nyugdíj folyósítása újraindul a dolgozó nyugdíjas közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jellegű jogviszonya megszűnését követően. Ennek az a törvényi rendelkezés az oka, hogy az érintett személy a nyugdíj szünetelésének tartama alatt is nyugdíjasnak minősül, és a (szünetelő) nyugdíj melletti munkavégzéssel nem szerezhető tovbbi szolgálati idő és nyugdíjalapot képező kereset - írja a szakértő.

"Ez is egy választott elv a nyugdíjrendszeren belül (a másik megoldás a jellemzően skandináv országok által követett élethossziglani nyugdíjjogosultság szerzési elv lehet, amikor a nyugdíj melletti munkavégzés eredményeként újraszámítják a nyugdíj összegét). A magyar megoldás egyébként mind a nyugdíjas munkavállaló, mind a munkáltatója számára nagyon kedvező, hiszen a nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett keresetet nem terheli járulék és szociális hozzájárulási adó (csak az szja), így a szünetelő nyugdíj mellett szerzett illetmény összege is magasabb lehet.

A közszférában szünetelő nyugdíj problémakörének megoldása nagyon egyszerű lehetne, hiszen csak hatályon kívül kellene helyezni a közszférában 2013 óta érvényesülő tilalmat (amelyet részlegesen a kormányzat egyébként is folyamatosan enyhíteni kényszerül a sokszor részben általa okozott munkaerőpiaci katasztrófahelyzetek miatt, egyebek között az egészségügyben, a közoktatásban, a gyermekellátásban vagy a szociális szférában)" - fejtette ki.

Van-e egyáltalán olyan eset, amikor kérhető a nyugdíj újraszámítása?

"Persze, de csak nagyon szűk körben" - válaszolja meg a kérdést Farkas András. Az első ilyen eset, amelyet tárgyal, hogy a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek kérhetik a nyugdíjkorkorhatáruk betöltését követően, hogy számítsák újra az egyébként változatlan összegben (az esetleges levonások nélkül) a korhatáruk betöltésének napján automatikusan öregségi nyugdíjjá alakult ellátásuk összegét, feltéve, hogy az ellátásuk mellett végzett munkával legalább 365 nap szolgálati időt szereztek.

Az újraszámításra az ad lehetőséget, hogy az ellátás (ami nem nyugdíj!) melletti munkavégzéssel szerzett kereset járulékköteles, vagyis szolgálati idő és nyugdíjalapot képező kereset szerzésére jogosít - írja.

"A helyzet persze e tekintetben sem egyszerű, mert itt meg figyelni kell az éves keretösszeg  (idén 18 x 266.800 Ft = 4.802.400 Ft) elérésére, mert az elérés hónapját követő hónaptól az év végéig szüneteltetik a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság folyósítását. Persze a szünetelés esetleges időszaka alatt szerzett, járulék- és szocho-köteles keresetet is figyelembe kell venni a nyugdíj összegének újraszámítása során. A helyzetet tovább bonyolítja, ha az ellátása mellett valaki a közszférában, közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozik, mert az ő esetében is szünetel az ellátás folyósítása addig, amíg a közszolgálati jellegű jogviszonya fennáll, kivéve ... (ha valakit ez érint, inkább tegye föl a konkrét kérdését nekem).

EZ IS ÉRDEKELHET

Erről rengeteg magyar kisnyugdíjas nem is tud: rendkívüli emelésre jogosultak, így tudják igényelni

Mutatjuk, hogy hol, hogyan és ki igényelheti a nyugellátása, árvaellátása vagy bizonyos esetekben özvegyi nyugdíja méltányosságból történő emelését.

Az újraszámítás iránti kérelmet az érintettek régebben csak a korhatáruk betöltését követő hat hónapon belül nyújthatták be, 2022. július 28-ától azonban megszűnt ez az időbeni korlátozás, így az érintett személyek a korhatáruk betöltését követően bármikor beadhatják az újraszámítás iránti kérelmüket. Ezt feltétlenül érdemes megtenniük, hiszen az újraszámítás során hosszabb szolgálati időt és az eredeti ellátás megállapításához képest (jelentősen) magasabb valorizációs szorzókat lehet figyelembe venni. Vesztenivalójuk egyébként sincs: a nyugdíj összegét csak felfelé lehet módosítani az újraszámítás eredményeként" - magyarázza a hírlevélben a nyugdíjszakértő.

A nyugdíj újraszámítása ez esetben a nyugdíjkorhatár betöltésének napjáig megszerzett jogosultság alapján, az aznap hatályos rendelkezéseknek megfelelően kérhető.

A másik eset, amikor a nyugdíj újraszámítása kérhető, a jogorvoslati eljárásban merülhet föl - közölte. Emellett érdemes áttekinteni rokkantsági ellátásban részesülő személyek lehetőségeit is, amikor betöltik a nyugdíjkorhatárukat.