Nyakunkon a demográfiai katasztrófa: kiadták az uniós vészjelzést, felkopik a magyarok álla

A demográfiai tendenciák egyértelműen mutatják az egyes régiókban – különösen Kelet- és Dél-Európában – a népesség számának csökkenését. A gyorsan csökkenő népességű régiókat súlyos hiányosságokkal küzdenek a szociális szolgáltatások (egészségügy, kultúra), a fizikai (közlekedés) és információ- és kommunikációtechnológia összeköttetés, valamint az oktatás és a munkalehetőségek terén.

A munkaanyag szerint a fiatal, képzett szakemberek évtizedekkel ezelőtt kezdtek el kivándorolni a keleti országokból Nyugat-Európa felé. A még 2008-as pénzügyi és gazdasági válság erre csak ráerősített. Ezután jött a COVID-19 válság, amely a gazdasági aktivitás csökkenését és a munkanélküliséget okozott, miközben tovább súlyosbította ezt a tendenciát, és a fiatalok kivándorlásának új hullámát indította el az uniós országokon belül és azok között.

Az Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS) „Demográfiai kilátások az Európai Unió számára 2022-ben” (EPRS Demographic Outlook for the European Union) című kiadványa tovább árnyalja a képet azzal, hogy megjegyzi, hogy míg a potenciális munkahelyvesztések nagy részét munkahelyteremtés és csökkenő munkaerő kompenzálná, a munkahelyteremtés földrajzilag koncentrálódhat, ami helyi munkaerő-piaci zavarokhoz vezethet. A kivándorlással sújtott régiók közben magas szintű készségeket és kompetenciákat veszítenek.

Ma már világosan látszik, hogy a természetes népességfogyásra vonatkozó trendet csak tompítani tudjuk, de megfordítani nem. Bár nincs annyi válás, mint korábban, de a szülőképes korosztályú nők száma csökken. Sok még a teendő: a lefontosabb az oktatás, ezen belül az, hogy legyenek az adott régiókra szabott képzések, a korábbi ipari régiókban például átképzési programok. A munkalehetőségek, új munkahelyek teremtése azért is nehéz kérdés, mert az érintett, elnéptelenedő régiókban általában egyetlen domináns iparág található, ami ha csődbe megy, akkor ez óriási problémákat generál gazdasági, társadalmi és szociális tekintetben egyaránt

– mondta el a Pénzcentrum kérdésére Széchy Balázs, az Európai Parlament Kutatószolgálatának (European Parliament Research Service) tagja.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt Novák Katalin: demográfiai jégkorszak felé rohan Magyarország

"Demográfiai kerekasztalt hozok létre, azzal a céllal, hogy beszéljünk, gondolkodjunk közösen az előttünk álló demográfiai problémákról" - jelentette be a köztársasági elnök.

Az Európai Bizottság munkaprogramjában szerepel egy, a népességfogyással kapcsolatos kihívások enyhítésével kapcsolatos kezdeményezés, amelynek célja, hogy elemezze a tehetségvesztés különböző mozgatórugóit és hosszú távú következményeit, valamint az ennek megállítására vagy akár visszafordítására irányuló lehetséges megoldásokat. Mindez kiegészíti a demográfiai változásokkal foglalkozó korábbi bizottsági kezdeményezéseket. A munkaanyag az uniós szinten már összegyűjtött adatokra, valamint olyan jelentésekre támaszkodik, mint például az EU-n belüli munkaerő-mobilitásról szóló éves jelentések.

A kezdeményezés célja az elvándorlás mértékének és dinamikájának felmérése, de tartalmaz egy területi elemzést, amely meghatározza az érintett régiókat, valamint az ennek leginkább kitett ágazatok és szakmák (például egészségügyi szakemberek, tudósok és kutatók) értékelését. Megvizsgálja továbbá azokat a politikai eszközöket, amelyeket aktiválni lehet uniós, nemzeti és regionális szinten a kapcsolódó kihívások enyhítése érdekében.

A demográfiai kihívás kezelésének prioritást kell kapnia az unió kohéziós politikájában, az éghajlati kérdések és a digitális átállás mellett. A Parlament a korábbi állásfoglalásaiban is hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatás új lehetőségeinek biztosítása létfontosságú az elnéptelenedés által veszélyeztetett területeken, csakúgy, mint a magas színvonalú és megfizethető közszolgáltatásokhoz, valamint infrastruktúrához való általános hozzáférés biztosítása. A helyi és regionális hatóságoknak azonban kulcsszerepük van a demográfiai kihívások kezelésében: a helyi gazdaságok támogatására irányuló intézkedésekben, a családteremtő és családtámogató politikákban. Az már jól látszik, hogy az uniós források hatékony felhasználására és jobb koordinációjára van szükség a demográfiai változások átfogóbb megközelítésének biztosítása érdekében

– magyarázta a probléma sokszínűségét Széchy Balázs.

Épp ezért van szükség összehangolt uniós fellépésre a demográfiai változások kezelésére, és akár irányított legális migráció révén mérsékelné a munkaerőhiányt. Az Európai Bizottság most tett közzé egy javaslatot a demográfiai változások, illetve azoknak az Európai Unió társadalmára és gazdaságára gyakorolt hatásainak kezelésére vonatkozóan. Ebben a testület egy eszköztár létrehozására szólított fel a demográfiai kihívások és különösen azok Európa versenyelőnyére gyakorolt ​​hatásának kezelésére. Az unió egy közös fellépést vár a demográfiai változások és hatásainak kezelése érdekében. Ahogy fogalmaztak: „a vonatkozó politikákat a nemzedékek közötti méltányosság elvének kell vezérelnie, és más megatrendeket is fel kell ölelnie, mint például a zöld és a digitális átállás.

A demográfiai eszköztár egy átfogó megközelítést fogalmaz meg a demográfiai változásokkal kapcsolatban, négy pillér köré szervezve:         

1. a szülők támogatása a családi törekvések és a fizetett munka jobb összeegyeztetésével, nevezetesen a minőségi gyermekgondozáshoz való hozzáférés, valamint a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly biztosításával;
2. a fiatalabb nemzedékek támogatása ahhoz, hogy boldoguljanak, fejlesszék készségeiket, megkönnyítsék a munkaerőpiachoz és a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférésüket;
3. az idősebb generációk helyzetének megerősítése és jólétük fenntartása megfelelő munkaerő-piaci és munkahelyi politikákkal kombinált reformok révén;
4. ahol szükséges, a munkaerőhiány kezelése irányított legális migráció révén, teljes mértékben kiegészítve az unión belüli tehetségek kiaknázását.

A most közzétett javaslat szerint az európaiak ma tovább és egészségesebben élnek, mint valaha. A tendencia azt mutatja, hogy a következő évtizedekben az idősek aránya és száma növekedni fog az unióban. Mindez jelentős hatással van az emberek mindennapi életére és társadalmainkra, ami lehetőségeket és kihívásokat egyaránt takar. A 15-29 évesek aránya a 2011-es 18,1 százalékról 2021-re 16,3 százalékra csökkent. Ez a tendencia várhatóan folytatódik, és a vidéki régiókban még hangsúlyosabb lesz. A várakozások alapján 2050-re a 65 év felettiek aránya 30 százalék körül lesz, szemben a mai 20 százalékkal, és az idősebb népesség komoly kihívások elé állíthatja, mint a nyugdíjrendszereket és az egészségügyi szektort.

És végül néhány aktuális demográfiai trend:

• Több otthoni munkavégzés: az otthonról dolgozó foglalkoztatottak aránya a 2019-es 1:7 főről 2020-ban 1:5-re ugrott az Európai Unióban; 2021-ben majdnem minden negyedik ember dolgozott otthonról.
• Alacsonyabb születési arány: 2020-ban az egy nőre jutó szülések átlagos száma 1,5 volt, ami jóval elmarad a stabil népesség fenntartásához szükséges 2,1-es értéktől.
• Növekvő idős népesség: 2050-re a 65 év felettiek aránya 30 százalék körüli lesz, szemben a jelenlegi 20 százalékkal.
• Kisebb háztartások: a háztartások száma tovább nőtt, miközben az átlagos háztartásméret tovább csökkent. Az egyetlen emberből álló háztartások száma nőtt a leggyorsabban, 2021-ben több mint 70 millió.
• Tovább élünk: a COVID-19 világjárvány alatti csökkenést követően folytatódott a várható élettartam fokozatos emelkedése; 2021-ben 82,8 évre becsülték a várható élettartamot a nők, illetve 77,2 évre a férfiak esetében az unióban.
• Kevesebb európai: Európa népességének aránya csökken a világban, és 2070-ben a világ népességének körülbelül 4 százaléka lesz a mai 6 százalékhoz képest.

A jelentés úgy véli, hogy az öregedés hatásainak kezelésével kapcsolatos kompetenciák nagyrészt a tagállamok kezében vannak, de az unió jó helyzetben van ahhoz, hogy azonosítsa a kulcsfontosságú kérdéseket és trendeket, emellett támogassa az öregedéssel kapcsolatos fellépéseket nemzeti, regionális és helyi szinten. Így segíthet a tagállamoknak és a régióknak kidolgozni a saját, személyre szabott politikai válaszaikat az elöregedésre.