Újabb pofon a magyar időseknek: nagyot nézhetnek a boltokban a kispénzű nyugdíjasok

A KSH ismét friss inflációs adatokat publikált, a júniusra vonatkozó statisztikák szerint pedig a drágulás igazán érdemi lassulása továbbra is várniuk kell a magyaroknak. Bár az év eleji csúcshoz képest folyamatosan lassul az infláció üteme, a nyár elején is 20,1 százalékon állt az éves szinten mért és 0,3 százalékos volt az előző havihoz viszonyított általános drágulás. A kormányzat által az év végére remélt egyszámjegyű infláció tehát egyre távolabbi célnak tűnik, de ami ennél jóval aggasztóbb, hogy a boltokban hónapok óta tapasztalt extrém árszínvonal továbbra is keseríti minden magyar életét. Az infláció mérséklődésének tényét ráadásul az is árnyalja, hogy mivel a  múlt év azonos időszakában már bőven begyorsult az infláció üteme, az éves bázison lassuló infláció nem jelenti azt, hogy a reálinfláció is alacsonyabb lenne, mint a korábbi hónapokban.

Az előző hónaphoz képest ráadásul a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal emelkedtek. Igaz az élelmiszerek ára átlagosan 0,4%-kal csökkent. Ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,2, a vaj és vajkrém 2,8, a tej 2,7, a sajt 2,3, a száraztészta 1,6%-kal került kevesebbe. Utóbbival kapcsolatban azonban azt is fontos lárni, hogy ezek a termékek az abszolút csúcsdrágulók közé tartoztak, tehát többnyire ilyen konszolidált defláció mellett is extrém drágák maradtak historikus, de akár pár éves összehasonlításban is. A zöldségeknél és a gyümölcsöknél pedig érdemes arra is gondolni, hogy már megjelentek a szezonális finomságok, amik valamennyire mindig lejjebb tornásszák az árakat (ahogy látszik ez a hatás idén eléggé enyhe mértékben érvényesült).

Éves szinten pedig továbbra is elkeserítő a helyzet. Az élelmiszerek ára 29,3%-kal emelkedett, ezen belül leginkább az édesipari lisztesárué (53,0%), a kenyéré (48,6%), a tejtermékeké (41,4%), a tojásé (40,1%), a vaj és vajkrémé (35,6%), a péksüteményeké (33,3%), a száraztésztáé (30,4%), a tejé (26,7%) és a sajté (23,3%). Ez pedig csupán a jéghegy csúcsa. Számos termék drágult ugyanis ezt is jócskán meghaladó mértékben. 

Az erősen  szezonális vöröshagymának például tavaly júniusban még  329 forintért kínáltak kilóját, míg idén már 702 forint átlagosan. A 113 százalékos drágulással így a vöröshagyma került az inflációs toplista élére. De számos egyéb élmiszer ára is tovább szárnyalt. A burgonya az árstop ellenére is sokat drágult, a tojás pedig több mint 40 százalékkal kerül többe, mint egy éve. De a táblás mogyorós tejcsokoládé ára is az egekben jár. A havi drágulást tekintve a görögdinnye volt a legkiemelkedőbb. A májusban még 361 forintos átlagos kilóáron kínált gyümölcsért júniusban már átlag 555 forintot  kértek el, ami 53,7 százalékos drágulást jelent.

Az idősek az élelmiszerdrágulás nagy vesztesei

Az élelmiszerek árainak folyamatos emelkedését természetesen mindenki a bőrén érzi, hatása viszont a társadalom különböző rétegeire eltérő mértékű. Fontos eltérés van ugyanis azon a téren, hogy az egyes csoportok mely terméktípusokat mekkora mértékben fogyasztják. 

Az idősek értelmszerűen számos okból árérzékenyebbek az átlag fogyasztónál. Nyugdíjuk az rendszeres korrekciók ellenére is elmarad az átlagos munkabérektől, illetve a ráhatásuk is kisebb a saját jövedelmi helyzetükre. Emellett pedig fontos gondolni a már említett szempontra is, a nyugdíjasok vásárlói kosarában ugyanis jóval nagyobb teret foglalnak el az élelmiszerek.

Mindezzel természetesen a Központi Statisztikai Hivatal is tisztában van, közzé is teszik hónapról hónapra az inflációs adataikat az egyes társadalmi rétegekre bontva is. Jellemzően pedig ezek a statisztikák is visszaigazolják az általunk támasztott hipotézist, azaz azt a feltételezést, hogy az időseket a teljes népességnél drasztikusabb mértékben sújtja az élelmiszerinfláció.

Júniusban egyébként a nyugdíjas fogyasztóár-index magasabb volt az általánosnál (21,2 százalékos, szemben a 20,1 százalékossal), az élelmiszerekre szűrve viszont kivételesen egy picivel enyjébb volt az időseket érintő változás. A 29 százalékos nyugdíjas élelmiszerár-index persze csak 0,3 százalékkal enyhébb a teljes népességre vonatkozónál, ráadásul a kötelező akciózásoktól (amiket a kispénzű nyugdíjasok nagyobb mértékben vadászhatnak) a még érvényben lévő árstopokig rengeteg dolog kihathat az általános statisztikára. Abba ráadásul ugye továbbra is beleszámítanak a már említett árstopos, illetve a konszolidáltabb, akár "csupán" egyszámjegyű drágulást produkáló termékek is. Érdekes tehát megnézni az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó drágulás ütemét is és felállítani rájuk a saját indexszámainkat.

Éppen ezzel a céllal vizsgáltuk meg júniusra vonatkozóan is az alapélelmiszerekre vetített drágulást, központi kérdésként kezelve azt, hogy pontosan mennyire is futná az egyes élelmiszerekből, ha egy átlagos nyugdíj minden forintját az adott típusú termékre költenénk. Kimondottan azon termékeket igyekeztünk vizsgálni, amelyekre az idősek a leginkább rászorulnak, ugyanis úgy gondoljuk, csak ezekre vetítve kapunk mélyebb képet a nyugdíjak vásárlóértékének változásáról.

Széppé fakult emlék már a legutóbbi emelés

Az utóbbi hónapokban gyakorlatilag hozzászokhattunk, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke folyamatos mélyrepülésben van, az infláció azonban az év elején túljutott a csúcsán, ami után az elemzők jelentős része már drasztikus lassulást remélt. Utóbbi azonban sajnos elmaradt, így hiába a diszkontok által eddig is hétről hétre hirdetett, júniustól már egyenesen kötelezővé vált akciók és a már tavalyi évtől a tervezettnél gyorsabb és nagyobb mértékű nyugdíjkorrekciók, ilyen mértékű drágulást semmi nem igazán segített kiküszöbölni.

A tavaly januári 3 százalékos, majd júliusban 2,6, novemberben pedig 4,5 százalékos nyugdíjemelést valósággal felfalta az infláció. Emiatt aztán idén januárban rég nem látott mértékű újabb korrekciót eszközöltek, ennek a 15 százalékos nyugdíjemelésnek hála egy átlagos nyugellátást kapó idős pedig a hivatalos statisztikák szerint már havi 208 168 forintos nyugdíjhoz juthat.

Ezzel az átlagos összeggel álltunk tehát neki annak, hogy a KSH által publikált havi élelmiszer-átlagárakat összevesszük az áltagnyugdíjjal. A két átlagot elosztva egymással pedig megkaptuk az egyes termékekre vonatkozó indexszámokat, melyek megmutatják, pontosan mennyit ér az aktuális hónapban kapott nyugdíj zsemlében, tejben, tojásban, vagy éppen különböző húsokban mérve.

Ábránkon is látszik, hogy az előző hónapokkal és évekkel való összevetésben mekkora mennyiségre tellett az egyes alapélelmiszerekből egy átlagos öregségi nyugdíjból gazdálkodva. Ahogy a grafikonon ábrázoltuk, tavalytól már erőteljes zuhanást tapasztalhattak az idősek a nyugdíjuk vásárlóértékét tekintve, az igazán nagy mértékű visszaesés azonban idén volt tapasztalható és hiába a januári bázisról indult felívelés, ez még júniusban is drasztikus mértékben tetten érhető volt. Havi szinten nézve viszont már árnyaltabb a kép, mint az év elején.

A zsemleindex esetében egy enyhe visszaesést lehetett látni. A pékáruból 46 darabbal kevesebbet lehetett volna kigazdálkodni egy átlagos nyugdíj összegéből. A tojásindex pedig még javult is, bár hasonlóan mérsékelt mértékben. 59 darabbal, azaz picit kevesebb, mint 6 dobozzal futotta belőle többre, mint az előző hónapban. A tejindex is hasonló, mérsékelt javulást produkált. A 2,8 százalékos ESL változatból 25 literrel többre volt elég egy átlagos nyugdíj összege, mint májusban.

Negatív képet mutatott viszont a március óta zuhanó burgonyaindex. Bár az újburgonya ára folymatosan csökken, még mindig drasztikus az árrés aközött és a korai burgonya között. Utóbbi ára azonban júniusra szintén sokat emelkedett, aminek köszönhetően 32 kilóval kevesebbre futotta belőle egy átlagos nyugdíj teljes összegéből, mint egyetlen hónappal korábban. Az almaindex ennél jóval enyhébb mértékben, 9 darabbal esett, a romlás viszont itt is hónapok óta tart és a nyugdíjemelés óta nem mutatott pozitív fordulatot.

A lisztindex eközben stagnálás közeli számot mutatott (4 kilós javulással), a kristálycukor-index pedig folytatta is a hónapok óta tartó stagnálást. Ezen termékek esetében persze nem szabad elfelejteni, hogy még az árstop hatálya alá esnek.

A húsok esetében felemás volt a kép. Amíg a párizsiindex folytatta a stagnálást, addig a bontott csirke-index  1,1 kilós esést produkált, sertéshúsból pedig 8 dekával többre tellett júniusban, min az előző hónapban.

A változás tehát egyre kevesebb termék esetében drasztikus. Nem szabad viszont megfeledkezni arról, sem hogy az évtizedek óta nem látott mértékű infláció teremtette meg a jelenlegi árszínvonala, így az árak stagnálása, vagy enyhe mérséklődése is igen negatív képet fest. A nyugdíjak vásárlóértéke pedig nem csak historikusan, de még a pandémia utáni években megszokott mértékhez képest is fájdalmasan alacsony. De nézzük meg a változás mértéket az előző, 2022-es évhez mérve is.

Az éves összevetést nézve is igen felemás a kép. A termékek jelentős része ugyanis a lassuló infláció ellenére is jócskán meghaladja a tavalyi szintet. Kivételt jellemzően az árstopos termékek és húsáruk képeznek.

Zsemléből 430 darabbal, 12 százaléknyival kevesebbre volt elég egy átlagos nyugdíj összege idén júniusban, mint az előző év azonos időszakában. De a visszaesés mértéke tojásból is hasonlóan drasztikus, 11 százalékos volt, ami 289 darabos csökkenést jelent az indexben, tehát majdnem 30 dobozzal kevesebb tojás jött volna ki az átlagnyugdíjból, mint egy évvel korábban.

2,8 százalékos ESL tejből 37 literrel futotta kevesebbre ugyanebből az összegből, ami 8 százalékos mértékű visszaesést jelent és a burgonyaindex is nagy mértékben, 16 százalékkal zuhant. A krumpli-indexben ez számszerűen 82 darabos csökkenést jelent éves bázison.

Az alapélelmiszerek egy része azonban az árstop hatása alá esik, így azok esetében igen szép javulást lehetett látni. A finomliszt esetében ez 132 kilós (16,8 százalékos), míg a cukornál 164 kilós (22 százalékos) javulást jelent. Ezeken kívül pedig a húsfélék esetében is tapasztalható volt bizonyos mértékű javulás. Párizsiból 2 kilóval tellett többre az átlagos nyugdíjból, míg bontott csirkéből 9 kilóval többre futotta (utóbbi 6 százalékos eltérés). Sertéshúsból pedig nem kevesebb, mint 21 kilóval többet lehetett idén kigazdálkodni a példaösszeggel. Utóbbi 19 százalékos javulást jelent a vonatkozó indexben.