Álláskeresési járadék igénylése hol lehetséges, mennyi a munkanélküli segély összege?

Az álláskeresési járadék igénylése a mai napig munkanélküli segély néven maradt meg a köztudatban: a név változott, a lényeg ugyanaz maradt. Az álláskeresési járadék célja, hogy ösztönözze a munkaerőpiacról ideiglenesen kiesett munkavállalókat arra, hogy mihamarabb folytassanak kereső tevékenységet. Cikkünkben megválaszoljuk az olyan álláskeresési járadék kapcsán felmerülő kérdéseket, mint: az álláskeresési járadék hol igényelhető, mennyi az álláskeresési járadék 2020 során, pontosan milyen feltételeknek kell megfelelnünk, hogy megkapjuk, illetve van-e lehetőségünk elektronikus ügyintézésre?

Munkanélküliség Magyarországon 2020-ban

Annak ellenére, hogy a statisztikák szerint a munkanélküliség aránya általában véve csökkenő tendenciát mutat, még mindig magas a ráta: a KSH legfrissebb kutatási adatai szerint 2020 májusa és július között ez az érték 4,8% volt. Ezzel szemben a 2019-es május-július szakaszra kimutatott munkanélküliségi ráta alacsonyabb volt: tavaly erre az időszakra 3,4%-ot mértek. Idén a munkanélküliségi ráta növekedéséért joggal okolhatjuk a koronavírust és az általa okozott gazdasági válságot, ám ettől függetlenül is be kell ismernünk, a számok magasak.

Kinek van a legnehezebb dolga ma a magyar munkaerőpiacon? Több veszélyeztetett korosztállyal is számolnunk kell, ám mondanunk sem kell, hogy a középkorúaknak és a nyugdíj előtt állóknak a nagyon nehéz jelenleg állást keresni. Sajnos a pályakezdő fiatalok, friss diplomások sincsenek sokkal jobb helyzetben: a munkahelyeken a magas elvárások rendszerint alacsony fizetésekkel párosulnak, emiatt a fiatalok gyakran nem a képzettségi szintjüknek megfelelő területen vállalnak állást. Habár a törvények támogatják őket, azok a nők is nehéz helyzetben vannak, akik szülés vagy hosszabb ideig tartó gyermeknevelés után próbálnak újra szerencsét a munkaerőpiacon, karrierjük idővonalán keletkezett több évnyi űrrel.

Az alacsonyan képzettek nehézségei

Mi a helyzet az alacsony képzettségűekkel, akiknek leginkább korlátozottak a lehetőségeik? Amellett, hogy igen nagy arányban vannak munkanélküli státuszban, még ha találnak is állást, az gyakran igényli az átképzésüket. Ilyen szituációban az alacsonyabban képzett munkavállaló sokszor megelégszik a munkanélküli segély által nyújtott összeggel ahelyett, hogy nagyobb fába vágja fejszéjét. Az állam válasza az volt erre a szituációra, hogy megreformálták a munkanélküli segély rendszerét: ma már álláskeresési járadék a hivatalos neve, folyósítását pedig 90 napra csökkentették, hogy a tartós munkanélküliség és munkanélküli segély helyett a munkaképes korosztály ne elégedjen meg állapotával és mihamarabb keressen új állást.

Kinek, mikor jár munkanélküli segély /álláskeresési járadék?

Álláskeresőnek minősül az a személy, aki munkát akar vállalni, ám önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és az illetékes állami szerv sem tud megfelelő munkahelyet ajánlani számára.

Az, hogy a munkanélküli segély mikor jár, jogosultsághoz kötött: olyan állását elvesztett személy juthat hozzá, aki az álláskeresési járadék igénylésétől visszafelé számítva az elmúlt 3 évben legalább 1 év (360 nap) munkaviszonnyal rendelkezik. Ebbe a munkaviszonyba beleszámít az alkalmazotti státusz, a közfoglalkoztatotti státusz és a társas- vagy egyéni vállalkozás. A munkanélküli segély igénylésekor, ha megvan a 360 napnyi munkaviszony, már nem számít, hogy elbocsájtottak minket, vagy magunk mondtunk föl, a járadék megillet minket.

Az álláskeresési járadék további elvárása, hogy az álláskereső rendelkezzen a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel: nem folytat nappali tagozatos tanulmányokat, nem jogosult öregségi nyugdíjra, nem részesül rehabilitációs járadékban, nem vesz részt megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (alkalmi foglalkoztatásnak minősül), kivételével nincs kereső tevékenysége. Az álláskeresési járadék igényléséért folyamodott személynek együtt kell működnie a helyi járási hivatallal, ahol őt álláskeresőként nyilvántartják. Ha a felsoroltak közül bármelyik feltétel nem teljesül, az álláskereső nem jogosult a munkanélküli segély igénylésére.

Az álláskeresési járadék számítása (munkanélküli segély kalkulátor)

A legfontosabb kérdés: mennyi az álláskeresési járadék 2020 során? Az álláskeresési járadék meghatározása minden esetben egyedi módon történik: befolyásolja, hogy az igénylés leadásának dátumát megelőző egy évben hány napot dolgoztunk. Ez négy naptári negyedévet jelent és a negyedévekben befizetett munkaerőpiaci járulékalap havi átlaga határozza meg, hogy mekkora összegű segélyt fognak számunkra folyósítani. A befizetett munkaerőpiaci járulékalap havi átlagárának 60%-ával számoljunk, ami nem haladhatja meg az aktuális minimálbér összegét.

Mi van, ha keveset / nem dolgoztunk az elmúlt évben?

Ha az álláskeresési járadék igénylése előtti egy évben többször dolgoztunk kevesebb, pár hónapos időintervallumon keresztül, a rövidebb időszak határozza meg, mennyi a munkanélküli segély. Ha semmit sem dolgoztunk, akkor a legalacsonyabb kötelező bér 130%-át fogjuk megkapni.

Mire figyeljünk oda, ha munkanélküliek vagyunk?

Annak ellenére, hogy álláskeresési ellátás alatt vagyunk, ne halmozzunk föl TB tartozást! A havi TB járulékot akár dolgozunk, akár éppen álláskeresők vagyunk, ugyanúgy fizetnünk kell.

Mi van, ha 90 napnál tovább vagyunk munkanélküliek?

Ha letelt a 90 nap és megszűnik az álláskeresési járulék folyósítása, 2 lehetőségünk van: igényelhetünk rendkívüli szociális segélyt a helyi önkormányzattól (jogosultsági elbírálás alapján), aminek a célja a nehéz anyagi helyzetben lévő családok támogatása, vagy lehetünk közfoglalkoztatottak. A közfoglalkoztatotti státusz munkaviszonynak számít és sokak számára kifejezetten jó lehetőséget kínál.

Egy speciális eset: nyugdíj előtti álláskeresési segély

A NYES az álláskeresési járulék egy speciális fajtája, egy olyan segély, ami kifejezetten az idősödő munkavállalók megsegítését célozza, akik koruk miatt nehezen találnak munkát. Ezesetben azok kapják a pénzt, akik legfeljebb 5 évre vannak a nyugdíjkorhatártól, legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesültek, megvan az öregségi nyugdíjhoz elégséges szolgálati idejük és különféle életjáradékokban nem részesülnek.

Munkanélküli segély igénylése hol lehetséges?

Az álláskeresési járadék igénylésének leadását egyszerűen elintézhetjük a Fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalánál. Az eljárás költsége díjmentes. Az ügyintézést folytathatjuk elektronikus úton is, ám az ügyintéző által megadott időpontokban személyesen is meg kell jelennünk.

Milyen iratokat vigyünk magunkkal?

• igazolólap az álláskeresési járadék megállapításához
• tartozásigazolás
• egyszerűsített munkaszerződés
• OEP igazolvány
• munkáltatói igazolás (munkaviszony megszűnése esetén)
• munkáltatói igazolás társadalombiztosítási kötelezettségek levonásáról és befizetéséről
• jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához
• NAV igazolás egyéni és társas vállalkozók részére a munkaerőpiaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat

Az álláskeresési járadék mikor utalják?

A következő hónap első napjaiban érkezik az álláskeresési járadék összege akkor is, ha az igényt a hónap közepén adtuk le. Sokan kérdezik, hogy a munkanélküli segély postán mikor jön? Mind a banki utalás, mind a postai út esetében érvényes a hó első napjaiban esedékes kifizetés, ám mivel a járvány hatására megnőtt az álláskeresési járadékra való igény, előfordulhatnak késések, ugyanis a hivatali dolgozók jelentős többletmunkával kall, hogy megbirkózzanak.