6 intő jel, hogy a szakadékba rohansz anyagilag: erre figyelj nagyon, hogy elkerüld a teljes csődöt

Bár kevesen gondoljuk végig, a pénzünkhöz ugyanolyan törékeny viszony fűz minket, mint a minket körülvevő emberekhez. Ugyanígy igaz az is, hogy akár szociális kapcsolatainkban, a pénzügyeinket tekintve is vékony jégen táncolunk és kis dolgokon elcsúszva is romba dőlhet az a precíz felépítmény, amit ez viszonyrendszer jelent. Nem véletlen tehát, hogy rengeteg ember pénzhez fűződő viszonya igen egészségtelen. Gondoljunk csak arra, hogy mennyien mérik saját értéküket a fizetésükben, vagy hogy hány magyar használja felelőtlenül a kölcsönök adtak lehetőségeket.

Dasha Tcherniakovskaia szerint a pénzzel bánni alapvetően nem is lenne olyan nehéz, napjaink anyagias világában, ahol pénzügyek mindent behálóznak mégis tömegeknek lehet kemény dió. A HuffPost által megkérdezett pénzügyi terapeuta úgy véli, az pénzhez fűződő egészséges viszony kulcsa az, hogy "egyszerűen annak tekintjük ami, egy fizetőeszköznek, amivel áruhoz és szolgáltatásokhoz juthatunk, vagy takarékoskodhatunk a jövőre"

Ha egészséges a viszonyunk a pénzzel, teljesen neutrális dologként tekintünk rá, véli a szakértő. "Ez lenne az ideális állapot, de a valóságban mind legyártjuk a saját kis képzelettársításainkat a pénzhez, ezzel új értelemmel felruházva azt." Tcherniakovskaia szerint jó példák erre az olyan mondások, mint hogy "a pénz nem fán nő", vagy hogy "a pénz megrontja az embert".

A portálnak a tengeren túli szakértők elárulták, mik a legfontosabb vészjósló jelek arra, hogy a pénzhez fűződő viszonyod rossz hatással lehet a mentális egészségünkre és néhány tanácsot is adtak, hogyan alakíthatunk egy a korábbinál egészségesebb hozzáállást.

Az anyagi nélkülözés nem jelenti azt, hogy ne tudnánk bánni a pénzzel

Ha a lakhatásunk költségei is gondot okoznak, legyen szó bérleti díjról, vagy rezsiről, vagy ha az alapvető igényeinket sem tudjuk ellátni, az egy a pénzzel való viszonyunkon túlmutató kérdés

- mondta el Aja Evans pénzügyi terapeuta, aki szerint ha keresetünk az alapvető szükségleteinket sem képes fedezni, annak oka jellemzően nem az, hogy rosszul bánnánk vele, hanem komolyabb, társadalmi szintű problémák indikátora. Ahhoz, hogy a pénzhez fűződő viszonyunkról tudjunk beszélni, első körben szükségünk van valamilyen szintű anyagi stabilitásra - véli a szakértő.

A probléma jele, ha nem követjük, mennyi pénzünk van

Az elkerülés az egyik leggyakoribb túlélési stratégia az élet számos területén. Gondoljunk csak arra, hogy hányszor halogatjuk a fogorvosi vizitet, tartva a rossz hírektől és a kellemetlenségtől. Ez az elkerülő mechanizmus a pénzügyi terápiában is ismert jelenség. Evans szerint az elkerülés különböző stratégiáinak használata - mint tartozásaink ignorálása, vagy az, hogy szándékosan nem nézünk rá, mennyi pénz van a számlánkon - intő jelek arra, hogy nem tudunk egészségesen viszonyulni a pénzhez.

Számos ember küzd meg így a pénzügyi bizonytalanságával. Ők azok, akik izgulnak, mikor lehúzzák a bankkártyájukat a szupermarketban, ahelyett, hogy kidolgozzanak valamilyen megoldást arra, hogy kézben tartsák pénzügyeiket

- összegez a szakértő. Ez persze hosszú távon rengeteg stressz forrása lehet. Nehéz elképzelni, hogy nyugodtan induljunk bevásárolni úgy, hogy abban sem vagyunk biztosak, tudunk-e majd fizetni a kasszánál.

Vörös zászló lehet, ha mindig másokhoz hasonlítgatjuk a helyzetünk

Sokak számára ismerős lehet a „red flag” kifejezés angolul, ami tükörfordításban vörös zászlót jelent, és arra használjuk, ha a randizás során a kiszemelt partnerről valami olyan dolog kerül ki, ami aggodalomra okot. A red flagek egyértelmű intő jelek arra, hogy ha az illető viselkedése alapján a kapcsolatból nem sülhet ki jó. A pénzügyeinkben az egyik ilyen vészjósló jel az, ha rendszeresen máshoz hasonlítjuk magunkat.

Ebben pedig, talán nem túlzás azt állítani, hogy szinte mindannyian bűnösek vagyunk, különösen a közösségi média térnyerése óta, amikor számos ismerősünk avat be drága vacsoráiba és fényűző nyaralásaiba, azt a konstans érzetet keltve, hogy az élet csak nekünk nehéz.

Ez a hozzáállás pedig (túl azon, hogy kollúziókon alapul) meg is mérgezi a pénzhez fűződő viszonyunkat. Különösen, hogyha a dolgot elkezdjük annyira magunkra venni, hogy a lakásunkat, az autónkat, vagy más javainkat kezdjük másokéhoz mérni.

Káros, ha a pénz az önértékelésünkre megy

A szakértő szerint hasonló "vörös zászló", ha a saját értékünket a jelenlegi keresetünkből vonjuk le. Ez a rossz szokás persze szorosan kapcsolódik az előző ponthoz, de annál internalizáltabb és talán még inkább káros.

Ha azt tapasztaljuk, hogy irigyeljük jobban kereső barátaink fizetését és valamilyen módon kevesebbnek érezzük magunkat azoknál, akikről tudjuk, hogy több pénzt visznek haza, az egy nagyon toxikus hozzáállás a pénzügyekhez. Evans persze figyelmeztet rá, hogy ennek ellentéte is legalább annyira rossz attitűd. Ha vagyonunk, vagy a magas fizetésünk miatt lenézzük ismerőseinket, vagy értékesebbnek érezzük magunkat náluk, az ugyanúgy indokolatlan, így ebben az esetben szintén érdemes változtatni a gondolkodásunkon.

Az ajándékok elutasítása is komoly intő jel

Ha valaki nem képes elfogadni ajándékokat, esetleg kisebb kedvességeket sem, mint egy ebédmeghívás, az annak jele lehet, hogy az adott ember úgy érzi "nemé ér ennyit a másiknak", ami szintén egy leküzdendő rossz berögződés

- véli a Tcherniakovskaia, aki szerint számtalan esetben az ilyen emberek úgy érzik, hogy valami olyan dolgot kapnak ilyenkor, amit nem érdemeltek ki. Az pedig, ha mindent ahhoz mérünk, hogy "kiérdemeltük-e" nagyon negatív hozzáállás a pénzhez és az értékekhez. Aki így áll hozzá, az gyakran gondolja úgy, hogy az élet minden területén ki kell érdemelnie a jó dolgok, akár mások szeretetét is, ami egy nagyon egészségtelen szemléletmód.

Rövid távon is átok a "krónikus" túlköltekezés

Magától értetődőnek tűnik, de ha rendszeresen többet költünk, mint amennyit megengedhetnénk magunknak, az szintén egy gyakori ilyen vörös zászló. A szakértő szerint, az ebbe a hibába eső emberek úgy érzik folyamatosan egy taposómalomban érzik magukat és akármennyi pénzt keresnek az sosem elég.

Bár a költekezés mindannyiunk mindennapjának része, a túlköltekezés hátterében általában nem a valóban fontos dolgok drágasága áll, hanem az, hogy nem tudjuk eldönteni, mi is az, amire szükségünk van, így olyan dolgokat kezdünk el vásárolgatni, amiket csak azért viszünk haza, hogy birtokunkban juttassuk.

Véleményem szerint a társadalaom jó része krónikus önértékelési problémákkal küzd a felszín alatt, de a gondjaikról nem szívesen beszélnek nyíltan, ami miatt borzasztóan érzik magukat ezek az emberek

- véli Evans, aki hozzáteszik, hogy ezt nyilván senkinek nem könnyű belátni önmagával kapcsolatban, de miután elfogadjuk a problémát könnyebb a vásárlásainkat is tudatosabbá tenni. Gondoljuk végig mi az, ami valbóan hiányzik az életünkből és dolgozzunk tudatosan céljaink elérésén és soha ne impulzusvásárlásokkal próbáljuk enyhíteni a lelkünkben lévő űrt.