A mostani drágulás csak a kezdet? Jövőre sokkal rosszabb lehet a helyzet

Az elmúlt évtized legbizonytalanabb tele előtt áll nemcsak a magyar, hanem az európai gazdaság is. A gazdasági mutatókat az átlagos téli hőmérséklet, ezáltal a gáztartalékok felhasználása is befolyásolhatja, de hosszabb távon az orosz-ukrán háború kimenetele és az annak nyomán kialakult energiaválság lehet kulcskérdés . A magyar gazdaság és a forint árfolyamának alakulását az uniós források folyósításáról szóló vita, illetve az annak nyomán kialakuló egyezség, végső soron a folyósított összeg mértéke befolyásolja jelentősen – írja közleményében az Equilor.

Összességében 7,5 milliárd eurónyi forrást függesztettek fel az operatív programokból, mely meghaladja a 3 ezer milliárd forintot. Alapforgatókönyvként a függőben lévő összeg nagy részét, 80 százalékát kapja meg Magyarország, de a 2021-2027-es operatív programok kifogásolt tételei nem kerülnek kifizetésre. Amennyiben ez valósul meg, akkor az idei 5 százalékos növekedést követően jövőre stagnálás jöhet, míg 2024-ben még mindig visszafogott, 2,5 százalék lehet a GDP-növekedés üteme.

A hazai infláció tavaly ősszel kezdett növekedni, melyet tovább fokozott a költségvetési lazítás, valamint keresleti oldalról a személyi jövedelemadó visszatérítése. A szintén tavaly ősszel indult világpiaci energiaár-emelkedés az orosz-ukrán háború kitörését követően jelentős mértékben fokozódott. A rezsicsökkentés módosítása szeptembertől jelenik majd meg a fogyasztói árindexben, mely éves bázison a negyedik negyedévben elérheti a 20 százalékot is.

Az befektetési cég arra számít, hogy az éves átlagos infláció 13,5 százalék körül alakul az idei évben, majd jövőre 15  százalékra emelkedhet, és csak 2024-ben lehet ismét egyszámjegyű (7%). Török Lajos vezető elemző ugyanakkor kiemelte, hogy a kilátásokban rengeteg a bizonytalansági tényező.

Elsősorban az energiahordozók világpiaci árának alakulása határozhatja meg a fő trendeket, de emellett is számos kockázat azonosítható.

Véleménye szerint nem lehet kizárni, hogy január 1-től ismét módosítani kell a lakossági rezsiárakon, mely az infláció újabb növekedéséhez vezetne az első negyedévtől. Emellett az év végéig meghosszabbított ársapkák rendszerét is hamarosan ki kellene vezetni, mely 1-2 százalékos inflációnövekedést okozhat a későbbiekben, az aktuális piaci árak függvényében.

A fejlett országok jegybankjaihoz hasonlóan az inflációs várakozások felépülése, és magas szinten ragadása ellen küzd a Magyar Nemzeti Bank is: folyamatosan, nagy lépésekben emeli az alapkamatot, ami azonban a különböző támogatott hitelek és a kamatstop intézménye miatt csak részlegesen tudja kifejteni hatását. A régió legmagasabb alapkamata ellenére a forint a háború kitörése óta mélyrepülésben van az euróval szemben, és a régiós devizáktól is elszakadt. Ezt részben a magyar gazdaság relatív sérülékenysége, részben pedig az uniós források visszatartása magyarázza.

Az MNB augusztus végén a kamatemelésen kívül egyéb monetáris szigorító intézkedéseket is hozott: egyrészt megemelték a bankrendszer számára meghatározott kötelező tartalékráta mértékét, másrészt rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciót tartanak, harmadrészt hosszú futamidejű betéti eszközt vezettek be. A jegybanki alapkamat emelésének üteme 100 bázispontról várhatóan mérséklődik az év hátralevő részében. Amennyiben sokkszerű forintgyengülés nem lesz, az idei évben befejeződhet a rendszeres alapkamatemelés, az első negyedévben azonban még eseti beavatkozásokra kerülhet sor. A 15 százalék körüli tetőzést követően a jövő év végéig fokozatosan 10 százalék környékére csökkenhet az irányadó kamat, összhangban a globális kondíciók alakulásával.

A magyar állampapírok árfolyamát a gyorsuló infláció mellett jelentősen megnövekedett országkockázati felár is terheli: a Standard & Poors hitelminősítő augusztusban megerősítette ugyan Magyarország adósbesorolását, de a kilátást negatívra rontották az egyensúlyi helyzet romlása és a rövidtávú országkockázatok miatt. A reálkamatok továbbra is negatív tartományban vannak, emiatt a kamatemelkedés a jelenleginél nagyobb megtakarításra, finanszírozói pozícióra ösztönző hatása mérsékelt.

A magyar gazdaság számos kihívással küzd, és bár a GDP-arányos államadóság európai szinten nem számít kirívónak, a régióban legmagasabb hozamszintek középtávon próbára tehetik a költségvetést. A költségvetési hiány mellett a folyó fizetési mérleg hiánya is magas, amit a kormányzati kiadások további csökkentésével, és az importarány mérséklésével lehetne kezelni.

A kormány nyáron a költségvetési kiigazítás mellett tette le a voksát: megemelték és kiterjesztették a szektorális különadókat, kormányzati kiadáscsökkentést hirdettek meg, a rezsitámogatást fogyasztási határhoz kötötték, és megszüntették a kisvállalkozók kedvezményes adózását. Az adósság-refinanszírozás drágulása, illetve az uniós Helyreállítási Alap forrásainak beérkezése körül továbbra is fennálló bizonytalanságok mellett, az inflációval megnövekedett adóbevételek segítségével a költségvetési hiány 4,9 százalék környékén alakult volna, de az extra földgázbeszerzés miatt 6,1 százalékra emelkedhet.

A hazai munkaerőpiac gyorsan felépült a koronavírus-járvány okozta válságból, a munkanélküliségi ráta tavaly ősszel tartósan 4 százalék alá csökkent. Egyre több szektorban és szakterületen komoly munkaerőhiány tapasztalható, ami miatt az átlagbérek dinamikusan emelkednek. A bérnövekedés dinamikája az év végéhez közeledve várhatan tovább fokozódik, mert a vállalatok megpróbálják béremeléssel ellensúlyozni dolgozóik infláció miatt növekvő kiadásait.

Az ennek nyomán kialakuló ár-bér spirál így már megfigyelhető, ugyanakkor az infláció egyelőre elsődlegesen továbbra is külső tényezőkre vezethető vissza. A magas európai energiaárak miatt gazdaságszerkezeti átrendeződésre lehet számítani: elsősorban az energiaintenzív és költségérzékeny vállalatok körében bezárások, leállások lehetnek, melynek következtében a következő negyedévekben átmenetileg akár 1-2 százalékkal is megemelkedhet a munkanélküliségi ráta, de  a következő években az elmúlt évtizedben megszokotthoz képest magas infláció mellett alacsonyan marad a munkanélküliség, mérsékelt, strukturális változások okozta hullámzással.