Ezzel kaszálnak nagyot a tőzsdecápák: kiderült, mibe érdemes pénz fektetni a világjárvány után

A CBRE nyilvánosságra hozta a Hungarian Investor Intentions Survey 2021-es eredményeit, mely átfogó képet alkot a magyarországi ingatlanpiac befektetői oldaláról. A gazdaság újraindításának eredményeként a befektetők jóval optimistábbak, a megkérdezettek 63 százaléka bizakodóbb, mint fél évvel ezelőtt, és ez a befektetési hajlandóságon is érzékelhető. A válaszadók fele szeretné kereskedelmi forgalmát a COVID-19 előtti szintre növelni, és 30 százalékuk a 2019-es szint felett fektetne ingatlanokba Magyarországon.

Az optimizmus többek között annak tudható be, hogy az előrejelzések szerint a magyar gazdaság gyorsabban áll majd talpra, mint a nyugat-európai régió, a tendenciák szerint az Egyesült Államokkal hasonló ütemben. Habár az ingatlanbefektetési piacon nem várható ennyire gyors visszarendeződés, az idei évre a befektetői közösség a 1,1-1,3 milliárd euró közötti forgalmat vár, ami 2022-re akár az 1,7 milliárd eurós értéket is elérheti – szemben a tavalyi 1 milliárdos összforgalommal

Élen az irodapiac, megugrott kereslet az alternatív befektetésekre

Bár világviszonylatban az ipar & logisztika reneszánszát éli, az európai régióban továbbra is az irodai szegmens a legvonzóbb befektetési célpont 2021-ben is, és a magyarországi adatok illeszkednek ehhez trendhez. Bár hazánkban továbbra az iroda a legkeresettebb befektetési kategória, a meggyőző előny csökkenni látszik: szemben a 2019-ben mért 58 százalékkal, ma már csak 38 százalék fektetne irodába. A tavalyi megugrást követően az ipari ingatlanokkal kapcsolatos befektetési hajlandóság is kicsit csökkent idén, ellenben az alternatív befektetési lehetőségek iránt többen érdeklődnek. A válaszadók 26 százaléka fektetne szállodákba és bérlakásokba, ami 16 százalékos növekedést jelent a két évvel ezelőtti kereslethez képest.

Továbbra is rendkívül magas a hazai befektetők aránya az ingatlanpiacon, amely részben a COVID-19 járvány okozta utazási korlátozásoknak tudható be. Az idei évet a hazai befektetők 100 százalékos piaci részesedéssel nyitották, de a korlátozások eltörlésével várhatóan növekszik a külföldi befektetők aránya. Ugyanakkor a piaci szereplők várakozása szerint a hazai tőke továbbra is meghatározó marad.  

Várható ingatlanpiaci hozamok a poszt-COVID időszakban

Árazás tekintetében a befektetők eltérő trendet várnak a kiskereskedelmi és az ipari ingatlanok vonatkozásában. Nem meglepő módon (és összhangban a globális trendekkel)

a hazai befektetői közösség is a logisztikai ingatlanok további drágulására számít, amit elsősorban az okoz, hogy ezen ingatlanok kockázati felára (és így az elvárt hozam) folyamatosan csökken.

A Hungarian Investor Intentions Survey 2021 előrejelzése szerint a prémiumhozam a mai 6,75 százalékról 6,22 százalékra csökken egy év alatt az ipari ingatlanok esetében. A befektetők 31 százaléka hajlandó akár az ajánlati árnál többet is fizetni ilyen ingatlanok estén. A helyzet fordított a kiskereskedelmi ingatlanoknál: itt a befektetők többsége diszkontot vár el a Covid előtti időkhöz képest – különösen a belvárosi kiskereskedelmi ingatlanok esetében. A legalacsonyabb hozam ebben a kategóriában a mostani 5,50 százalékról 6 százalék fölé emelkedhet a megkérdezett befektetők szerint. Kérdés ugyanakkor, hogy az eladói oldal a hozamemelkedést jelentő árcsökkenést elfogadja-e: A befektetői közösség szerint a COVID-19 utáni időszakban a legnagyobb kihívást várhatóan az eladók és a vevők eltérő árazása jelentheti (a megkérdezettek 69 százaléka vélekedett így), valamint az elérhető termékek hiánya is komoly problémákat okozhat (57 százalék szerint).

Egyre aktívabb az értékesítési oldal, azonban az eladási hajlandóság egyértelműen gyengébb, mivel az érintettek 30 százaléka egyáltalán nem akar ingatlanokat eladni ebben az évben – vélhetően az alternatív befektetések hiánya miatt

 – tette hozzá Borbély Gábor, a CBRE Magyarország kutatási igazgatója. „A befektetők az elkövetkező 12 hónap legnagyobb piaci kockázatának tartják az alacsony értékesítési hajlandóságot, mivel ez termékhiányhoz és az árakkal kapcsolatos becslések közötti jelentős eltéréshez vezethet az eladói és a vevői oldal viszonylatában.”