Célkeresztben a párnacihában tartott pénzek - Hová vezet ez?

Miközben nemzetközi összevetésben most sincs szégyenkezni valója az ÁKK-nak a lakossági állampapír részarányt tekintve, aközben ennek növelése az állam szempontjából jól indokolható. Látni kell azonban azt is, hogy a célba vett több százmilliárd forint érdemben nem tenné biztonságosabbá az adósság finanszírozását, a nemzetgazdaság nettó külső adósságát sem csökkentené, viszont mérete miatt jelentős átrendezést okozhat a lakossági megtakarítási piacon és a banki hitelezés szempontjából is káros hatásokkal járhat. Az alábbiakban a magyar lakosság megtakarítási szokásait, benne az állampapírokhoz való viszonyulását tekintjük át annak apropóján, hogy az adósságkezelő tovább fokozza állampapír népszerűsítő kampányát.

A 2004-2006 közötti magas, de fokozatosan csökkenő piaci hozamkörnyezet után a válság mellett jelentősen veszítettek népszerűségükből a lakosság számára kínált magyar állampapírok (Kamatozó Kincstárjegy, Kincstári Takarékjegy), hiszen a forgalomban lévő papírok állománya az "arany évekre" jellemző 650-700 milliárd forintról 300 milliárd forintra esett 2011-re, majd az idei évtől főként a Kamatozó Kincstárjegynek köszönhetően újra emelkedésnek indult az állomány.

A fenti két, klasszikus lakossági állampapír mellett nem szabad megfeledkezni egy csak 2009-ben bevezetett újabb típusról, az inflációkövető Prémium Magyar Államkötvényről sem. Ennek első sorozatai rendkívül magas kamatprémiumot ígértek, így gyorsan népszerűvé váltak és főként 2010-ben érdemi részt hasítottak ki az évente értékesített lakossági állampapír állományból. Mivel az újabb sorozatoknál a felkínált kamatprémium mértéke szűkült, miközben a jegybank kamatot emelt és fokozódott a banki betéti kamatverseny, 2011-ben fele annyit sem (45 milliárd forint) értékesített belőle az Államkincstár, mint egy évvel azelőtt.

A hosszú (három, illetve öt éves) futamidejű inflációkövető kötvények segítségével azonban az ÁKK 2010-ben megállította, 2011-ben pedig megfordította a lakossági állampapírok állományának több éve tartó csökkenési folyamatát. 2010-ről 2011 végére ezek állománya 38 milliárddal 473 milliárd forintra nőtt.

A lakosság nemcsak a közvetlenül számukra kifejlesztett állampapírokon, hanem diszkontkincstárjegyeken, illetve éven túli futamidejű államkötvényeken keresztül is rendelkezik állampapír alapú megtakarítással. A lakossági állampapírok kapcsán fentebb látott trendforduló a lakosság teljes állampapír alapú megtakarításain belül is látszik, hiszen a 2008-2009-re 56-57%-ra csúszott részarányt 2011 végére 63%-ra sikerült visszatornászni. Az alábbi ábra arra is rámutat, hogy az elmúlt 5-8 évben a háztartások lakossági állampapírokon felüli állampapír megtakarításain belül a rövidebb futamidejű papírok felé fordultak. A normál államkötvények háttérbe szorulását a szintén több éves futamidejű inflációkövető kötvények 2009-es megjelenése csak tovább erősítette.

Két főbb ok, most a marketing a fő cél

"Két főbb tényezővel magyarázhatjuk azt, hogy az elmúlt években sikerült megállítani, illetve megfordítani a lakossági állampapírok állományának csökkenését" - válaszolta a Portfolio.hu kérdésére Töröcskei István. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója egyrészt a 2009-től több sorozatban bevezetett Prémium Magyar Államkötvényt, másrészt azt említette, hogy az utóbbi években az adósságkezelő egyre inkább fókuszálni kezdett a Magyar Államkincstár irodáinak hálózatában rejlő lehetőségekre, illetve lehetővé tette a telefonon és interneten keresztüli állampapír vásárlást is (Telekincstár, illetve Webkincstár).

2012.01.26 09:35 Töröcskei: az MNB és a lakosság is vehetné az állampapírokat

A sikeres trendfordulót és a közelmúltban elindított Féléves Kincstárjegyet látva arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervez-e az ÁKK további, kifejezetten a lakosságnak szóló új értékpapír konstrukciót. Kérdésünkre Töröcskei úgy reagált: "egyelőre nem tervezünk újabb lakossági állampapír formát, hiszen a 15 napostól a 15 éves futamidőig sokfajta állampapírt el tud érni a lakosság". Hozzátette: "mostantól nem az új termékekre, hanem a meglévők megismertetésére, azaz a marketing kampányokra és az értékesítési hálózat fejlesztésére fókuszálunk, illetve folyamatosan vizsgáljuk, hogy az eddig bevezetett termékek mennyire váltják be a hozzájuk fűzött reményeket".

Látszanak az eredmények

Az ÁKK felől egyre intenzívebb marketing tevékenység, illetve a közelmúltbeli kormánydöntések hatása egyébként már kezd lecsapódni az eredményekben is. A legfrissebb, az április végi adatokat is tartalmazó idősor szerint ugyanis meredeken emelkedett az utóbbi néhány hónapban a lakossági állampapírok állománya. Az idén januárig 460-470 milliárd forint körül stagnáló állomány ugyanis mostanra 550 milliárd forint fölé ugrott. Ennek további, akár intenzív emelkedése könnyen elképzelhető részben a most felpörgő marketing kampány miatt, részben például azért, mert a nemzetgazdasági miniszternek május 31-ig olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek szerint a Magyar Államkincstár minden közszférában dolgozó munkavállaló számára értékpapírszámlát nyit a dolgozók jóváhagyása esetén.

Amint az alábbi ábrán látszik, még a mostani állományfelfutással is igencsak messze van a lakossági állampapír részarány attól, amely a 2004-2006 közötti időszakra volt jellemző: a piaci alapon kibocsátott forint állampapírokon belül most 5,4%, a teljes államadósságon belül 2,7% a részarány. Ha a teljes lakossági állampapír kitettséget nézzük, akkor most 3,5% a részarány a 2004- év közepi csúcsot jelentő 10,1% után.

"A célunk - igaz nem rövid távon - az, hogy elérjük a 2004-re jellemző részarányt a lakossági állampapírokból a teljes állampapírpiacon belül" - válaszolta kérdésünkre az adósságkezelő első embere. Töröcskei rámutatott: a mostani részarány kvázi két-háromszorozásában segíthet az, hogy a válság, illetve az elmúlt időszaki változások hatására az emberek jóval óvatosabbá váltak, azaz a korábbi időszakra jellemző, hitelfelvételen keresztüli eladósodási folyamat után most intenzív nettó megtakarítóvá váltak és ezért is gondolja az ÁKK azt, hogy jó az időzítés a lakossági állampapír részarány felfuttatásához.

Jól indokolható

Az, hogy az ÁKK a lakossági részarány felfuttatását szeretné elérni az állampapírpiacon belül, legalább két érvvel is alátámasztható. Egyrészt az elmúlt évekbeli pénzügyi nehézségek és átalakulások miatt a hazai intézményi befektetők részaránya jelentősen csökkent az adósságfinanszírozásban, így felfutott a külföldiek részaránya, ami pénzügyi értelemben növekvő kiszolgáltatottságot, sérülékenységet is jelent. Éppen ebből következik a második érv, amely szerint igazán a belföldi finanszírozás adja meg az adósságfinanszírozás stabilitását; a belföldi szereplők közül pedig a lakosság felé lehet érdemes inkább nyitni, amely tipikusan a lejáratig megtartás befektetési stratégiáját követi, nagymértékben növelve ezzel az adósságfinanszírozás biztonságát.

Célkeresztben a "párnaciha", de nem árt az óvatosság

Arra a kérdésünkre, hogy milyen forrásokból tervezik elérni a célt, Töröcskei úgy reagált: "Két forrásból szeretnénk felfuttatni a lakosság állampapír állományát, egyrészt a nagyon magas készpénzállományból, ha úgy tetszik a párnacihában tartott pénzekből, másrészt a imént már említett nettó lakossági megtakarítás növekményből". Az ÁKK vezetője hozzátette: utóbbi réteget természetesen a bankok is célba veszik majd a saját hitel/betét mutatójuk javítása érdekében, így az egymással folytatott versenyt, mint lehetséges kimenetelt (főként a féléves futamidejű új kincstárjeggyel) az ÁKK vezetője sem tagadta.

Az adósságkezelő lakossági megtakarításokért folytatott versenye tehát a bankok betétgyűjtési lehetőségeire is visszahat, amely az egyébként is gyenge hitelezési hajlandóságot, illetve képességet továbbra is fékezheti (egy fellendülő gazdasági környezet esetén is). Erre utalt egyébként az ÁKK korábbi vezetője, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Pleschinger Gyula is egy közelmúltbeli interjúban. Megjegyezte ugyanis, hogy bankokkal folytatott verseny miatt a lakossági források bevonása drágább az egyéb piaci források bevonásánál és arra is figyelni kell, hogy a költségvetés túlzott kiszorító hatása az egész gazdaság szempontjából nem előnyös

Ne várjunk csodát

Az ÁKK minapi közleménye többek között azt tartalmazta, a lakossági állampapír állomány tervezett felfuttatása összesen mintegy néhány száz milliárd forintot tehet ki, ami nyilvánvalóan nem tudja érdemben megváltoztatni egy bő 20 ezer milliárd forintos államadósság tulajdonosi szerkezetét és így finanszírozásának biztonságát sem. Eközben viszont ekkora tételű a forrás "elszívás" (a megtakarítások érdemi nettó növekedése hiányában) már érezhető negatív hatást okozhat a lakossági megtakarítási piacon, például a 6200 milliárd forint körüli lekötött banki betéti állományban. Amellett, hogy az ÁKK terve szerint felfutó lakossági állampapír részarány várhatóan nem teszi érdemben biztonságosabbá az adósság finanszírozását, a nemzetgazdaság nettó külső adósságát, mint szintén kiemelt sérülékenységi pontot, eleve nem is változtatja meg tulajdonosi megoszlás módosulása mellett.

Amint az alábbi ábrán látszik, a lakosság készpénzben tartott megtakarítása az összes megtakarításához képest az elmúlt egy évtizedben gazdasági ciklusoktól és kormányoktól függetlenül stabil volt (7-8%), így erősen kérdéses, hogy egy állampapírokat népszerűsítő kampány ezen érdemben tud változtatni. Ráadásul a 2013-tól érkező pénzügyi tranzakciós adó és egyéb kormányzati intézkedések szürke-, illetve feketegazdaság irányába terelő hatásai miatt éppen inkább a készpénzhasználat felé való elmozdulásnak van nagyobb veszélye.

Nem kell szégyenkeznünk

Miközben tehát az ÁKK terve a lakossági állampapír alapú megtakarítás növelésére érthető, de kedvezőtlen hatásokkal is járhat, aközben azt is érdemes megjegyezni, hogy nemzetközi összevetésben a mostani megtakarítási szerkezet miatt nem kell szégyenkeznie az adósságkezelőnek. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint ugyanis a középmezőnybe tartozunk azzal, hogy a lakosság, illetve a nem-pénzügyi jellegű vállalatok együttes részaránya (az ő módszertanuk szerint) a magyar államadósságból mintegy 4%-ot tesz ki.