Tanulópénzt fizetnek, akik kimentették megtakarításaikat

Portfolio.hu: Bizonyára önt is sokan megkérdezték év elején, kivegyék-e a bankból a pénzüket. Mint akinek a betétvédelem úgymond a hivatása, mit szokott válaszolni ezekre a kérdésekre?

Fekete-Győr András: Egy ilyen döntés egyéni mérlegelés függvénye. A januári esetről el kell mondanunk, hogy bár a pánikkeltés több síkon folyt, válság idején az emberek a pénzügyek terén sok tapasztalatra tesznek szert arról, hol érdemes tartani a pénzüket. Aki kiszaladt az országból a pénzével, az most fizeti a tanulópénzt, hisz rájöhetett, rossz boltot csinált. Aki pár hete devizára váltotta forintját, nem járt jól. Higgadt fejjel kell gondolkodni, és nem árt tájékozódni sem. Tavaly decemberi kutatásunk azt mutatja, sokan nem tudják, hogy 100 ezer euróig (mintegy 30 millió forint) a pénzük védve van a bankokban, takarék- és hitelszövetkezetekben.

P.: Januári adataink még nincsenek, decemberben viszont közel százmilliárd forinttal nőtt a bankok betétállománya. A végtörlesztés kellős közepén számított erre?

F-Gy. A.: Nem, engem is meglepett, bár e fejlemény konkrét okait még nem elemeztük. A bankbetétekkel kapcsolatos aggodalmak januárban csúcsosodtak ki, de már decemberben elkezdődtek, ennek ellenére következett be ekkora növekedés. Ennek egyik oka az lehet, hogy a végtörlesztésre készülve év végén sokan feltöltötték számlájukat, és az emberek olyan pénzeket mobilizáltak, amelyek eddig rejtve maradtak. Mindezek mellett arról értesülünk a bankoktól, hogy a januárban kivitt pénzek elkezdtek visszajönni.

P.: Amikor újabb és újabb alaptalan híresztelések kapnak szárnyra arról, hogy a bankbetétek nincsenek biztonságban, az OBA emeli-e a készültségi fokát?

F-Gy. A.: Nagyon sok energiát lekötött a válaszadás, rengeteg kérdést, telefonhívást kapunk. De mindez része a normál működésünknek. Bár megnőtt az érdeklődés, de a típuskérdések jellemzően két-három típusválaszt igényeltek.

P.: Az OBA hatóköre csak egyedi bankválságokra korlátozódik, eszközei csak a magyarországi bankbetétek kevesebb, mint 1%-ára adnak fedezetet. A bizalmi válság azonban néha az egész bankrendszerrel szemben erősödik, ekkor az OBA sem mindenható. Mi a válaszuk erre a jogos aggályra?

F-Gy. A.: A világ egyetlen országában sem tesznek különbséget a betétbiztosításról szóló törvények egyedi bankválság, illetve rendszerszintű bankválság között. A betétbiztosítás működését nálunk is törvény garantálja. Az erről szóló európai direktíva általánosságban szabályozza a betétbiztosítók feladatát a bankbetétek befagyása esetén. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy Magyarországon az állam kötelező jelleggel áll a betétbiztosítási rendszer mögött, amennyiben a forrásai nem lennének elegendőek.

P.: Nem tett jót a bankbetétek biztonságáról szóló közbeszédnek a hír, miszerint a piaci szereplőktől az ÁKK vette át az OBA vagyonának kezelését, mondván, az állam még erre is ráteszi a kezét. Mi állt a döntés hátterében?

F-Gy. A.: Van egy olyan érzésem, hogy ha fordítva történt volna, vagyis az ÁKK helyett egy piaci szereplő vette volna át a vagyonkezelést, hasonló reakciókat váltott volna ki. A világ most egy kicsit furcsán működik, az emberek arra is felkapják a fejüket, ami nem hír. A jogszabály előírja, hogy az OBA mibe fektetheti be a pénzt. Azt nem mondja ki, hogy csak magyar állampapírba, de azt igen, hogy csak állampapírba. Amikor 1993-ban az OBA-t létrehozták, az igazgatótanács úgy döntött, kicsi, de rugalmas szervezetre van szükség, ezért szerveztük ki a vagyonkezelést. Azóta is az igazgatótanács dönti el, milyen módon kezelteti ezt a vagyont. Az állami szereplő választásával nem csökkent, inkább nőtt a vagyonkezelés biztonsága. Az ÁKK nagyságrendekkel nagyobb vagyont kezel, mint a miénk. Ráadásul tudomásom szerint az ÁKK-nak igen nagy a presztízse külföldön is, több tekintetben másolják az általa kialakított modellt. Szerződéses kondícióink pedig kedvezőbbek az ÁKK felé, mint a korábbiak voltak.

P.: Gondolt-e arra az OBA az utóbbi időben, hogy a betétbiztosítási díj további növelésével vagy más módon demonstrálja, ott áll a betétek mögött?

F-Gy. A.: Igen, konkrét terveink voltak, ezeket letettük a jogszabályalkotók asztalára. Javasoltunk díjemelést is, tudatában vagyunk azonban annak, hogy ez nem független a bankrendszer teherviselő képességétől. Ennek lehet, hogy nem most van itt az ideje. Díjat akkor kell emelni, hogy ne legyen prociklikus hatása, amikor a a pénzügyi közvetítőrendszert nem érik sokkhatások. Sajnos, Magyarországon a korábbi években, 2009 előtt nagyon alacsonyan tartották a díjakat, pedig akkor kellett volna felhalmozni. Legutóbb 2010-ről 2011-re változott a díj, mégpedig a duplájára nőtt. Ezt a bankok által fizetett terhet az is befolyásolja majd, mekkora mértékű fedezettséget ír elő az új európai direktíva. Nagy a huzavona az egyes országok között, úgy tűnik, 1 százalékos fedezettséget fognak előírni kompromisszumos megoldásként. Mi itt Magyarországon ennek már most is megfelelünk.

P.: Mikor fogadathatják el a betétbiztosításról szóló új európai direktívát?

F-Gy. A.: Ennek határideje folyamatosan tolódik, az eredeti elképzelések szerint már tavaly el kellett volna fogadni. Már a magyar elnökség idején szó volt róla, hogy ezt a feladatot kipipáljuk, most a dán elnökség alatt várható.

P.: Van-e szó egységes európai betétbiztosítási rendszer kialakításáról?

F-Gy. A.: Az Európai Bizottság rokonszenvezik ezzel a gondolattal, számos kutató is ezen az állásponton van, a szűken vett szakmámban viszont nem látok ezzel kapcsolatban túlzott lelkesedést. Európában a pénzügyi szabályozás nem követte a világtrendeket, a betétbiztosítás területén pedig egészen kaotikus állapotok jellemzik a kontinenst. Pedig a betétbiztosítás véleményem szerint nem sokban különbözik az egységes higiéniai előírásoktól. Az éttermekre például egységes higiéniai előírások érvényesek Angliáról Romániáig, ennek fényében abszurd, hogy a szabad tőkeáramlás idején a betétbiztosítási rendszerek teljesen más feltételek szerint működnek az egyes országokban. Ez csökkenti az emberek bizalmát is a bankrendszerrel szemben. A 2009-ben megjelent de Larosiére-jelentés megfogalmazta, hogy egységes európai pénzügyi felügyeletre van szükség, és ebben sikerült is már jelentős eredményeket elérni, a jelentés az egységes betétbiztosításról azonban nem szól. Pedig ezt szorosan össze kellene kapcsolni az egységes felügyeleti rendszerrel. Ma azonban még a betét definíciója sem egységes az egyes európai országokban.

P.: Amíg nem születik meg az egységes európai szabályozás, milyen változtatásokat javasol az OBA a hazai jogalkotóknak?

F-Gy. A.: Például a "Jógazda" Takarékszövetkezeti Pénztár tavalyi csődjének tanulságait még át kell vezetnünk a jogszabályon. Ez lényegében technikai módosításokat jelentene. Arról van szó például, hogy egy adott bank számítástechnikai szolgáltatója befagyáskor köteles legyen betétadatot szolgáltatni az embereket kártalanítani igyekvő OBA felé, és ez ne legyen - egy normális időben egyébként helyénvaló - piaci alku függvénye. Vagy például, hogy a betétbiztosításnak miként lehetne a pénzfelhasználás hatékonyságát növelnie. Az-e a jó, ha Magyarországon egy olyan rendszer működik, amelyik csak inszolvencia esetén tud aktivizálódni, vagy esetleg ezt a helyzetet megelőzendő egyéb technikát is fel tud használni, hogy kímélje a forrásait.

P.: Ennek, vagyis a megelőző funkciónak mi lenne a lényege? Akár egy bank feltőkésítését is vállalná az OBA?

F-Gy. A.: A korábbi tapasztalatok alapján nem javasolnám, hogy az OBA menedzseljen bankot, de sok más dolgot tehetne. 2005-öt megelőzően minden olyan eszköz a rendelkezésre állt a jogszabály alapján, amivel meg lehetett előzni egy bank válsága esetén a nyílt kifizetéssel járó kártalanítást.

P.: Hitelt viszont szívesen nyújtana az OBA?

F-Gy. A.: Adott esetben akár alárendelt kölcsöntőkét is minden további nélkül nyújthatna, ha a garanciális háttere megvan ennek, de beszélhetünk állomány-átruházásról, eszközátadásról, kezességvállalásról, garancianyújtásról is, a válságmegelőzésnek széles a palettája. Egy betétbiztosító természetesen soha ne játsszon bankkórházat, de ha a piaci megoldást elő lehet segíteni azzal, hogy pénzt teszünk be akkor, amikor a piac erre nem hajlandó, akkor meg kell adni az esélyt arra, hogy elkerülhető legyen a sokk mind az ügyfelek, mind a piac számára. Az EU-ban is egyre inkább felmerül a bankválságok kezelésének megelőzési funkciója a betétbiztosítók révén.