Mégis azok járhatnak jól, akik a magánnyugdíj-pénztárban maradtak

Elkészült az Alkotmánybíróság (Ab) határozattervezete a magánnyugdíj-pénztári visszalépés ügyében, a tervezet pedig megsemmisítené a törvény két pontját - értesült az origo több, az ügyhöz közel álló, alkotmánybírósági, államigazgatási és piaci forrástól.

A nyugdíjpénztári átlépéseket kikényszerítő törvényt tavaly októberben fogadta el az Országgyűlés kormánypárti kétharmados többsége. Már decemberben is többen megtámadták az Alkotmánybíróságon. A taláros testületnek első körben azt kellett eldöntenie, hogy van-e egyáltalán jogalapja foglalkozni az üggyel. A kormány által kezdeményezett és a parlament által korábban elfogadott alkotmánymódosítás több ponton is szűkítette az Ab jogköreit. Végül a testület úgy döntött, hogy továbbra is joguk van döntést hozni a kérdésben.

Az origo értesülései szerint a határozattervezet szerint meg kellene semmisíteni a törvénynek azt a részét, amely megvonja az állami

nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól. Ha valóban megszületne ez a döntés, akkor azok is jogosultak lennének állami nyugdíjra, akik magánnyugdíj-pénztári tagok maradtak.

Az origo információi szerint az Ab határozatterve a törvénynek azt a pontját is megsemmisítené, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá. A módosítás után így hiába fizeti be a munkáltató a közterhet az alkalmazottja után, az nem lesz jogosult állami nyugdíjra. Az Ab kimondaná, hogy az állami teher elnevezése nem írja felül annak tartalmát, vagyis továbbra is nyugdíj-jogosultságot ad a nyugdíjkasszába folyó közteher megfizetése, bármi is legyen annak a neve.

Egyelőre még nem tudni, hogy mikor dönt az Alkotmánybíróság a kérdésről. Szeptembertől öt új alkotmánybíró csatlakozik a taláros testülethez. Nagy kérdés, hogy a kormánypárti többséggel megválasztott bírák szakmai vagy politikai alapon hozzák-e meg döntéseiket.

Szakmai döntésre számítanak a jogászok

A Pénzcentrum.hu által megkérdezett jogászok nem számítanak arra, hogy az alkotmánybírák döntéseit politikai szempontok határoznák meg. Nem lehet feltételezéseket levonni a majdani ítélkezési gyakorlatra vonatkozóan abból, hogy ki melyik politikai oldalhoz áll közel - hangsúlyozza Szikinger István alkotmányjogász. Más a politikai meggyőződés, és más a szakmai hivatástudat. Példaként említette, hogy a magánszemélyek 98 százalékos különadójára vonatkozó alkotmánybírósági döntés során Stumpf István, köztudottan a Fideszhez közel álló alkotmánybíró markáns különvéleményt fogalmazott meg, amely cseppet sem a parlamenti többség álláspontját képviselte.

Az alkotmányjogász szerint a döntésben fő szabályként azt kell figyelembe venni, hogy a szerzett jogokat sérelem nem érhet. Tehát akik korábban fizettek nyugdíjjárulékot, azok ezáltal jogot szereztek a későbbi nyugellátásra.

Magyar Gábor ügyvéd tapasztalatai szerint a kijelölt előadó alkotmánybíró által elkészített határozattervezet önmagában még nem vetíti előre a majdani döntést, akár homlokegyenest ellenkező határozatot is hozhat a taláros testület. Szikinger Istvánhoz hasonlóan ő is úgy látja, hogy ennek elsődleges oka egyáltalán nem az, hogy ki, milyen politikai irányultságú, sőt az alkotmánybírákra inkább az jellemző, hogy az ellenkező irányba húznak.

A bírák első körben fő vonalakban elmondják a véleményüket a határozattervezetről. Ha úgy tűnik, hogy a tervezetnek többsége lehet, akkor meg kell fogalmazni egy konszenzusos javaslatot. Ha nem lenne többség, akkor akár ugyanaz az alkotmánybíró is teljesen más irányú javaslatot is előterjeszthet a következő körben, vagy átadja a feladatot másnak.

Mi lesz a kényszer hatására átlépőkkel?

Nagy kérdés, hogy milyen lépéseket tehetnek majd azok, akik jogfenntartó nyilatkozatot írtak alá, melyben kijelentik, hogy kényszer hatására léptek vissza az állami rendszerbe, azért, hogy ne veszítsék el az állami nyugdíjat. A nyilatkozatban kijelentették, hogy ha az Alkotmánybíróság vagy bármely más szervezet hatályon kívül helyezné vagy megsemmisítené azt a rendelkezést, amely szerint a magánnyugdíj-pénztárban maradók a továbbiakban nem szereznek az állami rendszerben jogosultsági időt, akkor továbbra is fenn kívánják tartani a magánpénztári tagságukat.

Magyar Gábor szerint kétféle megoldás lehetséges, ha az Alkotmánybíróság megsemmisítené az említett rendelkezéseket. A legegyszerűbb az lenne, ha az Országgyűlés átmeneti szabályt hozna, mely szerint a jogfenntartó nyilatkozattal élők dönthetnének, hogy visszalépnek-e a magánnyugdíj-pénztári rendszerbe vagy sem. Ha erre nem kerülne sor, akkor viszont az egyéneknek ki kellene provokálniuk, hogy bíróság döntsön az ügyükben.

Ehhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) kérelmet kellene benyújtaniuk, amelyben jelzik, hogy egy adott hónapban a munkáltatójuk tévesen az állami nyugdíjrendszerbe utalta a tagdíjbefizetésüket, amelyet az adóhatóság szíveskedjen az általuk megjelölt magánnyugdíj-pénztárnak átutalni. A NAV ellenkező jogszabály hiányában nem tehet mást, mint elutasítja a kérelmet. Jogerős adóhatósági határozat esetén lehet a bírósághoz fordulni, s ha a Legfelsőbb Bíróság is elutasítaná a kérelmet, akkor lehet a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordulni.

A nyugdíjrendszer-átalakítási tervek is kedvezhetnek a pénztártagoknak

A jövőbeni állami nyugdíjrendszer alapja az egyéni számla lesz - derült ki a Pénzcentrum.hu által június 29-én megszellőztetett, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által készített koncepcióból. A tervek szerint a számlán csak a munkavállalók által befizetett nyugdíjjárulékot írnák jóvá, s a nyugdíjjogosultság megállapításánál csak ezt az összeget vennék figyelembe.

A javaslat szerint újraszámolnák az egyéni és a munkáltatói járulék nagyságát. Az öregségi nyugdíjra befizetett egyéni járulék körülbelül 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10 százalékkal. Fő csapásirány szerint ezt úgy valósítanák meg, hogy a munkáltató által ma lerótt járulék egy részét áttennék a munkavállaló bérébe, vagyis "felbruttósítanák" a járulékkal a jövedelmet.

Ezen a ponton indultak meg a találgatások, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetésekre milyen hatással lenne, ha 20 százalékra emelnék a munkavállalóktól levont nyugdíjjárulékot. Jelenleg az állami és a magánpénztárakba is ugyanannyi, 10 százalék járulék, illetve tagdíj folyik be. Felmerül a kérdés, hogy ha az állami pénztárba befolyó járulék a duplájára emelkedne, a magánnyugdíj-pénztári tagdíjra is ugyanez vonatkozna-e. 

KATTINTS! Nyugdíjvita: ki nevet a végén? - Ringbe száll az Alkotmánybíróság