A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége /TEBÉSZ/ szerint, tőkepiaci törvény (Tpt.) legújabb módosításával - melynek Országgyűlési végszavazása két-három héten belül várható - a magántulajdon sérthetetlenségének alkotmányos alapjogát kívánja a tőkepiacon tovább csorbítani Pénzügyminisztérium.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége /TEBÉSZ/ szerint, tőkepiaci törvény (Tpt.) legújabb módosításával – melynek Országgyűlési végszavazása két-három héten belül várható – a magántulajdon sérthetetlenségének alkotmányos alapjogát kívánja a tőkepiacon tovább csorbítani Pénzügyminisztérium.
Kisbefektetők a Tpt. 2001. évi elfogadása óta vitatják a felvásárlók úgynevezett kiszorítási jogának alkotmányosságát. E rendelkezés szerint, amennyiben a felvásárló a felvásárláson keresztül 90% feletti tulajdonhoz jut, jogosulttá válik azon részvényesek részvényeinek megszerezésére is, amelyeket azok nem kívánnak neki eladni. Ez, a kisajátítást gazdasági magánérdekből lehetővé tevő törvényrészlet - a TEBÉSZ szerint – súlyosan sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányában a jogbiztonság egyik alapjaként lefektetett, a tulajdon sérthetetlenségét kimondó rendelkezést. Az Alkotmány szerint tulajdonjog csak közérdekből korlátozható, illetve vehető el, akkor is csak azonnali kártalanítás ellenében. Egy felvásárló cég kisbefektető ellenes üzleti érdeke azonban nem minősíthető közérdeknek. A Pénzügyminisztérium mostani törvénymódosító javaslata tovább bővítené az amúgy is vitatott jogállású, a Tpt. 76.§ (2) bekezdésében írt kiszorítás megindításának eseteit.
Tényként kell rögzíteni ugyanakkor, hogy az Európai Parlament és Tanács 2004/25/EK irányelvében szerepel a kiszorítási jog tagállamok általi törvénybe foglalásának kényszere. A TEBÉSZ szerint azonban, ezen előírás nem csak a hazai alkotmányos rendet sérti, de kifejezetten ellentétes az EU alapokmányával is. Az Európai Unió jelenlegi alkotmányaként működő, 1950-ben elfogadott, majd 1992-ben részben módosított Római Szerződés ugyanis kimondja: „A közösség intézkedései nem léphetik túl az e szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket”. Mivel pedig az EU alapokmányában nem szerepel se célkitűzésként, se alapelvként, a tulajdonviszonyok megváltoztatásának szándéka - sőt pont annak védelmét kívánja meg -, így az EU Parlament és Tanács a felvásárlással foglakozó irányelvében, a kiszorítás lehetőségének előírásával egyértelműen túllépte hatáskörét. Vagyis megsértette az Európai Unió alapokmányát. Mivel irányelv esetében az uniós szabályozás magánszemélynek nem teszi lehetővé a szabályozás elleni bírósági fellépést, így a TEBÉSZ álláspontja szerint a PM-nek ahelyett, hogy erőltetné az EU alapokmányát és a magyar Alkotmányt egyaránt sértő irányelv rendelkezéseinek érvényesítését, inkább a magyar állampolgárok jogait és érdekeit kellene szem előtt tartania és Unió szintű keresetet indítania a kiszorítást előíró rendelkezés ellen.
Amennyiben az Országgyűlés megszavaznák a Tpt. a kiszorítás bővítését, úgy a TEBÉSZ-nek nem marad más lehetősége a jogállami jogrend helyreállítására, mint a köztársasági elnökhöz fordulni, hogy Sólyom László a törvénymódosítás aláírása előtt kérjen előzetes normakontrolt az Alkotmánybíróságtól.