Felújítod a lakást? Erre számíts, ha hozzányúlsz a gázhoz

Egy kezünk is elegendő ahhoz, hogy összeszámoljuk azokat az eseteket, melyek során nem kell szembenéznie egy lakástulajdonosnak a bürokratikus ügymenet bonyolultságával, melyet a gázszerelés, s főként annak törvényi előírásai jelentenek egy-egy felújítás során. Csak és kizárólag abban az esetben nem kell ugyanis gáztervet készíttetni, amennyiben gázüzemű berendezésünket (főzőlap, kazán, stb.) egy ugyanolyan teljesítményű, de új készülékre cserélnénk ki - bár ebben az esetben is fontos, hogy a berendezéshez tartozó kémény megfeleljen a mindenkor hatályos szabványoknak.

Minden más esetben, vagyis bármilyen fogyasztói gázvezetéket érintő szerelés (minden új létesítés, átalakítás, bővítés vagy a keretes részben felsoroltaktól eltérő készülékcsere) engedélyköteles, melyhez gáztervet kell készíttetni - ezt kizárólag gépész tervezőmérnök készítheti el. A gázterven szerepelnie kell a meglévő állapotnak, annak, hogy milyen munkákat kell elvégezni (bontások, bekötések, stb.), illetve az új rendszerről készült tervnek és, hogy milyen szabványoknak kell majd a beépített rendszernek megfelelnie, valamint pontosan meg kell jelölni a gázüzemű készülékeket is (gyártó, típus, egyéb adatok). A gázterv elkészítése általános esetben egyébként nagyjából 40-50 ezer forintba kerül.

Ez eddig mind szép és jó, itt kezdődik ugyanakkor a feketeleves. A gázműveknél ugyanis csak olyan tervre adhatnak engedélyt, amelynél az összes csatlakozó szerkezet a hatályos jogszabályoknak megfelel - ennek pedig a legrázósabb része a kémény. Budapest ugyanis köztudottan a rossz kémények világvárosa, s a kémények felújítása minden esetben költséges feladat. Éppen ezért a félreértések elkerülése érdekében még a felújítás előtt szakvéleményt kell kérni a területi kirendeltségtől, vagy a gáztervet készítő mérnöktől, mely tartalmazza a vizsgált kémények pontos állapotát, esetleges hibáit, s így meghatározza a gázterv benyújtásához elengedhetetlen, elvégzendő módosításokat.

Csak olyan kéményt szabad újra használatba venni, amelyet a megfelelő jogosítványokkal rendelkező kivitelező javított. A kivitelezőnek nyilatkoznia kell a megfelelő technológia betartásáról, jogosultságairól, valamint a beépített anyagok minőségéről. A javítás utáni használatot engedélyező szakvéleményt csak a kivitelezői nyilatkozat benyújtása után adja ki a területi kirendeltség, célszerű tehát a fentieket a kivitelező kiválasztásánál figyelembe venni.

Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy csak végleges kéményseprőipari szakvélemény birtokában lehet beadni a gáztervet. Tovább bonyolítja a dolgot ugyanakkor, hogy a végleges szakvéleményt a legtöbb esetben csak a kéménybe kötött készülék felszerelését követően, sikeres nyomáspróba esetén adnak ki. Elviekben ez azt jelenti, hogy egy szétvert lakásban fel kell szerelni a vadonatúj készüléket, és azt onnan később, a munkálatok alatt sem lehet eltávolítani. A gyakorlat ugyanakkor az, hogy a legtöbb kivitelező - vállalva a jogi kockázatokat - még a felújítás előtt, de már a szakvélemény birtokában leszereli, majd a munkálatok végeztével ismét telepíti az adott készüléket. Hiszen gondoljunk csak bele egy felújítás alatt álló fürdőszobában például elég nehézkes lenne egy telepített készülék mögött felrakni a csempét.

Ha mindezzel megvagyunk, vagyis megkaptuk a végleges kéményseprő-ipari szakvéleményt, valamint elkészült a gépészmérnök által készített gázterv, akkor benyújthatjuk a dokumentációt az illetékes gázművekhez. Bár a benyújtástól számított 15 napon belül el kellene bírálni a terveket, azonban ez csak abban az esetben reális, ha a dokumentáció hiánytalan, illetve a tervezett kialakítás minden előírásnak megfelel. A gyakorlat ugyanakkor az, hogy a bürokratikus ügymenet rendkívül megnehezíti, s lelassítja a folyamatot. Sokszor ugyanis úgy tűnik, hogy a különböző ügyintézők a jogszabályokat eltérően értelmezik, s így nem egyértelmű, hogy pontosan mi is az elvárás.

Amennyiben a terv nem megy át a rostán, akkor vagy hiánypótlás, vagy rosszabb esetben a terv átdolgozása szükséges. Ez természetesen pluszköltséggel jár. További csavart jelent a bürokrácia fogaskerekében, hogy az ügyintézők hivatalosan nem értesítik a tervezőt a terv elfogadásának állapotáról, így gyakran húzódik az ügymenet akár 1-1,5 hónapig is - lassítva ezzel lakásunk felújítását. Ezt elkerülhetjük azzal, hogy a beadást követően rendszeresen érdeklődünk (megbízott gépészmérnökünk) az ügyintézőnél.

Egyetlen lehetőségünk van arra, hogy némileg elé tudjunk menni a dolgoknak, és végre megkezdődhessenek a munkálatok. Amennyiben még nem rendelkezünk elfogadott gáztervvel, akkor a gázóra leszereltetését a gázszolgáltatótól közvetlenül is kérhetjük, mely után megkezdhetjük a bontási munkálatokat. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ebben az esetben az ügymenet végén csak a szolgáltatótól közvetlenül rendelhetjük meg a gázóra visszaszerelését, mely nagyjából 10 ezer forinttal kerül többe, mintha a jóváhagyott gázterv birtokában a MEO-tól rendeljük meg egy ütemben a le-, és felszerelést.

Amennyiben végigvergődött gáztervünk a bürokrácia tengerén, s birtokunkban van az elfogadott gázterv, akkor végre nekiállhatunk a kivitelezésnek - természetesen szigorúan tartva a tervben foglaltakat. Azonban itt még nem értek véget megpróbáltatásaink. A kivitelezés végén a gázművek műszaki ellenőrzési osztálya (MEO) végzi el ugyanis az elkészült rendszer ellenőrzését, melyről pozitív esetben egy tanúsítványt állít ki számunkra. A MEO-s szakvélemény ingyenes, azonban abban az esetben, ha elsőre nem fogadták el a rendszert, akkor a további kiszállásonként újból a pénztárcánkba nyúlhatunk. Sok bosszúságot okoz, hogy az ellenőrzést végző szakemberek csak egy viszonylag tág időhatárt (4-6 óra) adnak meg az ellenőrzésre, így sokszor hosszú órákat várhatunk rájuk (munkaidőben!).

Az átadás során az ellenőrzést végző szakember a beállástól (tervezési-kivitelezési határ) kiindulva, a terv mentén felülvizsgálja az egész rendszert. Ellenőrzik egyebek között a mérőhely kialakítását, a bilincsezést, a csővezetést, a lejtést, a készülékek kötését. Mire lezajlik a három nyomáspróba (szilárdsági, tömörségi, készülék tömörségi) az egyébként igen tekintélyes dokumentáció is elkészülhet (nyomáspróba-jegyzőkönyv, gázszolgáltatói szerződés). Ezután egyébként a kivitelező számára csak a csövek festése, illetve esetlegesen a védőszekrény kialakítása marad hátra ahhoz, hogy megindulhasson a tényleges gázszolgáltatás.

Ha tehát megvan végre a várva várt papír a MEO-tól, akkor kérhetjük az óra visszaszerelését - attól függően, hogy kitől is rendeltük azt meg korábban (a fenti folyamatábra A, ill. B esete). Amennyiben gázterv birtokában vágtunk neki a bontásnak, akkor ezt többnyire a MEO végzi, ha a leszerelést közvetlenül a szolgáltatótól rendeltük meg, akkor pedig kizárólag tőle kérhetjük az óra visszaszerelését is. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a két osztály között átjárás nincs!

Itt azonban még mindig nem értek véget megpróbáltatásaink. Amennyiben szükségünk van a gyártó garanciájára is (például egy több százezer forintos kazán esetében ez nem árthat), akkor várhatunk a cég szakembereire, hogy ők is végezzék el az ellenőrzést. Ennek költsége gyártófüggő, azonban általánosságban kijelenthető, hogy az olcsóbb termékek gyártói plusz költséget számolnak fel a kiszállásért, míg a drágábbaknál ez ingyenes.