Vallottak a cégvezetők: ők máris bevezetnék a rendszeres koronavírus tesztelést

Lapunk friss online felmérésében azt vizsgálta, milyen a PCR-tesztek és ellenanyag vizsgálatok megítélése a lakosság körében, alávetnék-e magukat a magyarok rendszeres vizsgálatoknak. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy elfogadhatónak tartanák-e ha bizonyos munkakörökben (egészségügy, oktatás, szociális szféra, hivatalok, bankok, stb.) kötelezővé tennék a dolgozók számára a teszteket. A felmérésben rákérdeztünk, milyen területen, és milyen pozícióban dolgoznak a válaszadóink. Most azoknak a résztvevőknek a válaszait közöljük összesítve, akik közép- vagy felsővezetőnek kategorizálták magukat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szavaztak a kötelező koronavírus-szűrésről: őket tesztelnék, ha beüt a második hullám

Sutba dobnák a személyiségi jogaikat is.

A felmérés átfogó eredményeit korábban közöltük, amelyek során az derült ki: a lakosság is fontosnak tartja, hogy rendszeresen végezzenek koronavírus-teszteket, legalább bizonyos munkakörökben. A válaszadók 63,2 százaléka szerint megbízhatók a PCR-tesztek eredményei (10-es skálán 7-10-ig jelölték a megbízhatóságot). Az ellenanyagvizsgálatok kapcsán pedig 58,7 tartja inkább vagy teljesen megbízhatónak az eredményt.

Ha csak a közép- és felsővezetők megítélését vizsgáljuk a válaszok között, azt láthatjuk, hogy köztük nagyobb arányban vannak, akik megbízhatónak tartják a különböző tesztek eredményeit: a PCR-teszteket több mint 75, az ellenanyag-vizsgálatot 70 százalékban megbízhatónak ítélték. Ennek tükrében nem meglepő, hogy fontosabbnak is tartanák a rendszeresek szűréseket, legalább bizonyos munkakörökben.

A vezető beosztású válaszadók két harmada tartaná fontosnak, hogy munkahelyén rendszeresen végezzenek koronavírus-tesztet a dolgozók körében, és közel háromnegyedük alá is vetné magát ilyen vizsgálatnak, ha a munkahely lehetőséget biztosítana erre. A vezetők 61,2 százaléka pedig teljes mértékben elfogadhatónak tartaná a kötelező tesztelés bevezetését, ha pedig azt is hozzávesszük, aki inkább tartja elfogadhatónak ezt a lépést, arányuk már 76,1 százalék.

Abban, Hogy mely munkakörökben lenne a legfontosabb a rendszeres tesztek végzése, a vezetők megítélése szerint egyértelműen az egészségügyi dolgozók (847%), óvodásban, iskolában, bölcsődékben (77,6%) és vendéglátásban dolgozók (76,8%) felé billen a mérleg. Hasonlóan alakult a rangsor az összes válaszadó véleményét tekintve, az eltérés abban mutatkozik meg, hogy a vezető beosztásúak még fontosabbnak ítélik ezekben a munkakörökben a tesztelést.

A vezetők az összes válaszadóknál fontosabbnak tartják a szociális munkások rendszeres tesztelését, és az ő rangsorukban a gyógyszerészek és a nagyobb (250 főnél több dolgozót foglalkoztató) gyárak tesztelése is előbbrevaló a többi kategóriánál. A lista legvégét nézve a teljes kép szerint a magyarok az irodai dolgozók tesztelését ítélik a legkevésbé fontosnak - míg a vezetők szerint ez csak hátulról a negyedik. Megítélésük szerint a katonák, tűzoltók, és víz- gáz- fűtés- stb. szerelők tesztelése kevésbé lehet fontos, mint az irodistáké.

Mivel védekezzünk, ha itt a második hullám?

Válaszadóinkat kértük, osszák meg azzal kapcsolatos meglátásaikat, milyen módszerekkel lehetne megfékezni a járvány második hullámát a rendszeres tesztelésen túl, amíg nincs védőoltás. Érdekes, hogy amíg az átfogó képet nézve a (helyes) maszkviselés fontossága, a szabályok megsértésének szigorúbb szankcionálása került elő leggyakrabban, a vezetők válaszaiban a távolságtartás fontossága, a home office lehetőség megteremtése, és a pontos tájékoztatás került előtérbe.

- emelte ki egy 35-49 év közötti megyeszékhelyen élő férfi, mint kulcsmegoldást. Mások az utazási lehetőségek korlátozását tekintik az elsődleges eszköznek a járvány megfékezésére:

- írta egy közigazgatásban dolgozó, fővárosi, 35-49 év közötti felsővezető. Ezzel szemben egy szintén ehhez a korosztályhoz tartozó, fővárosi válaszadó szerint:

Már ebben a válaszban is megjelenik az igény, hogy másként kellene korlátozni az egyén szabadságát. A közép- és felsővezetők közül sokan úgy vélik, a szabályozásokkal nem segítik a lakosságot a felelősségteljes viselkedésben. Fontosabb lenne a tájékoztatás, mint a logikátlan szabályozás?

- vélte egy a vagyonkezelés területén dolgozó, 35-49 év közötti fővárosi férfi. Ezzel természetesen nem mindenki ért egyet, egy szintén ehhez a korosztályhoz tartozó fővárosi középvezető szerint az emberek túlságosan el vannak foglalva a jogaikkal a kötelezettségeik helyett:

Természetesen voltak a válaszadók között, akik szerint egyáltalán az egész koronavírusjárvány túl van lihegve, egy 25-34 év közötti középvezető szerint hagyni kéne "a francba az egészet! A pestis is azért ért véget mert csak az maradt aki túlélte és nem azért mert legyőzték. Az ember több miliárd élet árán kiharcolta túlélés jogát ezen a bolygón". Egy másik válaszadónk, egy 25-34 év közötti fővárosi férfi egyenesen úgy véli: "Nem is volt és nem is lesz második hullám." Született olyan válasz is:

A vezető beosztásúak többsége viszont úgy vélte, igenis fel kell lépni a vírus ellen. Egy IT területen dolgozó, 35-49 év közötti nő szerint nem valószínű, hogy "a több hónapja hordott, hátsó zsebből előhúzott maszk kötelező hordásával egy komolyabb fertőzés elkerülhető lenne. Sokkal nagyobb gondot kellene fordítani arra, hogy az emberek megtanuljanak együtt élni a vírussal és ehhez képest normális életet élhessenek."

- írta a vezető beosztású válaszadónk. Az összesített válaszok is azt tükrözik, hogy a lakosság nehezményezi az információhiányt és azt, hogy pontosabb adatokkal nem rendelkeznek, okolják többek között azért, hogy a járvány gyorsabban terjed. A válaszokban ugyanakkor megjelenik az a tapasztalat is, hogy a fertőzöttség nyilvánosságra kerülése megbélyegzéshez vezet - sőt, már a köhögés is zárt térben elég, hogy túlzott reakciókat váltson ki. Sok vélemény megegyezik abban, hogy szükséges lenne fellépni a megbélyegzés ellen is, de emelllett sokkal pontosabb tájékoztatást adni a lakosságnak.

A felmérésről

A Pénzcentrum augusztus második felében online végzett felmérésében 6255 válaszadó vett részt, közülük 3332 férfi (53,3%), és 2923 nő (46,7%). A válaszadók közül 122 fő volt 24 év alatti (1,9%), 488 fő 25 és 34 év közötti (7,8%), 2256 fő 35 és 49 év közötti (36,1%), 2106 fő 50 és 64 év közötti (33,7%), és 1283 fő 65 év feletti (20,5%). A válaszadók 36,6%-a fővárosi, 20,6%-a megyeszékhelyen él, 29,3%-a egyéb városban, és 13,7 százaléka faluban, községen vagy egyéb településen.

A válaszadók 15,3%-a egyedül él, 37,1%-uk csak házastársával vagy élettársával, míg 27,3%-uk párjuk mellett egy vagy több gyermekével. A résztvevők 9%-a él csak gyermekével vagy gyermekeivel, 4,4%-uk pedig csak szülőjével, szüleivel, és csak 1,5% szüleivel és testvéreivel.

Legmagasabb iskolai végzettséget tekintve a válaszadók 1,6%-a végzett általános iskolát, 26,9%-a középiskolát vagy gimnáziumot, 11,9%-uk OKJ-t, felsőfokú szakképzést, 56,2%-uk egyetemet vagy főiskolát, és 3,4% szerzett Phd fokozatot. A válaszadók jelentős része alkalmazottként dolgozik (42,4%), 22,6%-a nyugdíjas, 13,7% vállalkozó, 12,8%-uk közép- vagy felsővezető, 2,5%-a pedig munkanélküli.