Ők a koronavírus-járvány igazi vesztesei: rengeteget szenvednek, mégis láthatatlanok

Az, hogy a koronavírus okozta járványnak szinte csak vesztesei vannak, már senki számára sem újdonság, ugyanakkor szintén fontos kérdés a jelen helyzet negatív társadalmi hatása, mely azokat érinti igazán, akik a leginkább ki vannak szolgáltatva.

Óriási trauma

Ilyen helyzetben, mint amilyenben most vagyunk, gyakorlatilag még sosem voltunk: arra, hogy az egész világ egyszerre leálljon, egyszerűen nincs precedens. Prognózisok persze vannak, de azt senki nem tudja megmondani, hogy fogunk ebből az egészből kijönni. Arról nem is beszélve, hogy a járvány társadalmi, szociáliskövetkezményei egyelőre még felmérhetetlenek, csak az biztos, hogy óriási traumáról van szó - mondta el Galgóczi Béla, a brüsszeli Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) vezető kutatója A koronavírus gazdasági és szociális kihatásai- Kurzarbeit címmel tartott online konferencián a minap. Előadásában, melynek címe A koronavírus gazdasági következményei, mely szociális torzulások érzékelhetők már most? leszögezte, hogy a ez a válság most elsősorban a legérzékenyebb és a legkiszolgáltatottabb rétegeket sújtja, és újratermeli, felerősíti az egyenlőtlenséget - nem csak itthon, az egész világban.

Azok számára, akik például atipikus foglalkoztatási formában dolgoznak, eddig nem minden országban sikerült olyan mechanizmusokat találni, ami nekik segít. Sokan közülük tehát 100 százalékos jövedelemkieséssel szembesülnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

A második hullám kritikusan érinti ezt a szektort, több 10 ezer munkavállaló kerülhet utcára

Dénes Rajmund Rolanddal, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnökével február közepén beszélgettünk. Akkor még csak sejthető volt, hogy az életünket valamilyen szinten biztosan befolyásolja majd az akkor még Vuhanban tomboló koronavírus, de ilyen helyzetre azért nem számítottunk. Azóta tömegek kerültek utcára, a hírek szerint elsősorban a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a cégek. A szakember segítségével körbejártuk, milyen változások várhatóak a munkaerőpiacon, mire lehet számítani a következő hónapokban. Interjú.

Dénes Rajmund Rolanddal, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke is megerősítette a Pénzcentrumnak adott interjújában, hogy az atipikus, kölcsönzött munkavállalóktól válnak meg első körben a hazai vállalatok. A nem sztenderd foglalkoztatottak tehát többszörösen érintettek, és ne felejtsük el, hogy 

Galgóczi Béla előadásában is megerősítette ezt, mint elmondta, szektor szempontjából a szolgáltató szektort, foglalkoztatási forma szempontjából pedig a nem sztenderd foglalkoztatottakat, az alacsony jövedelműeket, a migráns és a mobil munkaerőt sújtja most leginkább az elbocsátási hullám. 

Az erre vonatkozó adatok pedig már meg is jelentek a KSH első negyedévről kiadott foglalkoztatottsági statisztikáiban. Ebből kiderül, hogy Budapestet az elbocsátások első köre szinte elkerülte, ahogy a felsőfokú végzettségűeket is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így tarolja le a vidéket az elbocsátási hullám: Budapesten ezt is megússzák

A Statisztikai Hivatal által frissen közzétett 2020. első negyedévének a lakosság foglalkoztatottságáról szóló adataiból kiderül, egészen pontosan hány munkanélküli volt az országban, mely csoportokat sújtotta leginkább az első elbocsátási hullám. És ez még csak a jéghegy csúcsa.

A szakemberek szerint a magyar támogatások mértéke viszonylag szerény a többi országokéhoz képest, kevés benne a direkt juttatás, inkább a halasztásokról, és az áthidaló megoldásokról szól. Az, hogy munka alapú a segélyezés, már önmagában is jelzi,

Dénas Rajmund Roland szerint is  a kormány által bejelentett munkáltatói és munkavállalói adó- és járulékkedvezmény sok vállalkozásnak jelentett mentőövet, de sajnos sok esetben egyes szolgáltatók már 1-2 héttel a mentőcsomag bejelentése előtt bezárásra kényszerültek, vagy kénytelenek voltak a dolgozóik jelentős részét elküldeni.

Akiket az ág is húz

De nem csak a szociális csomagok érik el őket nehezebben, a legkiszolgáltatottabbak számára járvány elleni védekezés lehetőségei is korlátozottabbak. "Azt látni kell, hogy vírus a jobb módú embereken keresztül került be Magyarországra, hiszen az utazásokkal, turizmussal terjedt el viszonylag pillanatok alatt a világban" - mondta el a Pénzcentrumnak Kovács Vera, szociális munkás, az Utcáról Lakásba! Egyesület egyik alapítója.

Éppen ezért ők arra számítanak, hogy a szegényebb rétegekhez egy kicsit később fog eljutni. Miközben a közvélemény nagy általánosságban a kirekesztett csoportok és a hajléktalanok ellen volt (hiszen a járvány első pillanatától olyan kritikákat és félelmeket fogalmaztak meg, hogy ők lesznek a járvány terjesztői, mert helyzetüknél fogva képtelenek betartani a higiénés előírásokat), mégis pont fordítva történt ez, őket viszonylag későn érte el ez a fertőzés.

EZ IS ÉRDEKELHET

A hajléktalanszállókon is terjed a koronavírus: egyre több fertőzöttet találnak

23 hajléktalannak lett pozitív a tesztje egy pesti szállón. Nem ez az egyetlen intézmény, ahol fertőzötteket találtak.

Egy ilyen krízishelyzet eleve rosszabbul érint egy olyan embert, aki éppen nehéz helyzetben van. Minél rosszabbak valakinek a kiinduló körülményei, annál nagyobb csapást mér rá a járvány. A hajléktalan emberek például, akiknek helyzetüknél fogva nincsenek tartalékaik, még holmijuk sem nagyon, nem tudnak otthon maradni, nagyon sokan csak alkalmi munkákat tudnak vállalni, takarítanak, mosogatnak. Akik be is voltak jelentve, azok sem munkaszerződéssel, hanem kölcsönzéssel, napi bejelentéssel vagy egyszerűsített foglalkoztatással, ami nagyban megkönnyítette, hogy megszabaduljanak tőlük a munkáltatók már az első adandó alkalommal.

Maradj talpon! Ahogy tudsz...

A KSH frissen publikált adataiból kiderül, hogy a férfiakat alacsonyabb szintű munkanélküliség jellemezte az első negyedévben, mint a nőket, előbbieknél a mutató stagnált, miközben a nőknél enyhe növekedés történt.

Ez betudható annak is, hogy sok nő dolgozik/dolgozott a szolgáltatóiparban, ami most nagyrészt szünetel. De ugyanakkor az őket támogatni tudó segítő szakmákban is sok nő dolgozik, tehát mind a két oldalon sokan szembesülnek kihívásokkal, ami kifejezetten negatívan hat minden társadalmi csoportra. 

"Egyszerűn nem lehet szemet hunyni afelett, hogy a nőket sokkal súlyosabban érinti ez a helyzet. A saját bőrünkön is ezt tapasztaljuk, hiszen a civil szervezetekre is jellemző a női vezetők jelenléte, úgyhogy ajárvány most ezt a szférát is próbára teszi" - mondta el Kovács Vera.