Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.
Bár egyre több magyart csábítanak a jóval magasabb fizetések külföldre, sokan azonban megfeledkeznek arról, hogy egy külföldi országban többnyire az élet is jóval drágább. Na, de mennyivel?
Gyakorlatilag évek óta megfigyelhető tendencia, hogy a magasabb fizetések és életszínvonal, a kiszámíthatóbb és tervezhetőbb jövőkép reményében egyre többen hagyják el Magyarországot és keresnek munkát határainkon túl.
A jobb fizetésért, vagy karrierépítési céllal kiutazók elsődleges célpontja az Európai Unió és Észak-Amerika. Az Unión belül a legnépszerűbb az Egyesült Királyság, második helyen Németország áll; de sokan mennek Ausztriába és Svájcba is. A tengerentúlon pedig elsősorban az Egyesült Államok, illetve Kanada vonzza a munka reményében kivándorló magyarokat.
A leginkább keresett területek munkavállalói oldalról a vendéglátás, ezt követi az építőipar, illetve a logisztika (raktárosok és teherautó sofőrök), de sokan keresgélnek az egészségügyi területen, a gyári munkáknál, valamint a fémiparban is. A komolyabb jelentkezők túlnyomó része vagy szakképzett fizikai dolgozó, vagy diplomás; a képzetlen, nyelvtudással nem rendelkező munkaerőnek csak ritkán van lehetősége külföldön.
A külföldi munkavállalás elsősorban a fizetések miatt vonzza a magyar munkavállalókat. Ez nem meglepő, hiszen ha összehasonlítjuk a német, brit vagy éppen svájci statisztikai hivatal adatait a hazaiakkal, elképesztő különbségeket tapasztalhatunk az egyes szakmák/iparágak fizetései között. A különbség országonként és szektoronként természetesen nagyon változó, de nem ritkák a 4-6-szoros, illetve tízszeres szorzók sem egy adott szakmán belül.
Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy nemcsak a fizetések, hanem a szolgáltatások, lakhatási költségek, és a mindennapi kiadások is többnyire jóval magasabbak. Ezt is mindenkinek mérlegelnie kell, mielőtt elfogad egy külföldi állást.
Mennyivel drágább az élet külföldön?
A megélhetési költségek összehasonlításához az Expatistan nemzetközi szakportált hívtuk segítségül, amelyen hat szempont alapján tudjuk összehasonlítani, hogy két város közül melyikben kedvezőbbek a megélhetési költségek. A főbb költségelemek az étkezés, lakhatás, ruhavásárlás, közlekedés, egészségügy, és szórakozás. Ezeket egyenként is lehet listázni, de akár részleteket is megtudhatunk. Az adatok nyilvános statisztikákon és az oldal felhasználóinak közlésein alapulnak.
Az eredmények szerint a magyarok által választott országokban/városokban többnyire jóval drágább az élet. Az összesített adatok például azt mutatják, hogy Zürichben, Londonban, vagy éppen New Yorkban hozzávetőlegesen háromszor többet költhetünk, mint idehaza. Az írországi Dubinban, vagy a tengerentúli Vancouverben, vagy éppen Miamiban pedig összességében nagyjából kétszer annyiba kerül az élet, mint Budapesten.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Természetesen, ha megvizsgáljuk az egyes költségelemeket, jóval összetettebb kép tárul elénk. A legtöbb külföldi városban a lakhatási költségek dobják meg leginkább a kiadásainkat. Zürichben például egy 85 négyzetméteres lakás bérleti díja 900 ezer forint körül mozog. Sydneyben egy ugyanekkora lakásért 700 ezer forintot; Montrealban 375 ezret; Berlinben pedig már "csak" 350 ezer forintot kell fizetni.
Míg a lakhatási költségeken és tömeközlekedésen nem nagyon lehet spórolni - ez utóbbi sokszor jóval drágább, mint itthon -, addig a jól megválasztott élelmiszereken, szórakozáson már sokat foghatunk. Bécsben például bő kétszereséért lakhatunk jól, viszont egyes élelmiszerek - például burgonya - csak alig-alig kerülnek többe, mint itthon. Miamiban pedig két és félszeres szorzót érdemes alkalmazni, ha betérünk egy élelmiszerboltba; de egy gyorsétteremben már alig kell többet fizetnünk, mint Magyarországon.
Bárhova is indulnánk tehát szerencsét próbálni, előtte készítsünk pontos költségvetést. Írjuk össze a várható bevételeinket, és hasonlítsuk össze az összes kiadásunkkal. Ne csak az általános és folyamatosan jelentkező költségelemekkel számoljunk, hanem az olyan tételekről se feledkezzünk meg, amik csak időszakosan adódnak (például egészségügyi költségek).
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.
-
Te mire költenéd a lakástakarékpénztári megtakarításodat?
A lakástakarék típusú öngondoskodás a piaci változások közepette is képes biztonságot adni.
-
20 éves Magyarország egyik legkedveltebb üzletlánca, a Lidl (x)
Közel 3,5 millió magyar elsőszámú választása, ha élelmiszerről van szó.