Közel 6 milliós fizetés, végzettség sem kell: magyar melósokat keresnek

Nincs pontos adat azzal kapcsolatban, hogy hány magyar él és dolgozik az Egyesült Királyságban. A Portfolio.hu tavaly nyáron a hivatalos statisztika alapján arra jutott, nagyjából 90 ezer magyar élhet kint. Már ők is jelezték, ez irreálisan alacsony számnak tűnik. A brit statisztikai hivatal (ONS) tavaly nyáron közzétett felmérése alapján ennél is valamivel kevesebb, 82-83 ezer magyar él kint, és a magyar dolgozók fele a vendéglátásban dolgozik. A Portfolio is megjegyezte, hogy miután az ONS munkaerőpiaci felmérések alapján dolgozik, így a gyerekekkel biztosan nem számol, ahogy az illegálisan munkát vállalókat is kihagyta a számításból, sokkal valószínűbb, hogy akár 300 ezer magyar is élhet kint. Vagyis ennyi ember sorsa függ a Brexittől, amellyel kapcsolatban napi szinten jelennek meg új hírek a brit sajtóban. Egyelőre konkrét tények nincsenek, spekulációk viszont akadnak bőven.

Vasárnap a brit üzleti minisztérium vezetője, Greg Clark beszélt arról a BBC televíziónak, hogy lesz vámmegállapodás Nagy-Britannia és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnése után. Ez pedig többek között az autógyárak alkatrész-ellátása érdekében döntő jelentőségű lesz. A dolgozók életét is közvetlenül érinti a döntés: Clark emlékeztetett, a japán Toyota autógyár két nagy-britanniai üzemében 3500-an dolgoznak, és a cég éppen most készíti elő a döntést arról, hogy hol legyen következő európai gyára. Nem mindegy, hogy Nagy-Britannia mellett döntenek, vagy más célországot választanak. A Brexit okozta bizonytalanság máris rengeteg munkás életére van hatással, a Jaguar Land Rover például április közepén jelentette be a Brexitre hivatkozva, hogy megválik ezer munkavállalójától.

Joggal merül fel tehát a kérdés, mi vár a már kint élő magyar melósokra és van-e még értelme nekiindulni szerencsét próbálni az Egyesült Királyságba? Chris Clarke, a Go Work and Travel nevű munkaközvetítő cég igazgatója szerint, ha valaki Nagy-Britanniába vágyik, még most menjen.

- mondta Chris Clarke, hozzátéve, aki most indul, annak is lesz már egy éves munkaviszonya, vagyis félnivalója annak sincs. Arról is beszélt, ha családostul indulna neki valaki, érdemes először csak az egyik szülőnek mennie, munkát, szállást szerezni, és a család többi részének követni őt néhány hónap múlva. Clarke azt mondta, a legnehezebb a kinti újrakezdésben a lakhatás: egyedül lakást bérelni szinte lehetetlen, nagyon magasak a bérleti díjak a magyar árakhoz képest is, emellett a legtöbb lakástulajdonos referenciát kér a bérlőtől.

Nem meglepő, hogy jellemzőbb, hogy többen bérelnek együtt lakást, az interneten rengeteg olyan hirdetést találni, amelyben lakótársat keresnek. Persze egy fiatalnak egy saját szoba elég is, és munkát is gyorsan lehet találni.

- mondta Clarke. A brit statisztikai hivatal tavalyi felmérése szerint a kint élő magyarok fele a vendéglátásban dolgozik, de jelentős az egészségügyben és építőiparban dolgozók aránya is.

 - mondta. Arra a kérdésre, hogy lehet kiszúrni a kóklereket az ügynökségek közt, azt mondta, 2004-ben még elég sok horrorsztorit hallott arról ő is, hogy átverték a munka reményében külföldre vágyókat úgy, hogy előre kértek valamennyi pénzt (mondván abból intézik a szükséges papírokat), majd nyomtalanul eltűntek, kifosztva az állásra váró szerencsétlent, de ez már nem jellemző.

Viszont szerinte érdemes ügynökségen keresztül elhelyezkedni, mert az segít a lakhatásban is, és megbízható, leinformálható céghez irányítja a dolgozni vágyókat.

- mondta. Említve a Jaguar példáját is, kíváncsiak voltunk, véleménye szerint nem kell-e a kint dolgozó magyaroknak attól tartani, hogy a Brexit következményei miatt elveszítik munkahelyüket. Több kiszivárgott dokumentáció is okot adhat ugyanis a pánikra. Tavaly szeptemberben például a brit Guardian hozta nyilvánosságra a "Határ, bevándorlás, állampolgárság a Brexit után az Egyesült Királyságban" címet viselő anyagot, amely állítólag a belügyminisztériumban készült és arról szól, hogy a britek azonnal korlátozni fogják az EU-s munkavállalók mozgását, és a magasan képzett munkavállalók kivételével alaposan megszigorítják a kinti munkavállalás lehetőségeit. Vagyis épp az alacsonyan képzett munkavállalók kerülnének veszélybe, köztük a magyarok is.

Arra a felvetésre, hogy a londoni pénzügyi központból is sorra jelentik be a költözést a cégek, például a Morgan Stanley vagy a Citigroup is Frankfurtot választotta uniós központjának, Clarke azt mondta, több óriásvállalat esetén már a Brexit előtt megszületett a döntés a költözésről.

 - mondta.

Pillanatok alatt lehet munkát találni

A neten keresgélve tényleg rengeteg állásajánlatra bukkanhatunk, sok embert keresnek a vendéglátásba az Egyesült Királyságban. Felszolgálóként és pultosként nagyjából 440 ezer forintnak megfelelő összeget lehet keresni, ehhez jön még sok helyen a borravaló. Az egyik hirdetésben megjegyzik, valamennyi kezdőtőkére viszont szükség van, nagyjából 300 ezer forinttal kell számolni, amiből fedezni lehet a kiutazás költségeit és azokat a kiadásokat, amik az első fizetésig felmerülnek. A szállás sincs ingyen, heti 35-70 font, vagyis 12-25 ezer forint körül mozog hetente, viszont étkezésre nem kell költeni, azt a munkahely biztosítja.

Éttermekben valamivel jobban lehet keresni. Commis Chef pozícióban (aki újonc a konyhán, leginkább előkészítéssel foglalkozik) évente 16000 fontot, vagyis nagyjából 5,7 millió forintnak megfelelő összeget lehet kapni, de Chef de Partie pozícióban (ami azt jelenti, hogy valaki csoportvezető egy adott konyhai részlegen) már 18 ezer font az éves fizetés. Pincérként 22000 fontot, vagyis évente 7,8 millió forintnak megfelelő összeget, Assistant Restaurant Manager pozicióban pedig ennél is többet, 26000 fontot, több mint 9 millió forintnak megfelelő összeget lehet kapni.

 - mesélte a Pénzcentrumnak tavaly nyáron Koczó Laura, aki két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy szerencsét próbál külföldön. Elhelyezkednie nagyon könnyű volt. Fodrászként dolgozott és az üzlethelyiség melletti étterembe járt kávézni. Egy nap megkérdezte, nem keresnek-e új embert, mire a pincér igennel felelt. Megkapta az állást úgy is, hogy korábban soha nem dolgozott a vendéglátásban. Pincérnőként kezdte, heti 30 órás szerződéssel. Az alapfizetése 1000 font, vagyis közel 357 ezer forint volt. A borravalóval együtt viszont 1200-1300 fontot is hazavitt havonta - vagyis közel 450 ezer forintot keresett. Alig fél évvel később előléptették. Műszakvezetőként tavaly nyáron heti 40-45 órát dolgozott, átlagosan heti 5 napot, és 1500-1600 font között volt a fizetése.

 - mondta egy másik magyar lány, Cintia, aki egy ügynökségen keresztül helyezkedett el. Szobalányból gyorsan előlépett manageri pozícióba, ő koordinálta és ellenőrizte a szobalányok munkáját. Az éves fizetése 22 ezer font, vagyis közel 8 millió forintnak megfelelő összeg.

nem csak a vendéglátásban lehet egyébként elhelyezkedni, bőven van lehetőség. Informatikusként 5 éves tapasztalattal a hátunk mögött havonta 3000 fontot, vagyis nagyjából 1 millió forintnak megfelelő összeget lehet keresni. Kamionsofőrökre szintén szükség van, C+E kategóriás jogosítvánnyal, társalgási szintű angol nyelvtudással havonta nagyjából 625 ezer forintnak megfelelő pénzt fizetnek és könyvelő asszisztenis hirdetést is találtunk, ott a havi bér 1220 font, vagyis nagyjából 430 ezer forintnak megfelelő összeg. Viszont ehhez a munkához elég felhazsnálói szintű számítógépes ismeret, és alapfokú angol nyelvtudás, képzettség nem kell.