Erről is a járvány tehet: ezek a magyar nők bukták a szakmai előmenetelt

A lezárások alatti élet kapcsán általános volt az a vélekedés, hogy pozitív iparági elmozdulást indít majd el a nemek közötti egyenlőségért folytatott harcban. Úgy gondolták, hogy a nők szakmai előmenetele útjában álló akadályok - vagyis az elérhetőséggel és a hosszú ideig tartó munkaviszonnyal kapcsolatos szokásos sztereotípiák - eltűnnek majd annak köszönhetően, hogy társadalmi és családtervezési szempontból kiegyenlítődik a játéktér. A COVID következtében a vállalatok gyorsabban álltak át, illetve egyik napról a másikra voltak kénytelenek átállni erre az új normára, és a fenti vélekedés bizonyos mértékig pozitív változásokat hozott az iparág általános gondolkodásmódjában.

A Kaspersky Hol tartunk most? A technológiai területen dolgozó nők előmenetelének vizsgálata c. új jelentésének megállapításai szerint a technológiai iparágban dolgozó nők csaknem egyharmada tényleg jobban szeret otthonról dolgozni, mint az irodában. Ugyanekkora számban számoltak be arról is, hogy hatékonyabban tudnak otthonról dolgozni: 33%-uk úgy nyilatkozott, hogy több autonómiával rendelkeznek, ha nem az irodában dolgoznak.

A jelentésben szereplő aggasztóbb statisztikák azonban arra is rávilágítanak, hogy a technológiai területen dolgozó nők esetében a távmunkában rejlő potenciálhoz nem társul kellő mértékű társadalmi előrelépés ebben az "otthonról dolgozós" felállásban. A technológiai területen dolgozó nők csaknem fele küzd a munka és a családi élet összeegyeztetésével 2020 márciusa óta - ez az arány ugyan Észak-Amerikában a legmagasabb, de világszerte egységesen jelentkező trend.

Ha még mélyebbre ásunk, az egyensúlyhiány okai még világosabban látszanak. Amikor a nőnemű válaszadókat kérdezték arról, hogy milyen napi teendők vonják el őket a hatékony munkavégzéstől vagy a munkában való haladástól, 60%-uk azt válaszolta, hogy ők végezték a takarítás nagy részét otthon (szemben a férfiak által mondott 47%-kal), 63% mondta azt, hogy ő felelt a gyerek otthoni iskoláztatásáért (férfiak: 52%), és 54% nyilatkozott úgy, hogy a férfi partnerénél nagyobb mértékben kényszerült rá arra, hogy átalakítsa a munkaidejét a család ellátása miatt. Mindezek alapján a nők 50%-a úgy véli, hogy a COVID-19 járvány hatásai inkább hátráltatták, semmint elősegítették a szakmai előmenetelüket.

"A világjárvány nagyon különbözőképpen hatott a nőkre. Egyesek élvezték a nagyobb rugalmasságot, és azt, hogy nem kell minden nap beutazni a munkahelyre, míg mások arról számoltak be, hogy a kiégés szélére kerültek. A vállalatoknak nagyon fontos biztosítaniuk, hogy a vezetők a vállalati stratégiával összhangban támogatást nyújtsanak a dolgozóknak a családellátási feladatokhoz."

"A világjárvány emellett egy másik jelentős trendet is felgyorsított, mégpedig az ugyanazon szervezetnél távmunkában és hibrid munkarendben dolgozók egymás mellett élését. Ez kihívást jelenthet a távmunkában dolgozó nők számára, ugyanis kevesebb alkalmuk nyílik az irodában dolgozó felső vezetőkkel való találkozásra. Ez pedig csökkentheti az esélyét annak, hogy előléptetéshez vezető, a munkakörükön túlmutató plusz feladatok végzésére jelöljék ki őket. A munkáltatóknak tudatában kell lenniük ezeknek a hátrányoknak, és ennek megfelelően úgy kell tervezniük, hogy minimalizálhassák őket" - fejtette ki Dr. Patricia Gestoso, a BIOVIA tudományos ügyféltámogatási részlegének vezetője, a "Women in Software Changemakers" 2020. évi nyertese, az Ada’s List női szakmai hálózat prominens tagja.

Bár a társadalmi egyenlőtlenség fenti példái nem technológia-specifikusak, mégis jól jelzik, hogy van egy gát, amely megakadályozza a nőket abban, hogy kiaknázhassák a távmunkára való múlt évi átállásban rejlő lehetőségeket. A technológiai területen dolgozó nők 41%-a (míg a férfiak 34%-a) mondta azt, hogy a szakmai előmenetelt a legjobban az egyenlő munkakörnyezet segítené elő, 46% pedig úgy véli, hogy a távmunka optimális módot kínál az áhított egyenlőség elérésére. A technológiai szektornak most a saját ösztönző impulzusát kell kiaknáznia abban a reményben, hogy a társadalmi sztereotípiák az elkövetkező hónapok és évek során lehetővé teszik a fenti eseményláncolat bekövetkeztét.

Merici Vinton, az Ada’s List társalapítója és vezérigazgatója hozzátette: "A vállalatoknak a kultúrán és az irányelveken keresztül is jelezniük kell, hogy - mindkét nem esetén - biztosítják a dolgozó szülők számára a szükséges rugalmasságot a COVID-járvány során (és később is). A vállalatoknak meg kell érteniük, hogy a képviselet igenis számít, és ha vannak nők a vezetésben, vannak zömében nőből álló csapatok, és az állásinterjúkon is vesznek részt nők, akkor az azt jelzi, hogy a vállalatnál van hely a nők számára. Végül pedig sok olyan sikeres vállalatról tudunk, amelyek olyan külső nőszervezetekkel léptek partnerségre, amelyek kihívások elé állítanak, előre visznek, és külső inspirációt nyújtanak a dolgozóknak."

"Ha a technológiai szféra a kezébe veszi az irányítást, és rugalmasabb, kiegyensúlyozottabb környezetet biztosít a nőknek, akkor ez gyorsabban normává válik, és nagyobb valószínűséggel indít el változást a társadalmi dinamikák terén is. Mint mindig, a változás most sem egyik napról a másikra fog bekövetkezni, de már vannak jelei annak, hogy a nők egyre inkább úgy érzik: joggal követelhetnek ilyen fajta munkavégzést. A jövőt illetően az iparágnak erre a lendületre építve ki kell aknáznia a rugalmas munkavégzésre való múlt évi átállás pozitívumait, és a szélesebb körű társadalmi változás katalizátoraként kell fellépnie" - állapította meg Jevgenyija Naumova, a Kaspersky globális értékesítési hálózatának alelnöke.