Elképesztő pénzeket pazarolnak a magyarok: tízezreket szórnak a kukába

2020 elején szinte egyik pillanatról a másikra változott meg a Föld lakosainak élete: ki előbb, ki később, de végül mindenki találkozott az újfajta koronavírus okozta világjárvány negatív hatásaival: bezártság, elszigetelődés, magány, munkanélküliség, veszteség. Mindenki a maga módján reagált. A Pénzcentrum a megszokott tartalmak mellett egy új formával jelentkezett: a survey-vel.

A világjárvány életünk minden egyes szegmensét befolyásolta, és befolyásolja mind a mai napig - ezek az olykor válságos idők azonban kitűnő alkalmak, hogy felszínre törjenek az amúgy gyakran elhallgatott társadalmi, munkahelyi vagy az egészségügyet érintő problémák. Tapasztalataink szerint olvasóink szívesen osztották meg velünk véleményeiket, sokkal többen töltötték ki kérdőíveinket, mint arra előzetesen számítottunk.

A nagy home office kutatás

A járványhelyzet alatt aki csak tehette, otthonról dolgozott, ami sok cégnek, de még több munkavállalónak komoly kihívást jelentett.  Célunk az volt, hogy kiderüljön, mi volt a legnehezebb a pandémia legelső heteiben, de ami még ennél is fontosabb volt, hogy megtudjuk, mit várnak, mit várnak el a magyar munkavállalók. Összesen 13 kérdés kapcsán mondták el olvasóink a véleményüket a munkajogtól, a biztonságon át egészen addig, hogy mi idegesítette őket a legjobban: a lusta kolléga, vagy a túlbuzgó főnök.

A kérdőívet 24 nap alatt 3630-an töltötték ki, férfiak és nők nagyjából azonos arányban: 57,1 százalék férfi, és 42,9 százalékban nő. Legnagyobb arányban, 44, 6 százalékban 41 és 55 év közöttiek töltötték ki, 25 és 40 éves kor között volt a válaszadók 33,7 százaléka. Az egészen fiatalokat, a 25 éven aluliakat úgy tűnik, nem érdekelte annyira a home office jövője, a válaszadóknak mindössze 1 százaléka került ki ebből a korcsoportból, míg a legidősebben a 64 év felettiek, a kitöltők 5,7 százalékát képviselték. 

Az első kérdés általánosságban arra vonatkozott, mit gondolnak a magyar munkavállalók, megváltozik a munka világa a kényszer home office után, vagy marad minden a régiben? A válaszadók többsége. 56,48 százaléka úgy gondolja, már soha többé nem fogunk visszatérni oda, ahonnan március közepén elindultunk, ezentúl sokkal több időt töltünk home office-ban, sőt a férfiak még ennél is nagyobb arányban (59,51%) hiszek valamilyen fokú változásban. 

Ha kor szerinti megoszlást nézzük, gyönyörűen kirajzolódik, hogy minél idősebb valaki, annál inkább gondolja, hogy ezentúl elterjedtebb lesz az otthoni munkavégzés: látszik, hogy egyre hosszabb a fekete csík, ahogy haladunk lefelé az idősebb korosztály válaszai felé. 25 év alatt 50 százalék, 64 év felett már 60 százalék hisz a változásban.

Ha érdekel a teljes cikk, kíváncsi vagy, mi okozta a legnagyobb feszültséget a home office ideje alatt, olvasd ez a cikket. KATT!

EZ IS ÉRDEKELHET

Rémesen kontrollmániás a legtöbb magyar főnök: itt a nagy home office kutatás

A járványhelyzet alatt aki csak tehette, otthonról dolgozott, ami sok cégnek, de még több munkavállalónak komoly kihívást jelentett. Nagyszabású kutatásba kezdtünk, hogy kiderüljön, mi volt a legnehezebb az elmúlt hetekben, és ami még ennél is fontosabb, hogy megtudjuk, mit várnak, mit várnak el a magyar munkavállalók ezentúl. Összesen 13 kérdés kapcsán mondták el olvasóink a véleményüket a munkajogtól, a biztonságon át egészen addig, hogy mi idegesítette őket a legjobban: a lusta kolléga, vagy a túlbuzgó főnök.

Tudom mit tettél a pandémia alatt!

Május 5-én indított felmérést a Pénzcentrum azzal kapcsolatban, hogy hogyan teltek/telnek a magyarok mindennapjai a négy fal között, milyen új szokásokat alakítottak ki, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe a karanténidőszak alatt. Arra a kérdésre, hogy mi jellemezte a magyarok időtöltési szokásait a korlátozások bevezetése után eltelt bő 1,5 hónapban, olvasóink elég különböző módokon válaszoltak.

A válaszadóink több mint 87 százaléka úgy nyilatkozott, több időt tölt otthon a veszélyhelyzet elrendelése óta, amely nagyjából megfelel az előfeltevéseinknek, 10 százalék töltött otthon ugyanannyi időt a kijárási korlátozások ellenére - feltételezhetően ők voltak azok, akiknek ugyanúgy be kellett járniuk a munkahelyükre, azoknak az aránya, akik a járvány alatt kevesebb időt töltöttek otthon, mint korábban mindössze 2 százalék - arra gyanakszunk, hogy nekik sem volt választásuk ebben a tekintetben. A válaszadóink csaknem 74 százalék válaszolta, hogy többet használja a digitális eszközöket, és több mint 70 százalék töltött több időt internetezéssel a négy fal között, mint korábban.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ez a kényszerhelyzet hozott-e olyan változást, hogy emiatt a válaszadók újonnan fizettek-e elő valamilyen szolgáltatásra, vagy például internet- vagy mobilcsomagot váltottak-e emiatt. A legtöbben, a válaszadók 83 százaléka nem kötött új előfizetést a felmérés szerint.

Ha elolvasnád a kutatás részleteit egy az egyben, kattints a képre!

EZ IS ÉRDEKELHET

Erre tervez költeni a legtöbb magyar a járvány után: tudnak valamit?

Otthon, drága otthon.

Őrületesen sok pénz landol a magyar családok kukáiban

A Pénzcentrum online kutatást készített októberben, hogy felmérje a lakosság tapasztalatait a koronavírus világjárvány és az élelmiszerhulladék keletkezésének összefüggésében. Ennek apropója az volt, hogy idén először került megszervezésére Magyarországon az élelmiszerpazarlás elleni világnap, méghozzá az ENSZ kezdeményezésére.

Az online felmérés során arra kerestük a választ, hogy a járvány hatására megváltozott életkörülmények - az anyagi helyzet változása, távmunka, időtöbblet vagy időhiány, vásárlási szokások változása, stb. - milyen hatással voltak a keletkező élelmiszerhulladék mennyiségére. A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók jelentős része (40,7%) kevesebb élelmiszert pazarolt a járvány hatására. Ennek számos különféle oka volt a vásárlási szokások változásától kezdve, azon keresztül, hogy több idő jutott főzésre, egészen a megromlott anyagi körülményekig.

A 2019-ben elvégzett Európai Uniós kutatás szerint jellemzően a készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe a magyar háztartásokban. Erre a Pénzcentrum kutatása is kitért, és a leggyakrabban kidobott ételtípus a pékáru és kenyér lett (37,9%), amit a készétel, főtt étel követ (27,4%), és a zöldségek (23%), illetve gyümölcsök (16,2%) is gyakran kerülnek kidobásra. Kiemelkedőnek mondható még a tejtermékek aránya (11,5) és a húskészítmények - pl. felvágott - (6,7%), kész szószók, öntetek - ketchup, salátaöntet, stb. - (6,4%) és a fűszerek (6,4%) is gyakran kerülnek a szemétbe. A legkevésbé veszélyeztett kategóriák a kávé, tea, üdítő (1,4%), a konzervek, befőttek (1,9%) és a nasik, csokik, müzlik, kukoricapelyhely, stb (2,5-2,6%). Ezek nagyon ritkán végzik a szemetesben.

Megvizsgáltuk, hogy azok, akik anyagi gondokkal küzdenek, vagy éppen bizonytalan a helyzetük; azok, akik éppen kijönnek a jövedelmükből, de nem tudnak félretenni; illetve azok, akik gond nélkül kijönnek a keresetükből mennyire tudatosak az élelmiszerpazarlásban. 

Ha érdekel a teljes cikk, kíváncsi vagy  az élelmiszerpazarlással kapcsolatos további eredményekre, kattints!

EZ IS ÉRDEKELHET

Őrületesen sok pénz landol a magyar családok kukáiban: sokan nem is sejtik

Nem is a legtehetősebbek pazarolnak a legtöbbet.

Szavaztak a kötelező koronavírus-szűrésről

Augusztus második felében a Pénzcentrum arról készített online felmérést, hogy vajon mit gondolnak a magyarok, szükség van-e rendszeres tesztelésre, és ha igen, milyen munkakörökben lenne a legfontosabb ezeket elvégezni. Akkoriban a koronavírus járvány második hullámának még csak a küszöbén álltunk, ám már sokakban felmerült, rendszeresen tesztelni kellene a lakosság egy részét. Végül ezt csak november legvégén sikerült elkezdeni hazánkban: november utolsó hetében medikusokból álló csapatok az ország összes pedagógusát, szociális munkását letesztelték.

EZ IS ÉRDEKELHET

A medikusok után a tanárjelölteket is bevonnák a védekezésbe

Több ezer pedagógus mentesülhet a járvány miatt a tantermi oktatás alól, miután a krónikus betegségben szenvedő nevelők bizonyos feltételek esetén átállhatnak digitális tanításra. Ha túl sokan élnek a lehetőséggel, veszélybe kerülhet a feladatellátás: a tanárok szerint érdemes lenne a pedagóguspályára készülő egyetemistákat is bevonni a gyerekfelügyeletbe.

Fontosnak ítélik azt is, hogy végezzenek rendszeresen átfogó teszteket, illetve a többség alá is vetné magát rendszeres tesztelésnek, ha a munkahelye erre lehetőséget biztosítana. A válaszadók több mint fele tartaná elfogadhatónak, ha kötelező tennék bizonyos munkakörökben a tesztek elvégzését, és csak 15,6 százalékuk nem tartja teljesen vagy inkább elfogadhatatlannak.

Viszonylag kevés válaszadó érezte fontosnak a teljes lakosságra kiterjedő tesztelést válogatás nélkül. A válaszokból az derült ki, hogy a leginkább az egészségügyben (83,9%), iskolában, óvodában, bölcsődében (79,5%), vendéglátásban (77%), élelmiszer boltban (76,4%) és élelmiszeriparban (74,6%) dolgozók esetében tartaná fontosnak a lakosság a rendszeres teszteket. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Szavaztak a kötelező koronavírus-szűrésről: őket tesztelnék, ha beüt a második hullám

Sutba dobnák a személyiségi jogaikat is.

A szociális munkások (74,1%), fodrászok, kozmetikusok, masszőrök (71,4%) is megelőzik például a gyógyszerészeket (70,3%), az (étel)futárokat (67,8%). Viszont még a banki és hivatali ügyintézők eseténe is a válaszadók több mint fele inkább vagy teljes mértékben fontosnak tartaná a rendszeres teszteket (55,8 és 52,4%).