300 ezres fizetés, ingyenes szállás és étkezés: házvezetőnőt keresnek!

Nem kell sokáig kutatkodni az interneten, hogy jó, külföldi álláslehetőséget találjon az ember. Egy facebookos, álláshirdetésekkel foglalkozó oldalon mi is ráakadtunk egy igen jónak tűnő munkára.

A hirdetés szövege a következő:

Tehát valójában semmilyen megélhetési költséggel nem kell számolnia a házvezetőnőnek, mindent áll a család, és még ezer eurós (jelen árfolyamon 309 ezer forintos) fizetést is ad.

Ez az ajánlat ugyan roppant jól hangzik, nem számít fehér hollónak. Az ehhez hasonló hirdetésekért ugyanis nem kell hónapokig bújni az internetet. Egyre több olyan külföldi álláslehetőséggel találkozhatunk, amelyhez nincs szükség speciális tudásra, iskolai végzettségre, mégis kimagaslóan lehet vele keresni.

A kétezres évek elején még nagyon népszerű külföldi munkalehetőség volt a fiatalok számára, hogy családokhoz mentek dolgozni bébiszitternek. Ma már ugyan kicsit kevesebb ilyen hirdetéssel találkozni, ráadásul rossz tapasztalatok miatt nagyon zuhant az efféle munka presztízsértéke is. Ehhez viszont az is közrejátszik, hogy korábban sokkal nehezebb volt önerővel külföldre jutni, és ott jó állást találni, mint jelenleg.

A legtöbben alulról indulnak

A külföldön munkát vállaló magyarok körében sokaknak jó ugródeszkát jelent, ha takarítóként, vagy szobalányként helyezkedik el. Képzettséget nem igényel, nyelvtudás sem kell sok hozzá, és viszonylag egyszerű megszerezni egy ilyen állást. Ráadásul az itthoni fizetés többszörösét kapják kint ugyanazért a munkáért, és van lehetőség a gyors előrelépésre. Nemrég egy Nagy-Britanniában dolgozó magyar mesélt arról, hogyan is indult külföldi pályafutása.

- kezdi a 25 éves Cintia, aki négy éve él Nagy-Britanniában. Érettségi után úgy döntött, külföldön próbál szerencsét. Először Hollandiába ment, ahol két éven át dolgozott takarítónőként, ezalatt az idő alatt jól megtanulta az angol nyelvet. "Nem szerettem Hollandiát, gondoltam kipróbálom Londont. "Kijöttem és másnap már dolgoztam"- meséli a Pénzcentrumnak. Ő egy ügynökséghez ment be az önéletrajzával, rövid elbeszélgetés után pedig már meg is kapta a címét a hotelnak, ahol másnap kezdhetett. Jelenleg egy kis hotelben koordinálja és ellenőrzi a szobalányok munkáját, és további elmondása szerint van előrelépési lehetőség, sokat kell dolgozni érte, de megbecsülik a munkáját.

Hasonlóan szerezte meg első londoni munkáját György is. Ő már alapból jól beszélt angolul és németül, korábban néhány hónapot dolgozott egy hamburgi fagyizóban. Egy fórumon látott egy hirdetést, hogy lakótársat keresnek London belvárosába. Lecsapott a lehetőségre, kiment. 320 font volt a szállás havonta, gyorsan munkát kellett találnia, hogy ki tudja fizetni. Kinyomtatta az önéletrajzát, és sétált egyet a környéken. Beadta az összes hotelba, hostelba, és már a második napon csörgött a telefonja: felvették a lakástól néhány perc sétára található butikhotelba recepciósnak.

- meséli. Végül azért mondott fel, mert Norvégiában kapott egy jobb álláslehetőséget.

Álommunka, luxusfizetés

Sokan akkor is a külföldi munka mellett döntenek, ha itthon jó állásuk és jó fizetésük van. Néhány hete egy 30 éves magyar nő mesélt a Pénzcentrumnak, aki svédországi álommunkájával havi 700 ezret keres. Jól kerestek, jó munkájuk volt, a magyar pár viszont úgy érezte, Magyarországon egyszerűen nem tudnak egyről a kettőre lépni. Ági és férje ezért úgy döntöttek, külföldön próbálnak szerencsét. Svédországot szemelték ki maguknak, úgyhogy még itt elkezdtek svédül tanulni és egy éven keresztül nagyon odafigyeltek a kiadásaikra, hogy minél több pénzt tudjanak megtakarítani. Végül 2013 elején költöztek ki.

- mesélte a Pénzcentrumnak Ági. Nem is volt egyszerű munkát találnia. Magyarországon marketing és logisztika területen dolgozott, de a minimális svéd és jó angoltudással ezekben a szakmákban esélye sem volt elhelyezkedni. Au pairként viszont alkalmazták Stockholmban. Egy éven át vigyázott gyerekekre a svéd fővárosban.

- mondta. Majd a főnöke közölte, hogy kapott egy jobb munkalehetőséget, ezért ha Ági gondolja, átveheti a klienseit. Így alakult, hogy Ági céget alapított, és ma már kutyasétáltatásból él. Elmondása szerint Svédország legnagyobb negatívuma az albérlet: rettenetesen drága a lakhatás, ráadásul nem is lehet előre tervezni, mindig ott a félsz a bérlőkben, meddig maradhatnak az adott helyen, milyen tervei vannak a tulajdonosnak az ingatlannal. Ők ezért vásároltak egy kis lakást. Most az a pénz, amit havonta albérleti díjra költenének, a törlesztő részletbe megy. Havonta átlagosan 8-10 ezer koronát (vagyis 260-320 ezer forintnak megfelelő összegbe) fizetnek, ebben már benne van a rezsi, a havi törlesztő részlet, a parkolóhely és az internet előfizetés is.

Nem minden az, aminek látszik

A külföldi álláshirdetésekkel azonban érdemes óvatosnak lenni, mert sajnos bőven akadnak olyan rémtörténetek. A szakértő szerint minden esetben érdemes tájékozódni az állásinterjún arról, hogy milyen juttatási csomagot kínálnak, hogy alakul a bérezés, ha bruttó összeget adnak meg, akkor az adott országban milyen az adózási rendszer, illetve az adott városban mennyiből lehet megélni. Valamint már az álláshirdetés szövegében benne kell lennie pontosan a feladatoknak és az elvárásoknak. Érdemes megnézni a hirdető céget is, és annak honlapját. Soha ne induljon senki el biztosítás nélkül, és ha kint probléma adódik, akkor a nagykövetséghez lehet fordulni.

Még mindig tömeges az elvándorlás

A legfrissebb KSH adatok szerint tavaly 29 400 magyar állampolgár ment külföldre dolgozni, legalábbis ennyien jelentették be. Összességében viszont 10 százalékkal kevesebben távoztak, mint 2015-ben. Emellett 17 ezer magyar hazatért. A kiköltözők főként fiatalok, 45 százalékuk 30 éves alatti, háromnegyedük kora pedig nem éri el a 40 évet. Azt, hogy továbbra is magyarok százezrei dolgoznak külföldön, alátámasztja, hogy tavaly 3 milliárd eurót utaltak haza egy évnél rövidebb ideje külföldön lakók.