Óriási változás jön a SZÉP-kártyáknál: ez minden magyar dolgozót érint, aki így is kap pénzt

Mind a kormányzati kommunikáció, mint a jogszabályok részletes indoklása arról tanúskodnak, hogy a jelentős változásokkal a lakhatási nehézségekkel élőknek szeretnének segíteni – húzta alá a WTS Klient, HR szolgáltatások üzletágvezető partnere. Jankó Gábor szerint a juttatás a SZÉP-kártyára vonatkozó 28 százalékos adómérték mellett adható, havi 150 000 forint összegig, pontosabban az 1 800 000 forintos éves összeg időarányos részéig.

A támogatás nem haladhatja meg a munkavállaló ilyen jellegű igazolt kiadását. Ez az elem optimálisan illeszthető lesz cafeteria-rendszerekbe, így ugyanis kiküszöbölhető, hogy a jogosult és nem jogosult munkavállalók között egyenlőtlenség alakuljon ki. A juttatás a 35 éven aluli munkavállalóknak adható, utoljára abban a hónapban, amikor a munkavállaló a 35. életévét betölti.

Fontos az ellenőrzés

Ami az ellenőrzés kérdését illeti, a jogosultság vizsgálatához a munkavállaló köteles bemutatni a támogatás alapjául szolgáló hitel- vagy albérleti szerződést. Hiteltámogatás esetén a munkáltató mindenképpen közvetlenül a hitelező banknak utalja a támogatást, és albérlet esetében is utalhat a munkavállaló számlája helyett közvetlenül a bérbeadónak, csökkentve a szabálytalan felhasználás kockázatát. Egy hitelszerződés valódiságáról könnyebb meggyőződni, mint egy esetleges albérleti szerződés valódiságáról, ugyanakkor a kapcsolódó bírság és az adatszolgáltatási szabályok visszaszorítják majd az esetlegesen trükközésre csábulókat.

Ha a munkavállaló az adóévben magasabb összegben vette igénybe a lakhatási támogatást, mint amennyit lakásbérleti díjként, vagy hiteltörlesztésként igazoltan megfizetett, a meghaladó összeg 50 százalékát az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában különbözeti bírságként kell feltüntetnie, és személyi jövedelemadóként megfizetnie.

A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig köteles adatot szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a támogatással érintett ingatlan adatairól és a támogatás céljáról. A jogosultság teljes körű vizsgálata ez alapján és ezt követően tud majd érdemben megvalósulni, hiszen az adatszolgáltatásnak köszönhetően a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak minden adat a rendelkezésére fog állni, hogy a szükséges jogosultsági vizsgálatokat elvégezze.

Szintén a lakáscéllal függ össze az a 2025-ös évre érvényes lehetőség, hogy a munkavállaló az önkéntes nyugdíjpénztárában 2024. szeptember 30-án fennálló egyenlegét lakásvásárlásra és lakásfelújításra is felhasználhatja. Mivel ez az opció már meglévő egyenlegre vonatkozik, a 2025-ös juttatási rendszert nem feltétlenül befolyásolja, de célszerű lehet a munkavállalók tájékoztatása erről a lehetőségről. Ki fogja erről tájékoztatni a munkavállalót és mennyiben jelent ez tájékoztatási kötelezettséget?

A Pénzcentrum kérdésére Jankó Gábor elmondta: a munkáltatói írásbeli tájékoztatási kötelezettségei között szerepel az alapbéren túli, illetve egyéb juttatásokról való tájékoztatási kötelezettség. Vélhetően a fentiekre ez a kötelező tájékoztatás nem vonatkozik, ugyanakkor célszerű lehet akár a cafeteria szabályzat magyarázatai közé beemelni az információt. A pénztárak minden bizonnyal megteszik ezt a tájékoztatást, erről már lehetett több helyen olvasni.

A felújítási célú felhasználás kérdése

Jankó Gábor kiemelte: 2025. január 1-jétől bővültek a SZÉP-kártya felhasználhatóságának lehetőségei, a január 1-jén rendelkezésre álló egyenleg, valamint a 2025-ben a kártyára utalt egyenlegek 50 százaléka költhető majd el a lakás felújítási célokra. Az, hogy mi felel meg pontosan felújítási célú felhasználásnak, nincs egyértelműen definiálva, ugyanakkor a december 11-én megjelent Magyar Közlöny tartalmazza az Szja. törvény ide vonatkozó pontja szerinti felhasználhatóságot.

Ez alapján az alábbi tevékenységeket végző, megfelelő TEÁOR kódokkal rendelkező szolgáltatóknál használhatóak fel az egyenlegek, nem pedig a felújítást ténylegesen elvégző szakemberek kifizetésére szolgál.

A szolgáltatók listája a következőképpen alakul:

1. vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.52., kivéve a szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét),
2. bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartási cikk kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.55-ből a bútorok, világítástechnikai eszközök értékesítése)
3. iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.12., kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek),
4. szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.53-ból a fal- és padlóburkolatok kiskereskedelme).

Fontos feltétel, hogy a kereskedelmi egységeknek rendelkezniük kell Széchenyi Pihenő Kártya elfogadására irányuló szerződéssel, amely mind a magyarországi nagykereskedők, mind a kisebbek esetén folyamatban van. Ezáltal gyakorlatilag ellehetetlenül az illetéktelen helyen való felhasználás, hiszen a szolgáltatók szerződéskötéskor ellenőrzik, hogy a kereskedők rendelkeznek-e a megfelelő jogosultságokkal. Annak kiszűrése, hogy esetleg olyan terméket is vásárolnak-e, ami nem tartozik a rendelet hatálya alá, már nehezebb feladat lesz.

Ami itt még érdekes kérdés lehet, hogy ki ellenőrzi majd, hogy a munkavállaló a felhasználható keretnek valóban csak 50 százalékát fordította ilyen célokra? Ezzel kapcsolatban a SZÉP-kártya szolgáltatók általános vélekedése az, hogy ez a felhasználók felelőssége lesz, ugyanakkor igyekeznek különböző fejlesztésekkel támogatni az ilyen irányú költések nyomon követését.

Az Aktív Magyarok zseb esetében az újonnan kötött SZÉP-kártya szerződéseken már megtalálható az Aktív Magyarorok alszámla, a régebbi SZÉP-kártya szerződéssel rendelkezők esetében pedig egységesen a korábban megszüntetett szabadidő alszámlaszám kerül átnevezésre és szolgál majd erre a célra. A SZÉP-kártyák esetében korábban sem volt tiltott, hogy annak tulajdonosa más számára is vásároljon vele valamilyen szolgáltatást.

Gondoljunk csak bele abba, hogy az étteremben is például ugyanazzal a kártyával kerülhet kifizetésre a feleség, gyerek, barát stb. fogyasztása is, mint a tulajdonosé, nem keletkezik erről külön-külön nyugta. Így ezen logika alapján semmi sem zárja ki annak lehetőségét, hogy a tulajdonos által vásárolt Aktív Magyarok zseb terhére történő szolgáltatásból más is részesüljön – mutatott rá végezetül a szakértő.