Az anyák teljes szja-mentessége a bértárgyalásnál fájhat a nőknek: kinyílhat a bérolló?!

Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben jelentette be, hogy a kormány további adókedvezményeket vezet be a magyar családok támogatása érdekében. Az egyik legjelentősebb újítás, hogy a két- és háromgyermekes anyák SZJA-mentességet kapnak, amely jelentősen befolyásolhatja a munkaerőpiaci helyzetet és a családok gazdasági helyzetét.

Emellett a kormány bejelentette a nyugdíjasok áfa-visszatérítésének lehetőségét is, amely bizonyos termékek esetében csökkentheti az idősek kiadásait. A Pénzcentrum részletes elemzése szerint ezek az intézkedések jelentős költségvetési hatással járhatnak, és várhatóan hosszútávú gazdasági átalakulásokat eredményeznek. A két- és/vagy háromgyermekes anyák SZJA-mentességének és a nyugdíjasok áfa-visszatérítésének bevezetésével az elmúlt időszakban részletesen foglalkoztunk:

Mi lesz így a bérszakadékkal?

Azokban cégkultúrákban, ahol eddig is alkalmaztak valamilyen megkülönböztetést, különböző hivatkozási alapokkal sajnos előfordulhat, hogy visszaélnek ezzel a törvényi szabályozással, de erre az ellenőrző hatóságoknak külön figyelniük kell.

- magyarázta Nógrádi József, a Trenkwalderr stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója. Azt is hangsúlyozta, hogy "fontos kell legyen, hogy az állásajánlat kiadásakor úgy nézzünk ezen kedvezményekre, hogy ezt az állam adja, nem a cég: a munka és annak értéke a cég számára attól még ugyanaz, mint amikor más végzi ugyanezekkel a kvalitásokkal." Továbbá a szakértők szerint az SZJA-mentesség kérdése komoly hatásokkal járhat a munkahelyi béregyenlőség szempontjából.

Bizonyos társadalmi és élethelyzetben lévő nőknél az intézkedés technikailag valóban csökkenti a nemek közötti bérkülönbséget, hiszen a legalább kétgyermekes nők nettó jövedelme emelkedik

- kezdte Bodor Fruzsina, a Prohuman közvetítési üzletágának vezetője. Ezzel szemben Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és közvetítő Kft. ügyvezetője rámutatott, hogy 

a nemek közötti bérkülönbség (gender pay gap) problémát a bruttó bérek kiegyenlítése oldaná meg. Az SZJA-mentesség a nettó keresetet befolyásolja, de ez önmagában nem szünteti meg a bérkülönbségeket.

A bérezési rendszerre gyakorolt hatásokkal kapcsolatban a szakértők eltérő véleményt fogalmaztak meg. Bodor Fruzsina szerint,"előfordulhat, hogy egyes munkáltatóknál a női munkavállalók fizetésemelése kisebb prioritást kap, mivel a nettó keresetük az adókedvezmények révén egyébként is növekszik.” Azonban Dénes Rajmund Roland ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy

a munkáltatók a kedvezmény hatására nem változtattak a bérpolitikájukon, a béremelések és a bérbesorolások továbbra is a bruttó bér alapján történtek.

A bérfeszültség kérdésében a szakértők egyetértettek abban, hogy ez valós problémát jelenthet. Ez olyan szinten is problémát jelenthet, hogy

az azonos mennyiségű és színvonalú munkáért a gyermektelen vagy egy gyermeket nevelő nők alacsonyabb nettó jövedelmet kaphatnak, ami feszültséget eredményezhet.

Tehát nem elég a már alapvetően meglévő férfi-női bérfeszültség, további kategóriákban szülhet egyenlőtlenséget. Dénes Rajmund Roland ezt kiegészítette, hogy

a munkavállalók közötti igazságérzet megőrzése érdekében kulcsfontosságú az átlátható bérpolitika és a megfelelő kommunikáció.

Tehát jelenthet bérfeszültséget, mert az emberek mindig maguk juttatásait figyelik és viszonyítják másokhoz. Ha ez egy olyan külső körülmény, mint ez az adókedvezmény, akkor bizony érezhetik úgy egyesek, hogy az ő munkájuk kevésbé értékelt, miközben ugyanazt a feladatkört teljesítik.

A cégek felelőssége nagyon nagy abban a tekintetben, hogy hogyan képesek csillapítani ezt a sokszor felszín alatt megbúvó problémakört. Az értékeléseknél figyelniük kell arra, hogy ne különböztessék meg a gyermektelen nőt a kétgyermekes nőtől teljesítményértékelésben, bónuszkifizetésben, egyéb béren kívüli juttatásokban, hiszen hangsúlyozom, a pluszt nem a munkáltató, hanem az állam adja. Ugyanazt a munkát végzik, a munkájuk ugyanannyit ér, csak a kedvezményezettek kapnak még egy pluszt mellé az államtól

- húzta alá Nógrádi József. A munkaadók számára is kihívásokat rejthet az új rendszer, különösen a diszkriminációs kockázatok kezelése terén. A munkaerőpiaci toborzás során nem érdeklődhetnek a nők családalapítási terveiről, hiszen ez diszkriminációnak minősülhet.

Az egyenlő bánásmód elvét mindenképpen be kell tartani a kiválasztási folyamatok során, és a munkáltatók nem hozhatnak döntéseket az alapján, hogy egy nő jogosult-e az SZJA-mentességre vagy sem

- fejtette ki Dénes Rajmund Roland és hozzátette, hogy hosszú távon a jogalkotónak érdemes lehet felmérni, milyen hatással van az intézkedés a foglalkoztatási dinamikára és a vállalati bérezési stratégiákra.

Joga van rákérdezni a munkaadónak a "baba tervekre"?

Arra a kérdésre is kitértünk röviden, hogy a munkaadóknak milyen jogi vagy etikai korlátokkal kell számolniuk, ha egy szülőképes korú nő esetében a családalapítási terveiről érdeklődnek és hol húzódik a határ a diszkrimináció és a munkáltatói előrelátás között. A témában Nógrádi József kiemelte, hogy 

a helyes magatartás egyfajta érettséget és cégkultúrát feltételez. Ahol ez nincs meg, ott elég kiábrándító példák is előfordulhatnak. Ma azonban már számos fórumon adhatnak hangot a dolgozók annak, ha a jogaikat megsértették. Annak feltárása, hogy ki, miért alkalmas az adott pozícióra, számos eljárás eredményeként lehet feltárni.

Azon cégek, amelyek a fenti eljárással akarnak dolgozókat szűrni és diszkriminálni, a mai munkaerőpiacon nem csak azt kockáztatják, hogy akár egy hatósági eljárással szembesülnek, hanem azzal is, hogy a dolgozók messze elkerülik őket. Majd azt is hozzátette, hogy

a kisgyermekes anyák támogatásának fontos elemének kellene lennie annak is, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának rendszeréhez hasonlóan ösztönözzék a céget arra is, hogy részmunkaidős foglalkoztatást kínáljanak a kisgyermekesek számára, akik ily módon vissza tudnak térni a munkahelyekre. További opció olyan munkakörök kialakítása, amelyek tolerálják a kisgyerekkori sok betegség miatt kiszámíthatatlanabbá váló munkavállalást.

Tehát ez nem is igazán pénzkérdés, ugyanakkor sokkal jobban támogatná a gyermekes anyákat és kevésbé okozna feszültséget a munkaerőpiacon. Aki ismeri azt az élethelyzetet, hogy mennyire nehéz 2-3 kisgyerekkel újra munkába állni, az tudja, hogy elsősorban a lehetőség hiányzik, és a rugalmas megközelítés.

Költségvetési hatások és hosszú távú következmények

Mind az SZJA-mentesség, mind az áfa-visszatérítés jelentős hatással lehet az állami költségvetésre. Az SZJA-mentesség miatt az állam adóbevételei csökkenhetnek, ami rövid távon finanszírozási kihívásokat okozhat, hacsak nem kompenzálják más bevételekkel. Az áfa-visszatérítés pedig adminisztratív költségekkel járhat, hiszen ki kell dolgozni egy olyan rendszert, amely biztosítja a jogosultak számára a visszatérítéseket.

A szakértők szerint ezek az intézkedések elsősorban politikai és társadalmi célokat szolgálnak, és a hosszú távú fenntarthatóságuk attól függ, hogy milyen gazdasági növekedési ütemmel számol a kormány. Ha a gazdaság erősödik, az adókiesés kisebb gondot jelenthet, ha viszont a növekedés lassul, az állami költségvetés terhei növekedhetnek.

Az új adóintézkedések vegyes fogadtatásban részesültek. Míg sok család és nyugdíjas számára kedvezőek lehetnek, a munkaerőpiaci egyensúlyra és a költségvetésre gyakorolt hatásuk még nem teljesen világos. A következő hónapokban érdemes lesz figyelemmel kísérni, hogy a vállalatok, a munkavállalók és a gazdasági szereplők hogyan reagálnak ezekre a változásokra.