Tisztul a kép: vendégmunkásoknak épül a 100 új gyár Magyarországon?

A nyugdíjasok áfa-visszatérítése, a két- vagy több gyermekes anyák SZJA-mentessége mellett egy harmadik nagy ígéretet is tett Orbán Viktor a bő egy hete megtartott évértékelőjén: jelesül azt, hogy hazánkban hamarosan száz új gyár nyílik, ezzel a kormány segíteni akarja a munkaerő áramlását, és még tovább javítaná a foglalkoztatottsági mutatót. Részleteket azonban azóta nem árultak el: annyit tudni jelenleg, hogy az építkezést a tervezók szerint még az idén megkezdik, de azt nem közölték, hogy hol és milyen gyárakat építenek majd.

A bejelentés annak fényében is érdekes, hogy bár a foglalkoztatottsági mutatók valóban a kormány szándékai szerint alakulnak, már többször is kiderült, hogy sok cég bújtatott leépítésekbe kezdett. Tudjuk azt is, hogy a legrosszabbul a nyugdíjas korukban visszafoglalkoztatottak járnak, ugyanis az ő munkaviszonyukat akár indoklás nélkül is felmondhatja az adott cég. Ki fog dolgozni a száz új gyárban, és milyen szektorokban lenne szükség minderre?

Toborozni kell majd, nem is keveset

Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) kommunikációs alelnöke szerint sok még a nyitott kérdés, azt sem tudni például, hogy pontosan milyen gyárakat fognak majd nyitni hazánkban.

Tudni kéne azt, hogy ez a száz új gyár milyen területen jön létre, de az biztos, hogy betanított vagy szakmunkásra lenne szükség. Milyen mértékű automatizálás lenne ezekben az üzemekben, gyárakban rendelkezésre áll-e eleve szakképzetlen munkaerő? Gyárbővítésről van szó, vagy teljesen egy új zöldmezős beruházásról? Most könnyebb a munkaerőpiacról szakképzett vagy szakképzetlen, de jobb minőségű munkaerőt felvenni. Az más kérdés, hogy a gyárak, hogyha ezt professzionálisan csinálják, akkor elsődlegesen a teljesítményértékelés alapján küldik el a munkavállalókat, és nem feltétlenül a legjobb dolgozók kerülnek ki a munkaerőpiacra, de ebben nem akarok általánosítani

- mondta az alelnök. Azt is hozzátette, hogy bár szép terv a 100 új gyár nyitása, azt nem tudja elképzelni, hogy ne kellene gyors toborzásba kezdeni ahhoz, hogy egyáltalán elégséges létszám legyen ezekben.

Az induláshoz mindenféleképpen meglenne a létszám, de az, hogy 100 gyárhoz is, azt én nem tudom elképzelni. Valószínűbb, hogy külföldi munkaerő bevonásával ez nem lenne teljes mértékben megvalósítható, és az, hogy utána a gyár működéséhez, bővítéséhe, ha elindul a gazdaság, akkor a meglévő gyárak, üzemek milyen munkaerő-felszívó hatása lenne. Mindez nyilván a munkaerőpiacra nagyon komoly hatással bírna, és az megint elindulna egy bérverseny a szakképzett vagy szakképzetlen munkaerőért, illetve a külföldi munkaerőnek a behozatalára is megnőne az igény, ami nem biztos, hogy egyik pillanatról a másikra a magyar munkaerőpiac ki tud szolgálni

- fogalmazott Dénes Rajmund Roland. Végezetül elmondta, hogy szerinte milyen gyárak nyitása lenne a legjobb a munkaerőpiacnak és a magyar gazdaságnak.

Olyan munkahelyekre lenne szükség, ahol hozzáadott értéket tudunk teremteni, és ahol nem egy betanított munka, nem a tömegtermelés miatt hozzák ide a gyárat, vagy éppen az olcsó munkaerőköltségek miatt, hanem akár a fejlesztési know-how, akár az innováció, akár a hozzáadott érték miatt, valamint az itteni magyar munkaerő vagy a magyar oktatási rendszer képzéssel, oktatásokkal, fejlesztésekkel hozzá tud járulni. Az, hogy milyen területeken valósulhat ez meg egyébként ez a 100 új cég vagy gyár, azt tudom elképzelni, hogy az elmúlt években bejövő akkumulátorgyárak és autóipari beruházásokat kiszolgáló olyan gyárakról, gyáregységekről, vagy újfajta zöldmezős beruházásokról lehet szó, amit megpróbálnak itt helyben kiszolgálni. Jelen pillanatban erre tudok tehát gondolni, hiszen ennek az alapjait tette le a kormány az elmúlt három-öt évben

- zárta gondolatait az MMOSZ kommunikációs alelnöke.

Sokan kaphatnak munkát, ha tényleg jön a gyárdömping

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elöke azt mondta lapunknak, hogy szerinte komoly lehetőséget jelentene a száz új gyár hazai nyitása, ugyanis átrendeződés tapasztalható a munkaerőpiacon.

Egyrészt van egy nagyon komoly átszervezés és racionalizálás, ami létszámcsökkentéssel is jár a vállalkozások részéről. Ez képezheti az alapját az új vállalkozások munkaerőigényének. Másrészt pedig nagyon sok vállalkozás szűnik meg. Itt elsősorban azért nyilván itt a mikro-kisvállalkozásokra kell gondolni. Itt ugye nagy létszám nem szabadul fel, de mindenféleképpen jelentkezik azért olyan potenciális lehetőség a foglalkoztatók részéről, hogy van létszám, akit ebből a szektorból is át lehet csoportosítani és lehet foglalkoztatni. A másik része a dolognak az, hogy a munkaerőtartalék tekintetében én azt érzékelem, hogy nincs már olyan lehetőség, hogy abból a 200-300 ezer főből azt a további 100 ezer főt, aki egyébként eddig sem volt megszólítható, azokat bevonjuk a munkaerőpiacra. A álláskeresőknek a száma ugyanekkor láthatóan emelkedett: a 2024. január és a 2025 januári statisztikai adat között azért van egy 30 százalékos növekedés. Ebből is látszik, hogy azért az ütemezett és folyamatos leépítések, és adott esetben a vállalkozások megszűnése képezheti az alapját az új foglalkoztatási lehetőségeknek

- fogalmazott az elnök. Kitért arra is, hogy több korosztály és nem is jól járhat azzal, ha a belengedett gyárdömping tényleg eléri az ország munkaerőpiacát.

Kell is, hogy bejöjjenek ezek a vállalkozások Magyarországra: egyrészt azért, mert bővíteni kell azt a portfoliót, amivel a gazdaság rendelkezik, tehát minél szélesebb körben, minél tágabb keretek között próbáljunk meg foglalkoztatási lehetőségeket, feltételeket biztosítani. Van viszont egy dolog, amivel nem tudom, hogy mennyire számoltak, ez a demográfiai hatás. Ennek következtében közel 30 ezer fővel csökken évről évre a lehetséges foglalkoztatotti létszám. Egyre többet lehet arról olvasni, hogy a nyugdíjas foglalkoztatottakat próbálják első körben leépíteni a vállalkozások, mert nekik indokolás nélkül meg lehet szüntetni a jogviszonyukat. Ők viszont, főleg a fiatalabb nyugdíjasok, lehetőséget kaphatnak ezeknél a vállalkozásoknál. Ráadásul egyre nő a női foglalkoztatottaknak is a száma, tehát a korábbi inaktív hölgyek úgy tűnik, hogy az aktív munkaerőpiacon keresnek lehetőségeket egyre nagyobb számban

- tette hozzá Mészáros Melinda.

Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója szerint nagyon is kellenek az új beruházások, illetve az ezeket hozó cégek hazánkba, csakhogy a cégbedőlések száma még tavaly is elég magyar volt Magyarországon.

A tavalyi évben 35 ezer cég szűnt meg Magyarországon, tehát még mindig magas a cégbedőlések száma, ami egyet jelent azzal, hogy bizony fontos, hogy úgymond friss szereplők érkezzenek a hazai piacra. A helyzet az, hogy már tavaly is egyfajta ilyen csendes elbocsátások zajlottak Magyarországon, és látva a nemzetközi piacok megtorpanását. Magyarországon nagyon nagy a kitettsége az autóiparnak. Az autóipari visszapattanás mostanra gyűrűzik be igazán: már tavaly is egy fojtott létszámmal mentek a különböző üzemegységek, de nagy valószínűség szerint az igazi elbocsátások inkább most fognak kicsúcsosodni, mert egyszerűen már nem tarthatóak tovább a beszakadt számok mögött az emberek, és éppen ezért a piacnak kell legyen egy felvevő része, amelyik viszont ezeket az elbocsátott embereket át tudja emelni. Korábban ez annyira nem volt hangsúlyos, mert nem volt ilyen elhúzódó gazdasági válság, ami ennyire rányomta volna a bélyegét, és aránylag gyorsan lereagálta a piac ezeket a nagy volatilitásokat, a magyar gazdaságban 10-20 ezer ember már látszódik, hogyha nem tud elhelyezkedni, vagy pont ellenkezőleg, ennyi plusz ember megjelenik a piacon, az nagyban befolyásolja a számokat

- fogalmazott Nógrádi József. Azt is elmondta, hogy szerinte az új gyáraknak, a nyitási politikának iolyan hatása is lesz, hogy a versenyhelyzet magasabb béreket biztosít majd a dolgozóknak, legyenek bár "új" vagy régebbi gyári dolgozók.

Azt is látni lehet, hogy az elmúlt időszakban legalább 30 százalékkal csökkentek a pozíciók. Ebben az időszakban már dübörögni szoktak az elérhető pozíciószámok, hiszen jellemzően tavaszra már egy felpörgő gazdasághoz szokhattunk, viszont ez árnyéka önmagának, ha mondjuk két vagy három évvel ezelőtti adatot veszünk alapul. Úgyhogy fontos lesz az, hogy legyenek új beruházások, amelyek felszívják az embereket, illetve emelik a jelenlegi foglalkoztatás színvonalát is egyben. Nagyon fontos, hogy minden új beruházás, ami érkezik, az általában egy újabb technológiát jelent, és ez egy magasabb hozzáadott értéket is hoz magával, ami viszont emeli a bérek színvonalát is – és ilyen a versenyképesség is

- tette még hozzá. Azt is elmondta, hogy a fiatalok körében ugyan egyre kevésbé vonzó a gyári, kékgalléros munka, de megtalálhatja majd a számítását a magsabban képzett munkaerő is.

Magyarországon van nagyságrendileg félmillió olyan ember, aki legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkezik. Emellett van körülbelül 1,1-1,2 millió szakképzett munkavállalónk, és van olyan középfokú végzettségű, szakképesítés nélküli 600 ezer munkavállalónk, akik jellemzően adminisztratív tevékenységet végeznek, de jobb híján, hogyha nincs más, akkor mondjuk középvezetői szinten vannak egy-egy gyártási folyamatban. Ha így nézzük, és ezeket a számokat összeadjuk, akkor több mint kétmillió emberről beszélünk, és akkor nem beszéltünk a mérnökökről vagy azokról, akik felsőfokú végzettséggel, kifejezetten iparra optimalizált tudással bírnak. Magyarország ilyen szempontból egy erős gazdaság, viszont nagyon fontos, hogy ezek az emberek folyamatosan képzést kapjanak, és meg tudjanak újulni. Azt is fontos szem előtt tartani, hogy egyre kevésbé vonzó a fizikai szakmunka a fiatalok számára, és azért ezek a gyártócégek sem feltétlen úgy működnek, ahogy régen: egyre több új technológiát alkalmaznak, egyre inkább robotizált, digitalizált technológiák jelennek majd meg, amelyek kiszolgálásához pedig egyre magasabb képzettségi szint kell. Én azt gondolom, hogy lehetséges az, hogy átstrukturálódik a magyar piac, és ilyen szempontból egyrészt felszívó erő tud lenni, másrészt meg egy képzőhely is tud lenni a magyar munkaerőpiac, tehát aggregálni tudja a magyar munkavállalói réteget

- mondta még Nógrádi József.

Összességében tehát a szakértők minimum szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy három-négy év alatt, amíg a gyárak felépülnek, meglehet-e a szükséges látszám ahhoz, hogy mindenki a tervezett időben megkezdhesse a termelést. Az azonban, hogy új beruházások érkeznek, kimondottan örvendetes, vagy ugyanis mindig ember, aki fel lehet szívni a cégeknek - és nem kizárólag azok járnának jól vele, akik egész életükben a "szalag mellett" álltak.