Elképesztő bérigényt villantottak a fiatal magyarok: ez alatt fel sem kelnének reggelente

Nagy különbségek vannak a generációk viselkedésében, költési szokásábn és életvitelében is - ez derült ki a Diverzum által nemrégiben elkészített Gen Z Reportból, melyet nemrégiben publikáltak, és ma egy konferencia keretében mutattak be.

László Miklós, a Diverzum egyik alapítója elmondta, hogy a kutatás során sok marketingest, illetve más munkáltatót kérdeztek meg arról, hogy egyáltalán milyen kérdések legyenek abban a kérdőívben, amelyet aztán kitöltettek a résztvevőkkel az interneten. Kíváncsiak voltak a technológiai affinitásra, az vásárlási és fogyasztói attitűdökre is.

A kérdőívet több mint nyolcezer, 15 év feletti résztvevő töltötte ki, mindannyian online. Zajlott egy úgynevezett szekunder kutatás is, ahol kicsit részletesebben mentek utána a már említett témáknak a Z generáció körében.

Gyarmati Fanni, a Diverzum alapítója az eredményeket ismertetve hozzátette, hogy hogy a kérdőívet kitöltők között több mint a fele még tanul, de sokan vannak olyanok, akik már dolgoznak, és a két sávban átfedés is van - sokan dolgoznak a felsőoktatási jogviszonyuk mellett.

A Z generációsok naponta átlagosan 4,6 órát töltenek online, de jól látszódik a különbség is a platformok között. A megkérdezettek harmada szinte folyamatosan online van, és jellemzően az esti órákban vannak többen. Meglepő adat lehet, hogy még mindig a Facebookon a legaktívabbak: igaz, meg kell jegyezni azt is, hogy sokkal inkább a Messenger miatt teszik. A második az Instagram lett, amit szintén használnak üzenetküldésre, és a megkérdezetteknek kevesebb mint a kétharmada használja a TikTokot. Igaz, hogy azt is elég fontos dolgokra: sokan innen tájékozódnak is a világ dolgairól.

László Miklós elmondta, hogy a kitöltők szinte azonos arányban vásárolnak külföldi és hazai webáruházakból. A Z-generációsok számára pedig az álomjövedelem 393 ezer forint, legszívesebben étkezésre, prémium előfizetésekre, illetve szórakozásra költenék.

Mik a legfőbb különbségek?

Kazatsay Eszter, a PENNY marketing vezetője elmondta, hogy a cégnél kis csapatban dolgoznak a marketinggel, de sok Z-generációssal találkozik így is. Látják azokat a generációs különbségeket is, amelyek akkor is jelen vannak, ha a többiek sincsenek korban távol ebből az életkori skatulyából. A cégnél ugyanakkor a munkatársak jó egyharmada ebbe a korosztályba tartozik, és figyelnek arra, hogy tudják őket hosszú távon megtartani.

EZ IS ÉRDEKELHET

Komoly béremelést jelentett be a PENNY: ennyit kapnak idén a dolgozóik

2025-ben 3,5 milliárd forintot fordít béremelésre a PENNY Magyarország, így a kereset átlagosan 7,8%-kal emelkedik a vállalatnál.

Rammacher Zoltán, a K&H retail marketing vezetője azt a véleményét fejtette ki, hogy a Z-generációsok jó része amit a világból lát, azt egy erős szülői szűrőn át látják. Neki pedig az a tapasztalata, hogy a legjobban a Z-seknél is fiatalabbak, az Y-generációsok jönnek ki legjobban a pénzükből.

Vajon tényleg lusta a Z-generáció?

Gyakori vádként fogalmazódik meg a Z-generáció felé az, hogy egyáltalán nem olyan a munkához való hozzáállásuk, mint korábban volt. Erről külön panelbeszélgetést szerveztek az eseményen.

Gyarmati Fanni, a Diverzum alapítója azt a kérdést tette fel a beszélgetés résztvevőinek, hogy vajon tényleg lustábbnak számítanak-e az e korosztályhoz tartozók, vagy sokkal inkább arról van szó, hogy valami nagyobbat tegyenek le az asztalra? Steigervald Krisztián generációkutató szerint sarkítás eleve az, hogy bármelyik generációt lustának lehessen nevezni: egy generációt soha nem lehet a szülei nélkül értelmezni, ha azt állítjuk, hogy a Z-sek lusták lennének, először azt kell megnézni, honnan tanulhatták mindezt.

Sokkal kevésbé feladatorientált életet élnek a mai fiatalok, mint az ő szüleik tették, ez pedig megjelenik a munkahelyen, tanulásban is. Az X-generációsok még teljesen máshogy éltek, dolgoztak és tanultak, emellett a transzgenerációs és kulturális, származási különbségek is hatalmas szerepet játszanak - tette hozzá Steigervald Krisztián.

Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója hozzátette, hogy szerinte a covid idején, néhány éve született gyerekek nevelése vagy neveltetése is teljesen más, mint akik a vírusmentes, lezárásmentes időszakban születtek. Steigervald Krisztián szerint ugyanakkor az ő életükből sok olyan dolog kimarad, mint ami élmények és kapcsolódások szintjén a többieknek megvolt - ez pedig későbbi életükre akár évtizedekkel később is hatással lehet.