Ebbe rengeteg magyar munkavállaló rokkanhat bele: sokaknak választása sem lesz, ha jön az átállás

A mesterséges intelligencia használata manapság már kilépett a tudományos kísérletezgetés kereteiből és a mindennapok részévé vált. Ilyen programok mutatják meg az óceánjáró hajók legénységének, hogy a tengerfenéken melyik objektum természetes vagy mesterséges képződmény, megjósolják, hogy a piaci mechanizmusok milyen mértékben hatnak az értékpapírtőzsde működésére, megmutatják, hogy milyen úton tudunk a legrövidebb idő alatt és a legkevesebb benzinköltséggel eljutni a szomszéd városba, de ezek irányítják a számítógépes játékprogramok ellenfeleit is, amelyeken az emberi játékos küldetése felülkerekedni.

Sokan azonban mégis elégedetlenek lehetnek a programok térnyerésével: főleg azok, akik emberi munkával, manuálisan ismétlődő munkákat végeznek, hiszen számukra a robotika bomlasztó erő, és ha a munkahelyeik jövőjéről van szó, a mesterséges intelligencia ádáz ellenségnek tűnhet.

Hogyan hat a mesterséges intelligencia a munkahelyekre és a gazdaságra?

Nemrég írtuk meg, hogy a vártnál sokkal gyorsabban terjed a munkaerőpiacon is a mesterséges intelligencia, alig tudjuk vele tartani a lépést. 

A McKinsey Intézet szerint a mesterséges intelligencia a gazdaság globális szintjén 2030-ra felfoghatatlan, körülbelül 13 billió dolláros gazdasági tevékenységért fog felelni, ez a világgazdaság GDP-jének körülbelül 16%-át jelenti, valamint évi 1,2%-os többlet GDP-növekedést jelent. Ha megvalósul, ez a hatás jól összehasonlítható lenne a történelem során tapasztalt egyéb általános célú technológiákéval. Ez főként a munkaerő automatizálással való helyettesítéséből, valamint a termékek és szolgáltatások fokozott innovációjából adódik.

Ugyanez a jelentés azt is kifejtette, hogy 2030-ra a vállalatok mintegy 70%-a elfogadja a mesterséges intelligencia forradalmát és legalább egyfajta mesterséges intelligencia technológiát alkalmazni fog. Más vélemények szerint azonban AI az egyik legrombolóbb technológia lehet a globális gazdaságok között, amelyet valaha is fejlesztünk.

Pontosan milyen mértékű változásról van szó?

A Bernard Marr & Co azt vizsgálta, hány munkahelyet vált ki a mesterséges intelligencia 2030-ig. Jelentésük szerint a következő hat évben a mesterséges intelligencia 300 millió teljes munkaidős állást helyettesíthet. Ez az USA-ban és Európában a munkafeladatok egynegyedét jelenti. Emellett a technológia új munkahelyeket és termelékenységi fellendülést is okozhat.

A jelentés arra is kitér, hogy az AI 7%-kal növelheti a globálisan előállított áruk és szolgáltatások éves összértékét. Jóslásuk szerint az Egyesült Államokban és Európában a munkahelyek kétharmada „ki van téve bizonyos fokú mesterséges intelligencia automatizálásának”, és az összes munka egynegyedét teljes egészében mesterséges intelligencia fogja felváltani. A McKinsey Global Institute tanulmánya szerint 2030-ra világszerte az alkalmazottak legalább 14%-ának lehet szüksége karrierváltásra a digitalizáció, a robotika és a mesterséges intelligencia fejlődése miatt.

Mely munkák vannak leginkább kitéve az automatizációnak?

1. Ügyfélszolgálati munka, recepció

A legtöbb emberi ügyfélszolgálati interakció telefonon történik, a vonalakban jórészt még mindig személyzeti alkalmazottakkal. Azonban a legtöbb esetben az ügyfelek kérdései és problémái ismétlődnek. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nem igényel magas érzelmi vagy szociális intelligenciát, ezért az AI használható arra, hogy a gyakran ismételt kérdésekre automatizált válaszokat adjon. A világon számos vállalat már most is használ robotokat a recepcióján. Hamarosan azonban az ottani hívásokat is az AI kezelheti. Például az AimeReception nevű program láthatja, hallgathatja, megértheti a vendégeket és beszélgethet velük.

2. Könyvelés

Sok vállalat ma már automatizálást és AI-t használ könyvelési gyakorlatához. Az ilyen könyvelési szolgáltatások hatékony számviteli rendszert, valamint rugalmasságot és biztonságot nyújtanak, tekintve, hogy felhő alapú szolgáltatásokként állnak rendelkezésre. Az mesterséges intelligencia algoritmusok használatával a programok biztosítják az adatok helyes összegyűjtését, tárolását és elemzését. Egy mesterséges intelligencia könyvelési szolgáltatás használata lényegesen olcsóbb, mint egy alkalmazott fizetése ugyanazért a munkáért.

3. Reklám, marketing

Elmúltak azok az idők, amikor a vállalatok reklám- és kiskereskedelmi tevékenységeikhez értékesítőket igényeltek. A reklámozás a webes és közösségi média felé tolódott el. A közösségi médiába beépített célmarketing képességek lehetővé teszik a hirdetők számára, hogy egyedi tartalmakat hozzanak létre a különböző típusú közönség számára.

4. Kutatás és elemzés

Az adatelemzés és -kutatás jellemzően olyan területek, amelyek már ma is alkalmazzák a mesterséges intelligencia alkalmazását a folyamatok racionalizálására és az új adatok emberi segítség nélküli azonosítására. A modern számítógépek feldolgozási teljesítménye lehetővé teszi az adatok hatékony válogatását és elemzését. Ám az is igaz, hogy az eredeti ötleteket nem fogja kiváltani az AI, továbbra is szükség lesz emberekre a kutatási aspektusok meghatározásához és az összefüggések magyarázatához.

5. Raktári munka és kiskereskedelem

Az online értékesítés folyamatosan növekvő iparág, ezért egyre nagyobb szükség van olyan folyamatokra és automatizált rendszerekre, amelyek hatékonyan küldik ki a rendeléseket a szállítóknak. Az automatizálás és a raktárban való mesterséges megvalósítás lehetővé teszi a számítógépes rendszerekhez való könnyű hozzáférést, a csomagok megtalálásához és a személyzet irányításához a jövőbeli mesterséges intelligencia pedig akár gépesített visszakeresést és berakodást is végezhet a szállítási kapacitás növelése érdekében.

A magyar melósoknak viszont még egy ideig nem kell tartania a változásról, egy korábbi cikkünkből az derült ki, egyelőre még nem akadálymentes az átállás ezeken a területeken.

Ugyanakkor sokkal bajlósabb előjeleket lehet észrevenni a hazai kiskeredkedelemben: nemrég írtunk arról, hogy hamarosan megjelenhetnek Magyarországon is azok az üzletek, ahol már eladóra sincs szükség, mert a munka teljesen automatizált lesz. Nyugat-Európában ráadásul ez már sokkal elterjedtebb működés. 

Ha egy vállalat önkiszolgáló egységeket használ, az egy költség-haszon elemzés eredménye. Bár az ügyfelek számára lehetővé teszik a gyorsabb vásárlást, ez növelheti a lopások számát is. Ám sok üzletlánc szerint a befektetés még így is megéri, hiszen a vállalat sokkal több pénzt takarít meg azáltal, hogy csökkenti az alkalmazottak számát, és ezáltal a bérekre fordított költségeket.

Egy korábbi cikkünkben pedig arról értekeztünk, hogy már a banki szektorba is beszivárgott a technológia, ami akár üzleti tanácsokat is tud adni az ügyfeleknek.

Nem mindenki van veszélyben

Bizonyos iparágakban sokan fellélegezhetnek, hiszen a mesterséges intelligencia nem veszélyezteti a hivatásukat és megélhetésüket. Ezek olyan munkák, amelyek nem tartalmaznak ismétlődő feladatokat, és hajlamosak megzavarni. Ez azt jelenti, hogy az AI nem helyettesíti azokat, akik ezeket a munkákat végzik.

A tanárok gyakran referenciapontot jelentenek sokunk számára. Tanulmányi döntéseink gyakran részben azon alapulnak, hogy egy adott tanár mennyire inspiráló volt velünk az elmúlt években. Mindezen okok miatt szinte lehetetlen, hogy a jövőben teljesen digitális oktatási tapasztalatunk legyen.

Hasonló a helyzet az ügyvédek, jogászok, bírók esetében is: ezeknek a pozícióknak erős a tárgyalási, szónoki, stratégiai és logikai összetevője. Sok minden az egyes szakemberek személyes tapasztalatán és tudásán alapul. Egy bizonyos készségkészlet szükséges ahhoz, hogy valaki el tudjon navigálni a bonyolult jogrendszerekben és érvelni a bíróságon. Emberi tényezőről van szó, amikor a tárgyalás minden szempontját figyelembe kell venni, és meg kell hozni a végső döntést, amely sok esetben akár évekig tartó börtönbüntetést is eredményezhet, ekkora felelősséget pedig nem háríthatunk gépekre.

Ezt az is ékesen bizonyítja, hogy korábban már történt kísérlet a technológia jogi területen való felhasználására, és nem lett jó vége: 2019-ben az Egyesült Államokban egy ügyvéd az OpenAI segítségével próbált olyan korábbi eseteket felhasználni példaként, amelyek megtámogathatják a védencének az ügyét. Mint a bíróságon később kiderült: a hozott példák egyike sem volt valódi, a hibának pedig súlyos következményei voltak.

Ami az orvostudományt illeti, a technológia komolyan megnövelte azt a pontosságot, amellyel ma bármilyen orvosi jelentésben képesek vagyunk betegségek diagnosztizálására és kimutatására. A robotika növeli a sebészek pontosságát is, amikor a műveletről van szó, lehetővé téve a kevésbé invazív beavatkozásokat. Az orvosi munka azonban túl sok szinten kívánja meg a kapcsolatot a páciensekkel. Az évek során megszerzett tapasztalat, tudás és készségek mind olyan tényezők, amelyeket néhány perc alatt össze kell sűríteni a művelet során.

A művészetek esetében sokkal inkább az emberi agy kreativitására és egyediségére van szükség, mintsem rutinra vagy tapasztalatra. Az irodalom és a képzőművészet is olyan hivatások, amelyek tipikusan ezekre hagyatkoznak, az igazán értékes tartalmakat emiatt lehetetlen reprodukálni vagy létrehozni gépileg.