Így csökkentenek feltűnés nélkül létszámot a magyar munkahelyek: fű alatt mennek a leépítések

2021 vége óta nem látott magasságokban volt azok száma az idei első negyedévben, akik elveszítették a munkájukat, vagy tönkrement a vállalkozásuk. A KSH adatai szerint ugyanis idén az első három hónapban 75,7 ezer ilyen munkanélküli volt Magyarországon. Ez a szám ennél magasabb utoljára 2021 harmadik negyedévében volt (82 ezer fő), az emelkedés 2022 második felében indult meg, tavaly a harmadik negyedévben volt egy visszaeső trend, de azt követően ismét emelkedik a mutató.

Szintén évek óta nem volt ilyen magas a száma azoknak, akik felmondtak a munkahelyükön vagy megszűnt a vállalkozásuk. Ők az idei első negyedévben 45,7 ezren voltak. összességében 229,1 ezer munkanélküli volt az országban az idei első negyedévben, ilyen magas számokat még a COVID alatt sem láthattunk.

Annyi ember nem küldenek el, hogy be kelljen jelenteni

Mi is érzékeljük, hogy nagyon magas a megszűnő vállalkozások száma. Ez nyilvánvalóan elvesztett munkahelyeket is jelent. Viszont a nagyvállalati szektorban jelenleg nem tapasztaljuk azt, hogy nagyobb létszámnak az elbocsátása történne vagy csoportos létszámleépítések lennének az egyes vállalkozásoknál, a létszámcsökkentések mértéke nem éri el azt a szintet, amikor már be kell jelenteni őket. Itt elsődlegesen szerintem a mikro- és a kisvállalati szektorban történt létszámcsökkentés, illetve bizonyos vállalkozási méret alatti vállalkozások szűntek meg ebben az évben, de a múlt év végén is gyakorlatilag már ugyanezt láthattuk

- értékelte a KSH adatait Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke. Érdemes hozzátenni szerinte ugyanakkor, hogy az év eleji munkahelyvesztésben mindig szerepet játszik maga az adott időszak. Télen kevesebb az újonnan induló beruházás, kevesebb az építkezés, az építőiparban sincs szükség annyi dolgozóra, ez mindig egy hullámot indít el. De ez igaz a turizmus-vendéglátás területén is. Amikor jön a szezon, elindul a tavaszi időszak, akkor gyakorlatilag maga a piac felveszi a jelentkező létszámot automatikusan – magyarázta.

Ugyanakkor a felmondások kapcsán azt is hozzátette: jó lenne tudni, hogy ezekben az adatokban benne vannak-e a közös megegyezéssel történő megszüntetések is – amelyek szerinte nem feltétlenül mindkét fél akaratán alapulnak sok esetben.

Egyre többször panaszkodnak a munkavállalók, hogy elküldte őket a cég, elbocsátások történtek. Amikor megvizsgáljuk a tényleges helyzetet, akkor viszont azt látjuk, hogy a munkavállalók is belementek a közös megegyezéssel történő megszüntetésbe. Nem tájékozódnak megfelelőképpen, vagy van a részükről egyfajta retorzióval szembeni félelem is, hogyha mégiscsak maradok, akkor mi történhet. Jelen van egy harmadik dolog is: sok esetben kínálnak a munkáltatók kecsegtető plusz juttatást a közös megegyezés fejében, ami vonzóvá teszi a munkavállalók számára is ezt. Tehát kapnak például pár havi plusz juttatást, ilyen esetben pedig nem gondolkodnak abban, hogy közös megegyezés vagy megvárják, amíg felmond nekik a munkáltató

-részletezte Mészáros Melinda, majd pedig arról beszélt, munkáltatónak jellemzően azonban csak akkor éri meg a közös megegyezés, hogyha az kevesebb forrást igényel pénzügyi oldalról, mint a felmondás által kifizetett felmondási idő, végkielégítés.

Sokan mennek el, helyükre nem vesznek fel új kollégát

Visszatérve a létszámcsökkentésekre a LIGA elnöke újból kiemelte, nagyvállaltoknál csoportos, bejelentésköteles leépítések nincsenek, ám más módokon valóban csökkentik a munkavállalói létszámot.

Tapasztaljuk, hogy a nyugdíjba menők helyére, vagy azok helyére, akik munkahelyet váltanak, elmennek az adott vállalkozástól, nem vesznek fel új munkavállalót. Tehát gyakorlatilag azzal csökkentik a tényleges létszámot, hogy a pótlásról már nem gondoskodnak. Ez 2024-ben egy teljesen új tendencia. Korábban sokkal nagyobb volt a felvételi hajlandóság, több hirdetést is adtak fel a vállalkozások. Ezeknek a száma az elmúlt hónapokban egyértelműen csökkenést mutat

- hívta fel a figyelmet az elnök, aki szerint jelenleg számukra megfelelő, vagy a korábbitól jobb munkahelyet sokkal nehezebben találnak az álláskeresők, viszont ez nem azt jelenti, hogy nem akarnak váltani az emberek. A LIGA tapasztalatai szerint a váltás szándéka 63-65 százalékos a munkavállalók körében, ez változatlan a korábbi hónapokhoz képest. A motivációk tekintetében az inflációs időszak hatására újra dominál a munkabér, korábban a COVID alatt inkább a munkakörülmények, a biztonság játszott nagy szerepet.

Elsősorban azoktól a vállalkozásoktól szeretnének átmenni egy kedvezőbb bérezési feltételeket biztosító munkahelyre, ahol az elmúlt években főleg a magas infláció miatt nem tudtak megfelelő bérfejlesztéseket biztosítani. Nyilván nem lehet a munkavállalók által érzékelt 30-35 százalékos inflációt kompenzálni teljes körűen. Ahol egyébként vannak érdekképviseletek, ott azért a bérfejlesztések megtörténtek ezekben az években is, ez 2023-2024-re is egyaránt igaz. Igyekeztünk az éves átlagos inflációs mértéket jelentősen meghaladó bérfejlesztésekben megállapodni. Ezeken a munkahelyeken nyilván stabilabb is a munkavállalói létszám emiatt

-fogalmazott Mészáros Melinda.

Csak papíron rövidül az álláskeresési idő?

Az elnököt egy egy másik KSH-adatsorról is kérdeztük, amely szerint valamelyest csökken az átlagos álláskeresési idő (az első negyedévben 8,9 hónap volt, az előzőekben pedig 9 feletti), annak ellenére, hogy egyre többen mondanak fel, vagy szűnik meg a munkahelyük. Az elnök szerint még ez a 8,9 hónapos átlag is nagyon magas, főleg annak tükrében, hogy az álláskeresési járadék folyósítása mindösszesen 90 nap.

Hozzátette: ez ráadásul az országos átlag, jelentős regionális különbségek vannak. A rosszabb helyzetben lévő régiókon a nagyberuházások segíthetnek majd. Ott azonban problémát jelent, hogy a vállalkozásoknak a munkavállalókkal szemben támasztott igényei és követelményei az ottani munkaerőpiacon komoly nehézségek árán teljesíthetők. Hozzátette: nagyobb mobilitásra és kiterjesztett képzési, átképzési programokra lesz szükség annak érdekében, hogy a munkavállalók is megfelelő munkahelyeket találjanak. Az uniós forrásból is támogatott programok egy része már elindult.

Mi egyelőre a rövidülő álláskeresési időt nem tapasztaljuk, gyakorlatilag azokon a területeken látjuk csak a lehetőséget, ahol újonnan induló beruházások vannak, jelentős és azonnali létszámigénnyel. Sokszor ezeket a létszámigényeket egyébként a magyar munkavállalók oldaláról nem is tudjuk feltölteni, harmadik országbeli foglalkoztatotti létszámra is szükség van, még ha átmeneti jelleggel, időszakosan is. Nem tapasztalunk olyat, hogy nagyon gyorsan tudnának elhelyezkedni a munkavállalók. A magasabban kvalifikáltak, vagy keresettebb szakképesítéssel rendelkezők mindig is el tudtak helyezkedni a piacon, tőlük leginkább olyan visszajelzéseket kapunk, hogy a kívánatosnak tartott béreket és rugalmas foglalkoztatási feltételeket már nem minden esetben tudják lekövetni a vállalkozások. Sokkal nagyobb a bérek és egyéb juttatások tekintetében az igény, mint amivel a munkavállalókat kereső munkáltatók ki tudnak állni a piacra

- magyarázta.

Arra a kérdésünkre pedig, hogy ők melyik ágazatokban tapasztalnak létszám-átcsoportosításokat, esetleges leépítéseket azt válaszolta, hogy a jelenség szinte minden ágazatban jelen van. Például a kommunikációs szolgáltatások, infokommunikáció, egyéb szolgáltatások tekintetében, de tapasztalható a feldolgozóiparban is. Az előbbi szektorokban átrendeződés zajlik, ennek hatásai csak később érzékelhetők majd.

Utóbbi esetben pedig egy technológiai átállási időszak tanúi vagyunk 2024-2025-ben, ez természetszerű, hogy hoz magával ilyen típusú változásokat, például az autóiparban. Ez érinti a beszállítói kört is jelenleg, nem csak Magyarországon, hanem egész Európa-szerte. Nagyon sok vállalkozás biztosnak érezte megrendelésállományát, de ez nem így történt, összességében talán azokat viseli meg jobban ez az „átállási” időszak, valamint a háború okozta nehézségek, akik javarészt exportra termelnek, de a hazai infláció és a belső fogyasztás csökkenése is nehezebb helyzetet teremtett

- fogalmazott.

Szinte mindenhol lassul a munkaerőpiac, de többen váltanának

A Profession.hu első negyedéves jelentése is a munkaerőpiac lassulásáról árulkodik, legalábbis munkaadói oldalról biztosan. Az állásportál azt közölte, adataik szerint

négy megye kivételével az ország többi területén mindenhol alacsonyabb a betöltésre váró, meghirdetett állások száma, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb csökkenés Nógrád (-36,2%), Veszprém (-25,2%) és Komárom-Esztergom (-22,4%) megye esetében mérhető. 

2024 első negyedévében összesen 11,3%-kal csökkent a betöltésre váró pozíciók száma az előző év azonos időszakához képest az állásportálon. Mint az összesítésből kiderült: országos átlag tekintetében a legnagyobb visszaesés a HR, munkaügy területén történt, ahol 26,3%-kal kevesebb betöltésre váró állást hirdettek meg az egy évvel korábbihoz képest. És tapasztalható lassulás a gyártás, termelés (-19,6%), a fizikai, segéd és betanított munka (-18,3%) szállítás, beszerzés, logisztika (-17%), valamint a mérnök (-17%) területeken zajló toborzásban. Ezzel szemben gyarapodtak a meghirdetett pozíciók a marketing, média, PR (+2,6%) és a közigazgatás (+10,8%) területén.

Emellett a jelentés alátámasztja a LIGA elnöke által elmondottakat, egyre több magyar munkavállaló gondolkodik váltáson. A regisztrált felhasználók száma 2024 első negyede alatt az előző év azonos időszakához képest 8%-kal nőtt, a feltöltött önéletrajzok száma 10%-os emelkedést mutat. Összességében országosan 19,6%-kal nőtt a jelentkezések száma 2024 első negyedében az előző év azonos időszakához mérten.

Ennek egyik mozgatórugója a bér, ugyanis a jelenlegi inflációs környezetben a leértékelődött bérek reálértéke az embereket új lehetőség keresésére kényszeríti, ha aktuális munkahelyén nem reagálnak a megváltozott helyzetre

- fogalmazott ezzel kapcsolatban Tüzes Imre, a cég üzletfejlesztési igazgatója. Az álláskeresők érdeklődése leginkább a mezőgazdaság és környezet kategóriában feladott hirdetések iránt nőtt, ezekre 36,5%-kal többen pályáztak, mint tavaly; ezt követi a cégvezetés, menedzsment (+33%), az IT üzemeltetés, telekommunikáció (+31%), a marketing, média, PR (+31%) és az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat (+30%).

Címlapkép: Mónus Márton, MTI/MTVA

Hogyan kellene korlátozni a mobiltelefon-használatot az iskolában?

A magyar kormány nemrégiben egy új jogszabály-módosító javaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné a diákok iskolai mobiltelefon-használatának korlátozását. A javaslat szerint a kormány jogosult lenne meghatározni azokat a tárgyakat, amelyeket tilos az iskolákba és kollégiumokba bevinni, illetve azokat, amelyeket csak igazgatói engedéllyel lehet az órákon használni. Ugyanakkor a kérdés egyelőre igencsak megosztja a szülőket, így most leginkább az ő véleményükre vagyunk kíváncsiak, hogyan is kellene rendezni a gyeremekek iskolai mobiltelefon-használatát. Kérjük, segítsd a munkánkat és töltsd ki az alábbi, anonim kérdőívünket.