Nem titkolják tovább: rengeteg magyar melóst érint Brüsszel legújabb mesterterve

Az Európai Unió célirányos megközelítést tervez a munkaerőhiány növekvő kihívásának megoldására. Így lett 2023 a készségek európai éve: a komplex stratégia az innováció ösztönzésére, az oktatás és képzés előmozdítására, valamint a készségek növelésére irányul. Mindez a remények szerint csökkentheti a nemek, életkor és iskolai végzettség közötti egyenlőtlenségeket a munkaerőpiacon, de kezelheti az uniós munkaerőhiányt is.

„A készségek európai éve eseményeket, figyelemfelkeltő kampányokat, párbeszédet és olyan eszközök kifejlesztését foglalja magában, amelyek biztosítják az átképzésbe és a továbbképzésbe történő jobb befektetést, illetve az európai vállalatok versenyképességének növelését. A szakképzett munkaerő bevonzásához és megtartásához a nemzeti és regionális kormányzat, az egyetemek, a szakoktatási és képzési intézmények, a kutatóintézetek és a vállalkozások együttműködése szükséges. Ehhez mindenhol azonosítani kell azokat a tényezőket, amelyek vonzóvá tehetik a régiókat a megélhetés és a munkavégzés szempontjából. Ilyenek többek között a szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférés, például az oktatás, az egészségügy és a megfizethető lakhatás, a kulturális szolgáltatások, a közlekedés és az energiaellátás” – tudta meg a Pénzcentrum a Régiók és Városok 21. Európai Hetén egy háttérbeszélgetésen, ahol az újságírók a saját országuk szakértőit kérdezhették.

Az uniós vállalatok több mint háromnegyede arról számol be, hogy nehézségekbe ütközik a szükséges készségekkel rendelkező munkavállalók toborzása terén. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint ráadásul csak a felnőttek 37 százaléka vesz részt rendszeresen valamiféle képzésben. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató azt jelzi, hogy tíz Európában dolgozó felnőttből négy, a társadalom egészét tekintve pedig minden harmadik személy nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel. Az építőipartól és az egészségügytől kezdve a mérnöki szakmáig és az informatikáig már huszonnyolc olyan foglalkozást regisztráltak az elmúlt években, ahol munkaerőhiány mutatkozott. Úgy tűnik, mind a magasan, mind az alacsonyan képzett munkavállalók iránt növekvő kereslet tapasztalható. Alacsony emellett a nők aránya, akár a technológiai szakmákat nézzük, akár a tanulmányok terén: hat informatikai szakemberből csak egyetlen a nő, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek körében pedig csak három.

A Készségek Európai Éve friss lendületet kíván adni azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek két, 2030-ra kitűzött uniós szociális cél elérésére irányulnak: egyrészt arra, hogy a felnőttek legalább 60 százaléka minden évben vegyen részt valamilyen képzésben, másrészt pedig arra, hogy a foglalkoztatottság aránya elérje a 78 százalékot a munkaképes korosztályhoz tartozó lakosság körében. A kezdeményezés hozzájárulhat a digitális iránytű azon céljainak eléréséhez is, hogy 2030-ra az unióban a felnőttek legalább 80 százaléka rendelkezzen alapvető digitális készségekkel és 20 millió információ- és kommunikációtechnológia szakember legyen alkalmazásban.

A készségek éve egy erős üzenet egy nagy kihívás kezelésére. Emberek millióiról beszélünk, akiknek változtatniuk vagy egyszerűen javítaniuk kell a képzettségükön. Ez tehát egy fontos mérföldkő Európa gazdasági jövőjével, a folyamatban lévő jelentős átalakulásokkal kapcsolatban, legyenek azok digitálisak vagy zöldek. Sokat beszélünk a digitális készségekről is és több százezer üres álláshely van ezen a területen. Ám az építőipari ágazat is kétségbeesetten keresi a szakképzett embereket. Sok szakmát újra kell gondolni, mert fejlődnek és változnak a technológiák az éghajlati kihívás miatt. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre, mert a képzésből a foglalkoztatásba való átmenetnek sokkal zökkenőmentesebbnek kellene lennie

– mutatott rá korábban a Képzések Európai Évével kapcsolatban Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős európai biztos.

A célkitűzések elérése érdekében az Európai Bizottság népszerűsíteni kezdte a továbbképzési és átképzési lehetőségeket, például oly módon, hogy felhívja a figyelmet az azok gyakorlatban való elterjedését, végrehajtását és megvalósítását szolgáló releváns uniós kezdeményezésekre, köztük az uniós finanszírozási lehetőségekre. A készségek éve célja segíteni a készségekkel kapcsolatos információgyűjtési eszközök továbbfejlesztését is, valamint előmozdítani a képesítések (köztük az EU-n kívül szerzettek) átláthatóságának javítására és elismerésének megkönnyítésére szolgáló eszközöket.

Egy kapcsolódó, most szeptemberben közzétett felmérés, A készségek európai éve: szakképzettséghiány, munkaerő-toborzási és -megtartási stratégiák a kis- és középvállalkozásokban (European Year of Skills: Skills shortages, recruitment and retention strategies in small and medium-sized enterprises) rávilágít a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hiányosságaira, miközben megerősíti, hogy a szakképzett munkaerő kulcsfontosságú a sikerükben.

A kis- és középvállalkozások 95 százaléka szerint nagyon (82 százalék) vagy mérsékelten (13 százalék) fontos az üzleti modellje szempontjából, hogy megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalói legyenek. Ez a helyzet a vállalatok közel kétharmadát (63 százalék) tartja vissza általános üzleti tevékenységében. Közel felük (45 százalék) azt is állítja, hogy ez akadályozza a digitális technológiák átvételére vagy használatára irányuló erőfeszítéseiket, és tízből négyen (39 százalék) látják nehézségeket üzleti tevékenységeik környezetbarátabbá tételében

– írja a kapcsolódó jelentés.

Úgy tűnik, a kis- és középvállalkozások számos intézkedést alkalmaznak a munkavállalók megtalálása és megtartása érdekében. Ilyenek például a tehetségek vállalaton belüli jobb kihasználására irányuló erőfeszítések (többek között a személyzet mobilitása vagy a munkakör rotációja), a képzésbe való nagyobb befektetés, vagy a munkakörök vonzerejének növelése a nem anyagi előnyök tekintetében. Úgy érzik azonban, hogy jobb együttműködésre lenne szükségük az állami foglalkoztatási szolgálatokkal (58 százalék), jobb eszközökre a jelentkezők készségeinek felméréséhez (49 százalék) és a vállalat készségigényének felméréséhez (46 százalék), valamint a külföldi képesítések elismerésének egyszerűsítésére (38 százalék).

De hogyan tervezik mindezt megvalósítani? A komplex terv az Európai Parlamenttel, az uniós tagállamokkal, a szociális partnerekkel, a foglalkoztatási szolgálatokkal, a kereskedelmi és iparkamarákkal, az oktatási és képzési szolgáltatókkal, a munkavállalókkal és a vállalkozásokkal gondolkodik együtt, helyi szinten adva lendületet a készségfejlesztésnek: A program főbb paraméterei:

• előmozdítja a nagyobb, eredményesebb és inkluzív beruházásokat a képzés és a továbbképzés területén;
• a szociális partnerekkel és a vállalkozásokkal is együttműködve gondoskodnak arról, hogy a készségek igazodjanak a munkaerőpiaci igényekhez;
• összehangolják az emberek törekvéseit és készségeit a munkaerőpiaci lehetőségekkel, főképp a zöld és digitális átállás, valamint a gazdasági helyreállítás tekintetében;
• Európába vonzanák megfelelő készségekkel rendelkező, tehetséges szakembereket, többek között a tanulási lehetőségek és a mobilitás elősegítése, valamint a képesítések elismerésének megkönnyítése révén.

A továbbképzésbe és az átképzésbe történő tagállami beruházások támogatására uniós finanszírozás és technikai támogatás is rendelkezésre áll.