Drámai lecsúszás az időskori életkilátásokban: a bolgárok és a románok is lehagytak minket

A 2023-as várható élettartam adatok alapján Magyarország a legutolsó helyen áll az EU-ban a 65 éves korban várható további élettartam tekintetében. Míg a születéskori várható élettartam gyakrabban emlegetett mutató, a nyugdíjasok szempontjából különösen fontos a 65 éves korban várható további életévek száma.

Az adatok szerint csak Szerbia 65 évesei számíthatnak rövidebb életre, mint a magyarok. Hazánk jelentősen lemarad a visegrádi országoktól is: Csehországtól, Lengyelországtól és Szlovákiától egyaránt. A 65 éves korban várható további élettartam azt mutatja meg, hogy egy adott év halálozási viszonyai mellett egy pontosan 65 éves személy átlagosan hány további életévre számíthat, figyelmen kívül hagyva a fiatalabb életkorok mortalitási kockázatait.

Az adatok kijózanító üzenetet hordoznak azok számára is, akik azért nem törődnek fiatalon a nyugdíjas éveikkel, mert úgy vélik, nem élik meg ezt a kort. A statisztikák szerint azonban, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, még átlagosan 16,8 évig élnek, ami jelentős időszak, különösen megfelelő anyagi felkészültség nélkül.

A hosszú távú pénzügyi tervezésnél nem tanácsos kizárólag a jelenlegi várható élettartam adatokra támaszkodni. Ezek az értékek historikusan emelkedő tendenciát mutatnak az egészségügyi ellátás fejlődésének és az életviteli szokások változásának köszönhetően. A szakértők szerint érdemes legalább 20-25 nyugdíjban töltött évvel számolni a megtakarítások tervezésekor.

Egy egyszerűsített példa szerint, ha valaki 40 éves korában kezd el nyugdíjra takarékoskodni, és havi 50 ezer forintot tesz félre (évente az inflációval indexálva), 4%-os reálhozam mellett 65 éves korára olyan tőkét halmozhat fel, amely 25 éven keresztül havi 102 ezer forint mai értéken számolt nyugdíjkiegészítést biztosíthat. A nyugdíjkiegészítés mértéke arányos a befizetésekkel, így már kisebb, de rendszeres megtakarításokkal is érdemes elkezdeni az öngondoskodást.

Érdemes visszatekinteni 2004-re, Magyarország EU-csatlakozásának évére. Akkor a magyar 65 évesek számára kalkulált 15,6 évnyi további várható élettartam ugyan elmaradt a nyugat-európai átlagtól, de kedvezőbb volt, mint például Szlovákiában, Lettországban, Romániában vagy Bulgáriában. Az azóta eltelt közel két évtizedben azonban ez a kép gyökeresen megváltozott. Míg az EU számos országában 2 év fölött volt a várható élettartam növekedése, addig Magyarország leszakadt. A 2023-as adatok szerint a korábban mögöttünk lévő országok közül Szlovákia (18,1 év), Lettország (17,4 év), Románia (17,3 év) és Bulgária (16,9 év) is megelőzött minket.

Általánosan elfogadott összefüggés, hogy a magasabb egy főre jutó GDP jellemzően magasabb várható élettartammal jár együtt. A gazdagabb országok többet fordíthatnak az egészségügyi rendszerre, a jobb minőségű ellátásokra, valamint a lakosság életszínvonala, táplálkozása és képzettsége is magasabb, ami hozzájárul a hosszabb életkilátásokhoz. Ez az összefüggés azonban nem végtelen és nem lineáris - egy bizonyos fejlettségi szint felett már olyan tényezők kerülnek előtérbe, mint az egészségügyi kiadások hatékonysága és a lakosság életmódbeli sajátosságai.