Érik az összeomlás? Fejvesztve menekülnek a képzett dolgozók ezekről a hazai munkahelyekről

Tovább folytatódott az üres álláshelyek folyamatos betöltése a tavalyi év utolsó három hónapjában. Csak 2024 októberétől az év végéig több mint kilencezer üres álláshelyet töltöttek be - ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben közzétett összegzéséből.

Habár első pillantásra ez az adat jónak tűnhetne, ha ágazatokra lebontva is megnézzük, akkor rögtön kiderül, hogy elég nagy baj van egyes szektorokban. Csak a közigazgatásban 900 munkahely volt betöltetlen az év végére, de még így sem ez a nemzetgazdasági ágazat vezet: hatalmas a baj a feldolgozóiparban és az oktatásban, vagy a kereskedelemben is. Megnéztük az üres álláshelyekre vonatkozó számokat, és megkérdeztük a rosszul álló ágazatokban érintetteket, mi okozza az egyre súlyosabb elvándorlást ezekből a munkakörökből?

Hol van a legnagyobb munkaerőhiány?

Az adatok összegzését talán érdemes az üres álláshelyekkel kezdeni. A tavalyi évben egyetlen olyan negyedév sem volt, amikor növekedett volna az üres álláshelyek száma, vagyis a kormány papíron továbbra is jól halad a sok éve kitűzött cél, a teljes foglalkoztatottság felé.

2024 utolsó három hónapjában több mint kilencezer üres álláshelyet töltöttek be. Januártól márciusig ez a szám 13 ezer volt, de még egy szűk évvel előtte ennél is több, 18 ezer. Komoly visszaesés mutatkozott a z egymást követő negyedévek tekintetében is: míg tavaly a második negyedévben 70 ezer volt a betöltetlen álláshelyek száma, ez az utolsó három hónapra már 65 ezer környékére esett vissza.

Nem olyan szép azonban a menyasszony, ha megnézzük az álláshelyek változását nemzetgazdasági áganként. Míg a bányászat, a művészet vagy az energiaipar egészen jól áll, elég rossz a helyzet a feldolgozóiparban és a közigazgatásban is - valamint nem javul az egészségügyben sem, amely szektor most már évtizedek óta súlyos emberhiánnyal kénytelen küzdeni.

Ezen az adatsoron jól látszik, hogy a feldolgozóipar után egy másik igen jelentős nemzetgazdasági ágban, a köztisztviselőknél, közalkalmazottaknál van igen komoly munkaerőhiány. A tízes lista közepén pedig ott találjuk a keresekedelmi szektort is, ahol bár az utolsó, tavaly év végi három hónapban megállt az üres álláshelyek számának kövekedése, mindjárt látni fogjuk, hogy a gondok ettől még jelen vannak.

Alulfizetett közszolgák: a kormány széttárja a kezét

Egyáltalán nem véletlenről van szó, a közigazgatás területén egyre súlyosabb problémát okoz a folyamatos elvándorlás, és a kormány csak részletekben keresi a megoldást - ezt mondta a Pénzcentrumnak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Az okát természetesen mi is látjuk: annyira nincsenek megfizetve a munkavállalók, hogy ide nem sikerül új munkaerőt felvenni, ráadásul folyamatosan áramlik ki a képzett munkavállaló a szektorból, és az is látszik, hogy ebben az ágazatban sürgősen bérrendezésre lenne szükség. A közigazgatásnak egyértelműen a teljes vertikumáról szükséges tárgyalni, ugyanis jelen pillanatban a kormány nem kíván mindenki számára keresetnövelést biztosítani. Múlt héten, a kormányinfón ugyan bejelentették, hogy a helyi önkormányzatok hivatalaiban  - fontos megjegyezni, hogy csak a tízezer lakos alatti települések esetében - lesz bérintézkedés, ezt pedig mi természetesen eredménynek tekintjük. De azzal együtt, hogy ezt pozitív dolognak tartjuk, szeretnénk megkérdezni, hogy hol van a többi köztisztviselő, akik a bejelentett intézkedésben nem érintettek, és az ő helyzetük mikor lesz áttekintve? Nem működik az intézményes érdekegyeztetés, nincs módunk arra, hogy ezekről szakszerűen tudjunk beszélni

- mondta lapunk kérdésére a szakszervezeti vezető. Rögtön hozzátette azt is, hogy a megoldással kapcsolatban szerintük már régen a kormány térfelén pattog a labda, de az idő egyre jobban sürget.

Ha ezt a tendenciát a kormány nem állítja meg, és nem tesz intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy a szakmailag felkészült munkavállalókat megfizesse, akkor ez a tendencia folytatódni fog. Jelen pillanatban viszont még nem tartunk sajnos a tárgyalásoknál: levélváltás folyik. A problémákat természetesen látják a közigazgatás szereplői: a dolgozók, a szakszervezetek, látják a kormány képviselői is, de minden nappal folyik a halogatása annak, hogy ezeket, amit látunk, azt egy tárgyalóasztalnál megállapítások formájában rögzítsük, mert akkor nem lehet egymás mellett elbeszélgetni, hanem világosan rögzíteni kell, hogy milyen intézkedés szükséges ennek a létszámkiáramlásnak a megállítására

- mondta Boros Péterné.

A feladat sok, a fizetés kevés

A MKKDSZ elnöke azt is elmondta, hogy a meglátásuk szerint a folyamatos elvándorlás pontosan azt okozza, amire elsőre gondolnánk egy létszámcsökkentési trend esetén: a feladatok megnövekednek azoknál, akik a nem optimális körülmények ellenére is a szférában maradnak. Ez azonban csak tovább mélyíti a gondokat.

Amikor tart a munkaerő kiáramlása, de a megmaradó feladatok nem csökkennek, akkor azokra az emberekre, akik egyébként elégedetlenek a helyzetükkel, azokra több munkateher hárul. Ha itt nincsenek abban a pozícióban, hogy a helyettesítést megfizessék - márpedig azért többnyire sajnos ez nem valószínű - akkor ebben az esetben a munkateherrel egy fizetéscsökkenés is jár együtt, és ha azt nézzük, hogy nők dolgoznak 80%-ban a közigazgatásban, akkor ez még egy plusz teher is. A családdal kapcsolatos és egyéb terhek, amiket a nők vállán kicsit jobban érzékelhetünk, még plusz nehezítő tényező. Mindig van egy olyan pillanat, amikor ez önmagától is felgyorsul. Ha nincs rá megoldási szándék, ha egyébként nem kívánja a kormány elismerni, hogy itt tarthatatlan a szituáció, akkor ez felgyorsul

- mondta erről az elnök. Hozzátette azt is, hogy a fizetésemelések elmaradásán kívül négy éve még a szabadságrendszer átdolgozása is jelentős felháborodást okozott a szektor dolgozói körében, és erre sem született azóta sem egy kielégítő megoldás.

Közel négy évvel ezelőtt, amikor a törvényt módosították, és ez az újfajta sávos bérrendszer is akkor jött be, amiben nincs garancia a munkavállalók keresetének a növelésére, akkor vettek el szabadságot a kormánytisztviselőktől. A munkaidő gyakorlatilag egy teljes hónappal megnövekedett. Onnantól kezdve ez egy olyan követelés maradt, amit folyamatosan napirenden tartanak a kollégák, és ezt vissza akarják kapni. Sokkal rosszabb pozícióba kerültek az idősebb kormánytisztviselők, mint a Munka törvénykönyve hatálya alatt dolgozók. Tehát van itt bőven probléma, nem csak és kizárólag kereseti ügy, de a jéghegy csúcsa nyilván ez, mert ez indítja el ezt az egész lavinát, és ez a folyamat így kezelésre vár

- mondta Boros Péterné. Végezetül elmondta még azt is, hogy sürgősen növelni kellene az alapilletményt legalább a duplájára ahhoz, hogy érdemi változást lehessen előidézni, vagy legalább a "tűzoltás" sikerrel folytatható legyen.

Az önkormányzati köztisztviselők ügye is 16 éve megoldatlan, akik számára 38 650 forintos állami illetményalap van jelen pillanatban is, most azon próbál változtatni a kormány, de nem a törvényt fogja megváltoztatni, hanem valószínűleg egy pótlékrendszerrel kívánja kiemelni ebből a körből a 10 ezer lakosságszám alatti önkormányzati köztisztviselői hivatali dolgozóknak a bérének az emelését. Ha nem változtatja a mi követelésünknek megfelelően az állami illetményalapot, vagyis nem emeli legalább 80 ezer forintra, akkor továbbra is csak ezen a pótlékos úton fog tudni haladni, ha akar egyáltalán

- mondta a szakszervezet elnöke.

Ki dolgozik a boltokban?

Bár a kereskedelemben a KSH adatai szerint az utolsó negyedévben még újonnan érkező munkavállalókat is lehetett feljegyezni - vagyis nem csökkent, hanem nőtt a betöltött álláshelyek száma - a szektor egésze nem büszkélkedhet azzal, hogy tömegesen állnának sorba a jelentkezők az üres álláshelyekre. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke a Pénzcentrumnak azt mondta: folyamatos gond a létszámhiány a kereskedelemben.

Ez folyamatosan problémát jelent, erről mi is állandóan beszélünk. Az, hogy romlott-e, vagy nem romlott, ennek vizsgálatához két fontos dolgot meg kell említeni. Az egyik az, hogy a versenyszféra ágazatában a kereskedelmi területen még mindig alacsonyabbak a bérek, mint a versenyszféra más ágazatában dolgozó munkavállalók esetében, a másik pedig, hogy ők tudvalevőleg még mindig folyamatos munkarendben, három műszakban  dolgoznak hétfőtől vasárnapig. Jön a húsvét, ünnep előtt mindig többen vásárolnak, a terhelés is nagyobb, és néha már tényleg úgy beszélnek a vásárlók a bolti dolgozókkal, ahogy egyáltalán nem kellene – ezek a mindennapos stresszhelyzetek hosszú távon is kikezdik fizikai és szellemi jóllétüket

- mondta az elnök kérdésünkre. Azt is elárulta, hogy a folyamatos munkarenddel persze mindenki tisztában van, ha a kereskedelemben szeretne dolgozni, mégis hosszútávon a családi életük sínyli meg mindezt. Előfordult, hogy valaki inkább a családjával tölthető vasárnapi szabadnapot értékelte többre, mint a vasárnapi műszakpótlékot.

A családok szempontjából mindenképpen problémát jelent, mert igaz, hogy megkapják a pihenőnapot a munkavállalók hétköznap, csakhogy a jelenlegi jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy hónapban egy vasárnapot kell biztosítani egy hétvégén a munkavállalóknak – mindezzel együtt a kereskedelem a folyamatos munkarend és készenlét miatt nem számít vonzó munkaterületnek, egy olyannak, ahová az ember szívesen megy el dolgozni. Az emberek azt keresik, hogy hol tudnak többet keresni és jobb munkaidejű beosztásban dolgozni

- mondta erről Bubenkó Csaba. Végezetül úgy vélte, hogy a nemrég bevezetett (és május végéig biztosan fennmaradó) árrésstop is komoly megterhelést jelentett és jelent is a kereskedelmi dolgozóknak - holott, mint fogalmazott, természetesen nem ők döntöttek sem a bevezetésről, sem a végrehajtás szabályairól, csakhogy ezt a vásárlók nem igazán fogadták el magyarázatként.

Amikor nemrégiben bevezették az árrésstopot, mi érdekvédelmi szervezetként szóvá tettük, hogy úgy vezették ezt be, hogy a vásárlók csak akkor szembesültek vele, vagy akkor szereztek tudomást róla, amikor bementek az adott nap vásárolni a bevezetés napján. Ez azért volt probléma, mert a vásárlók több esetben kifogást emeltek akár a régebbi árak miatt, és ezt a kifogásukat, sok esetben nemtetszésüket az ott dolgozó munkavállalóknak továbbították. Azonban nyilván nem a bolti dolgozó hozta a döntést, nem a dolgozó volt az, aki ebben akár mulasztást követett el, vagy az ő nem odafigyelésének köszönhetően alakult ki ez a helyzet, és semmilyen szinten nem volt ráhatása erre a dologra - a következménye mégis az ott dolgozó munkavállalókon csapódik le

- mondta még el a szakszervezeti vezető.

A köztisztviselőknél tehát gyakorlatilag a husznnegyedik órában vannak a dolgozók, még úgy is, hogy nehéz további komoly vándorlást elképzelni, ha azt szeretnénk, hogy elégséges legyen a létszám - érdemes lesz majd megnézni a következő negyedéves adatokat, mennyire fog majd pozitív vagy negatív irányba változni mindez. A kereskedelemben pedig bár az utolsó adatok szerint minimálisan több lett a munkavállaló, mint egy évvel korábban, továbbra is még több felvett emberre lenne szükség - de nehéz meggyőzni nem csak az újakat, hanem a régieket is arról, hogy megéri a családi életüket feláldozni mindezért.

Címlapkép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA