Újabb kártyát vezethet be az EU: ezzel segítenék a munkavállalók dolgát a tagállamokban

Az Európai Unió törvényhozása nagy többséggel megszavazta a tagállamok által korábban már jóváhagyott verziót: a képviselők közül 556 szavazott igennel, 105 ellenszavazat született. Ezzel egy sok éves jogszabálymódosítási folyamat zárulhat le, és remények szerint az eddigieknél nagyobb számban vonzva az EU munkaerőpiacára magasan kvalifikált harmadik országbeli munkavállalókat - írja az Infostart.

Az időközben felpörgött migrációs válság és százezrek tömeges megjelenése az elmúlt években aztán a szabad munkavállalás intézményét is új megvilágításba is helyezte. Nem csupán az EU munkaerőpiacának fehér foltjait volt hivatva kitölteni, de szigorúan szabályozott, intézményes alternatívát is kívánt mutatni az illegális bevándorláshoz képest. Az európai uniós kék kártyáról azonban az idők folyamán az is kiderült, hogy külső munkavállalók számára eddig távolról sem bizonyult annyira vonzónak, mint azt az uniós megalkotói eredetileg remélték, és emiatt a kvalifikált munkavállalók inkább az amerikai, ausztrál, új-zélandi munkaerőpiacon próbáltak elhelyezkedni.

Az EU-kártya elnyerésének megkötései sokszor túl szigorúnak bizonyultak.

Mint az évek során kiderült, e feltételek közül több is inkább elbátortanalított sokakat attól, hogy szerencsét próbáljanak az uniós piacon. Túl hosszúnak érezték a legalább kétéves munkaszerződést (ami mellesleg nem is volt könnyen megszerezhető), emellett nehéz volt megkapni a potenciális munkáltatótól a minimálisan előírt másfélszeres munkabért is. Az évekkel ezelőtt kezdeményezett reform most elfogadott formájában hat hónapban szabja meg a munkaszerződések minimális időtartamát és lehetővé teszi, hogy a munkavállalók 12 hónapon belül munkáltatót váltsanak. A bérszintet pedig az eddiginél szabadabban határozhatják meg, az adott éves országos átlag bér 1,2-1,6-szorosa között (eddig eleve 150 százalékról kellett indítani).

További fontos vonás, hogy az információs technológia szektorából érkező munkavállalók elbírálása gyorsított formában, a szükséges képesítés bírtokában eleve hamarabb történhet majd. Változatlan kiinduló szabály, hogy a kék kártya bevezetése a tagországok számára nem kötelező, csupán lehetőség. Azaz, a rendszer életre hívása nem jelenti az eddigi nemzeti foglalkoztatási feltételek felülírását, hanem csupán opcionális lehetőséget, amivel a potenciális befogadó országok szándékuk szerint élhetnek, vagy eltekinthetnek tőle.

Önmagában és önmagától senki sem jogosult kék kártyára, csak ha a befogadó országban fontosnak ítélik ilyenek kiadását. A közösségi preferencia is fennmarad, vagyis, ha egy, az új tagállamok munkavállalóival szemben még korlátozást fenntartó régi uniós tagállam valamelyik cége által meghirdetett posztra egy magyar és egy indiai mérnök jelentkezik, akkor a magyar mérnököt illeti az elsőbbség. A tagállamokra bízzák annak eldöntését is, hogy évente mennyi kék kártyát bocsátanak ki.

Az eddigi uniós kék kártyát a jelenlegi 27-ből 25 uniós tagállam intézményesített. A most elfogadott reform akkor válik hatályossá, ha az EP-döntést tudomásul véve az EU miniszteri tanács „beélesíti” azt, és a változás szövege megjelenik az EU hivatalos közlönyében. A tagországoknak ez követően két év áll majd rendelkezésükre a jogszabálymódosítások átültetésére.