Munkaszerződés minta bármilyen esetre: egyszerűsített munkaszerződés, határozott idejű munkaszerződés felmondása

Akármilyen munkahelyen, akármilyen pozícióban létesítünk munkaviszonyt, mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy pontosan mit tartalmaz a munkaszerződés, amit aláírunk. Egy állásra történő jelentkezés során fontos, hogy tudjuk, határozott vagy határozatlan idejű munkaszerződés megkötését írja-e elő a munkahely, illetve van-e egyáltalán munkaszerződés, vagy egyszerűsített munkaszerződés keretei között végzünk munkát.

Mi a teendő, ha a munkaadó munkaszerződés megkötése nélkül akar minket munkába állítani? Hogy néz ki egy munkaszerződés, hogyan történik a munkaszerződés módosítása vagy a munkaszerződés felmondása? Mi van ha nem írom alá a munkaszerződés módosítást, mert az új munkaköri leírás nem megfelelő vagy nem korrekt? Milyen buktatók lehetnek egy munkaszerződés aláírásakor, mire figyeljünk egy munkaszerződés megkötésénél?

Mi a munkaszerződés lényege?

A munkaszerződés egy hivatalos dokumentum, ami egy új vagy meglévő dolgozó esetében magában foglalja a munkakörrel kapcsolatos minden tudnivalót, beleértve az állományba lépés idejét és időtartamát, a munkaköri leírást és a cég protokollját is. A munkaszerződés tartalmazza, hogy határozott (például egy év) vagy határozatlan ideig tart-e a munkaviszony, mik a munkaszerződés felmondásának a feltételei, milyen munkarendben, munkaidő beosztásban fog dolgozni az alkalmazott.

A munkaszerződés célja, hogy problémás esetekben mind a munkavállalót, mind a munkáltatót megvédje. A munkaszerződés megkötése által elkerülhetjük a munkaköri félreértéseket, így tisztázott körülmények között történik a munkavégzés, a felmondás, adott esetben a végkielégítés és a felmondási idő letöltése. A munkaköri leírás mindemellett magában foglalja a munkavégzés idejét és a munkaidőkeretet (pl. rugalmas munkaidő beosztás, home office lehetőség, stb.), illetve a cég szabályait (pl. munkaköri titoktartási kötelezettség).

Minden munkaszerződés esetében vannak törvény által előírt formai követelmények, azonban hangsúlyozzuk, hogy a munkaszerződés minden munkakör esetében egyedi, vagyis a munkáltató azzal egészíti ki – a korrektség feltétele mellett -, amivel akarja.

Munkavállalás munkaszerződés nélkül

A munkaviszony a munkavállaló és a munkáltató között ideális esetben a munkaszerződés megkötésével jön létre – azonban az adók és a kötelezettségek kikerülése céljából számos munkavállaló szeretne kibújni a munkaszerződés alól, munkaszerződés helyett „szóbeli megállapodásra” alapozzák a munkaviszony létrejöttét. Ebben az esetben nem bizonyítható a munkaviszony ténye, éppen ezért a Munka Törvénykönyve beiktatott egy, a dolgozókat védő szabályt.

A szabály szerint az írásba nem foglalt munkaszerződés érvénytelen, erre csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszony szóbeli megegyezés alapján is létrejöhet, de a törvény a dolgozót védi, hiszen fontos, hogy egy munkavállaló érvényesíthesse jogait, illetve a munkaviszony számon legyen tartva a szolgálati idő szempontjából.

Amennyiben módunk van rá, mindenképpen kerüljük az olyan munkahelyet, ahol nincs semmilyen munkaszerződés, még akkor is, ha anyagi szempontból ez rövidtávon jobban megérné számunkra!

A határozatlan és a határozott idejű munkaszerződés

A munkaszerződés egyik legfontosabb kötelező eleme a munkavégzés időtartama. Leginkább a határozatlan idejű munkaszerződés jellemző egy alkalmazotti pozícióra, ami egy vagy több hónapnyi próbaidővel kezdődik (ez idő alatt bármelyik fél kötöttségek nélkül felmondhatja a szerződést), azonban a határozott időtartamú munkaszerződés is előfordul bizonyos esetekben.

A határozott idejű munkaszerződés alkalmazása akkor jellemző, ha valakit például helyettesítési célzattal vesznek fel (például egy kolléga távol marad a gyermeke születése miatt), vagy ha egy nagyobb cégnél még bizonytalan, hogy egy munkaterület a következő évek során is fennmarad-e. Ezekben az esetekben a határozatlan idejű munkaszerződés teljesen normális jelenség és az sem biztos, hogy nem alakul át a határozott idő leteltével határozatlan munkaviszonnyá.

Másrészről a határozatlan idejű munkaszerződés visszaélésre is adhat lehetőséget a munkáltató részéről: előfordulnak olyan esetek, amikor a munkaadó mindig csak egy évre szóló szerződést köt az alkalmazottal, de azt folyamatosan újraköti, ezzel megfosztva a munkavállalót bizonyos jogaitól, mint például a meghosszabbított felmondási idő vagy a végkielégítés.

Az egyszerűsített munkaszerződés

Az egyszerűsített munkaszerződés az egyszerűsített foglalkoztatás eseteire vonatkozik: ebbe a kategóriába beleértünk bármilyen alkalmi munkát, idénymunkát (mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka) és statisztai (filmipari statiszta) munkát. Az egyszerűsített foglalkoztatás lényege, hogy a klasszikus értelemben vett munkaszerződés elkészítése és aláírása nélkül vállalhassanak az emberek alkalmi, meghatározott időben korlátozott munkaköröket.

Ezek a munkák ugyanúgy beleszámítanak a rendes szolgálati időbe, azonban más adózás és más munkafeltételek vonatkoznak rá. Az egységesen meghatározott egyszerűsített foglalkoztatás kereteiben kapott bér igazodik az aktuális minimálbér és garantált bérminimum idén 4%-kal megemelt összegéhez. E munkakörnek a szabályai meghatározzák, milyen napi összeghatárig vagyunk felmentve az adókötelesség alól.

Munkaszerződés vagy megbízási szerződés? Nem mindegy!

Álláskeresés során számtalan típusú munkalehetőséggel találkozhatunk, így gyakran szembejönnek például olyan munkakörök, ahol a dolgozó megbízási szerződés keretein belül vállalja el egy munka elvégzését – tipikus példa erre az értékesítéssel foglalkozó ügynöki pozíció teljesítményalapú bérezéssel. Fontos tudnivaló, hogy a megbízási szerződés nem egyenértékű a munkaszerződéssel, két teljesen külön típusról van szó akkor is, ha maga a munkavégzés jellege megegyezik a sima alkalmazotti munkaviszonnyal!

A megbízási szerződés egy olyan szerződéstípus, amelyben a szerződő felek egy, a szerződésben meghatározott, jól körülhatárolt tevékenység elvégzésében egyeznek meg - erre gyakori példa az ingatlanértékesítés. A megbízási szerződésben a megbízó(k) és megbízott(ak) szerepelnek. A megbízó az a személy, aki vagy ingyen, de leggyakrabban valamilyen anyagi juttatásért cserébe (például értékesítési jutalék) a megbízottat cselekvési jogokkal ruházza föl.

A megbízott fogja elvégezni a megbízó által kijelölt, jól körülhatárolt feladatot, amelynek keretet ad a megbízási szerződés, ezáltal az egész folyamat törvényessé, hivatalossá válik. A megbízási szerződés egyik legfontosabb tényezője a bizalom: a megbízottnak a legjobb képességei, szaktudása szerint kell elvégeznie a feladatot, ugyanolyan színvonalas, szorgalmas munkavégzéssel, mintha saját ügyében járna el.

Hogy néz ki egy munkaszerződés minta?

A munkaszerződés minta 2021 évében is a Munka Törvénykönyvének előírásai alapján kell, hogy megköttessen. Tartalmaz kötelező formai elemeket (a munkaköri leírást, a munkaszerződésben meghatározott bért és a munkaidő letöltését), azonban ezen felül a munkaszerződés minden esetekben egyedi feltételeken alapszik, amelyet a munkavállaló aláírásával nyugtáz és elfogad.

A munkaszerződés általában egy hosszabb terjedelmű hivatalos okirat – minél konkrétabban vannak meghatározva a dokumentumban a munkaszerződés keretfeltételei, annál egyszerűbb mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről hivatkozni rá konfliktusok, eltérések esetében. Számos forrásból tájékozódhatunk, hogy néz ki egy munkaszerződés, de egy új pozíció betöltése kapcsán minden esetben számolnunk kell az egyedi feltételekkel, megfogalmazással, amelyet a munkáltató elénk tár.

Mit tartalmaz a munkaszerződés?

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a feleknek meg kell állapodni a munkaköri leírásban és az alapbérben (ami nem lehet alacsonyabb, mint a mindenkori minimálbér vagy szaktudást igénylő munka esetén a garantált bérminimum), amire adott esetben, ha szükséges, ráépülnek a pótlékok (például túlóra pótlék, éjszakai pótlék). A munkakör meghatározásához szükséges a FEOR szám, vagyis a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerinti besorolás alapján történő munkaköri leírás, ugyanis a munkáltató ez alapján jelenti be a dolgozót a hatóságok felé.

A munkaköri szerződés tartalmazza a bérezés módját: fix bért kap a munkavállaló vagy teljesítménybérezés jár, esetleg ezek kombinációját köti meg a munkaszerződés? A munkaszerződés helyét már nem kötelező rögzíteni, leginkább az minősül munkahelynek, ahol a munkavállaló éppen dolgozik – pl. utazó munkakörök esetén vagy korlátlan mennyiségű home office-nál.

A munkaköri leíráson és a bérezésen kívül gyakorlatilag bármiben rugalmasan megállapodhatnak a felek, ezért érdemes a hosszabb munkaszerződések tartalmában is elmélyednünk. Sarkalatos pont lehet a munkaszerződés tartalma során például a versenytársak ellehetetlenítése: ilyen esetben a munkaszerződés rögzíti, hogy mennyi ideig (például 3-6 hónap) nem vállalhatunk munkát rivális cégnél vagy ugyanolyan a pozícióban. Ha valamilyen kérdéskörről, sarkalatos pontról nem rendelkezik a munkaszerződés, akkor minden esetben a Munka Törvénykönyve a mérvadó.

A munkaköri leírásról bővebben

A munkaköri leírás – akár a FEOR szám alapján, akár a céges információk alapján vizsgáljuk – a legtöbb esetben egy tágabb kategóriát jelöl meg, vagy csak a tipikus feladatokat foglalja magában, amin belül igen nagy a mozgástér. A munkaköri leíráshoz tartozik a munkavállaló szervezeti struktúrában elfoglalt helye, gyakran megnevezik a közvetlen vezetőt is, akinek feladataival, döntéseivel, elvégzett munkájával felel.

A munkakörrel kapcsolatban a munkáltatónak a munkába állástól számítva 15 napon belül értesítenie kell a munkavállalót, hogy:

• Mennyi a napi munkaidő, mikor és mennyi szünet jár neki (például milyen hosszú az ebédidő, irodai munka esetén hány perc szünet jár a dolgozónak óránként)?
• Milyen alapbéren felüli juttatásokra jogosult a dolgozó (pótlékok, cafeteria, extra szabadnapok, a túlóra-elszámolás módja)?
• Mennyi szabadság jár és mi a szabadság-számítás módja (például „lecsúsztatható” szabadnapok)?
• Mennyi a felmondási idő, hogyan történik a felmondás?
• Van-e kollektív szerződés a munkáltatónál, ami bizonyos alapszabályokat felülírhat?
• Mennyi a próbaidő időtartama (max 3 hónap lehet, kollektív szerződés esetén 6)?
• Van-e munkavállalói titoktartás (ami a munkáltató üzleti érdekeit védi)?

Ezek az információk szerepelhetnek a munkaszerződésben vagy külön kiegészítő dokumentumon is, azonban minden pontot a munkavállalónak aláírásával kell igazolnia – ezzel jelzi, hogy a munkakör minden feltételét tudomásul vette és elfogadja.

Hogyan módosítható a munkaszerződés?

Egy meglévő pozíció esetében előfordul, hogy a munkáltató kezdeményezi a munkaszerződés módosítását. A munkaszerződés módosítása előfordulhat olyan esetekben, amikor a dolgozót átképezik, új területen kezd munkaviszonyba, módosul a pozíciója vagy átfedésbe kerül egy másik feladatkörrel – ezek az események a szakmai fejlődés során bármikor előfordulhatnak. Ilyenkor egy új munkaszerződés kerül a munkavállaló asztalára, amit figyelmesen el kell olvasnia, hogy a megbeszéltek szerinti módosítások kerültek-e bele, majd aláírásával hitelesíti a változásokat (munkaköri változás, bérváltozás, munkaidőkeret módosítása, munkaidő beosztás, átmeneti részmunkaidő stb.).

Mind a munkáltató, mind a munkavállaló kezdeményezheti a munkaszerződés módosítását, hiszen nem csak a szervezet, hanem a munkavállaló magánéletében is életbe léphetnek változások – leggyakrabban a gyermekvállalás és a családi élet alakulása okozhat ilyen eseményeket (például GYED-en lévő anya részmunkaidőben visszatér dolgozni). A munkaszerződés mindig csak úgy módosítható, ha a Munka Törvénykönyvének megkötéseitől nincsen eltérés.

Mi történik ha nem írom alá a munkaszerződés módosítást?

Más esetben, ha nem a felek közötti megállapodás szerint történik a munkaszerződés módosítása, hanem a munkáltató önkényesen próbál feltételeket módosítani, konfliktus merülhet fel. A Munka Törvénykönyvének egyik fontos alapszabálya, hogy munkaszerződés módosítás csak a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezésén alapulhat, vagyis, ha nem az eredeti munkaszerződés pontjain történik apróbb változtatás, formai módosítás stb., akkor a dolgozó nem köteles azt aláírni.

Egy kivétellel kell számolnunk, ez pedig a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, amit a törvény is lehetővé tesz, de csak átmeneti jelleggel: egy naptári évre maximum 44 beosztás szerinti munkanapon keresztül. Ez a lehetőség egy normális, cégen belüli átirányítási folyamat (például munkaerőhiány lép fel egy területen és más alkalmazottak bedolgozása pótolja azt), ami nem igényel munkaszerződés módosítást – hacsak a felek a későbbiekben nem ebben egyeznek meg.

A munkaszerződés módosítás határozott időre is szólhat, például egy extra feladat, munkakör elvégzése kapcsán valakinek megemelkedik a fizetése, vagy ha valakinek ideiglenesen másik helyszínen kell munkát végeznie, helyettesítenie. Ez esetben a módosítás nem teszi a munkaviszonyt határozott időtartamúvá, csak a változtatás idejét. A munkaszerződést befolyásolhatja továbbá a szülésről való visszatérés, a tartós betegség vagy például az önkéntes katonai szolgálat is.

Munkaszerződés és felmondás

Mivel megkülönböztetjük a határozott és a határozatlan idejű munkaszerződést, fontos kiemelnünk, hogy a felmondás (felmondó levél segítségével) sem ugyanúgy működik a két esetekben. Határozatlan idejű munkaszerződés minta esetében bármelyik fél felmondhatja a szerződést: ha a munkáltató teszi ezt, végkielégítés jár, ha a munkavállaló teszi, le kell töltenie a felmondási időt (a megbeszéltek szerint), utána kezdhet új munkahelyén.

A felmondási idő kitöltését befolyásolhatja a felek közötti kapcsolat: a felmondás történhet közös megegyezéssel is (például a felmondó munkavállaló nem érzi magát jól a munkahelyén és a munkáltató sem tartja pótolhatatlan alkalmazottnak), ebben az esetben a felmondási idő lerövidülhet, korlátozódhat arra az időtartamra is, amíg a munkáltató nem találja meg a megfelelő alkalmazottat a felmondó pótlására.

A határozott idejű munkaszerződés felmondása

A határozott idejű munkaszerződés felmondása bonyolultabb eset, hiszen éppen az az ilyen típusú szerződések lényege, hogy a dolgozó nem mondhat fel bármikor. Ebben az esetben a felmondásra két lehetőség van: vagy a próbaidő alatt mondunk fel (azonnali hatállyal), vagy rendkívüli felmondással, amit mindenképpen a munkáltató mulasztásával, szabálytalan vagy etikátlan eljárásával kell indokolnunk. Más esetben, ha például nem kedveljük a munkahelyet, unalmasnak vagy unszimpatikusnak találjuk a klímát, nem mondhat fel a munkavállaló a munkaszerződés időtartamának letelése nélkül.

Mire figyeljünk egy munkaszerződés megkötésekor?

Összességében elmondhatjuk, hogy a munkaszerződés mind a munkáltató, mind a munkavállaló jogait védő dokumentum, amit nem csak ajánlott, hanem a magyar törvényeknek megfelelően kötelező is alkalmazni minden egyes pozíció betöltése setén. Lehetőség szerint sose menjünk bele olyan munkakörbe, még egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül sem, ahol semmilyen munkaszerződés nem védi a munkavállalót, továbbá nézzünk utána, hogy milyen pozícióban kíván munkahelyünk foglalkoztatni minket.

A munkaszerződés mellett gyakori a vállalkozási szerződés és a megbízási szerződés is, illetve előfordul, hogy valakit KATA-s vállalkozás keretein belül szeretnének foglalkoztatni (például egy fodrászatban vagy asztalos műhelyben). Legyünk tisztában jogainkkal és kötelezettségeinkkel, tudjuk, hogy határozatlan vagy határozott idejű munkaszerződés kerül-e előtérbe. Tartsuk számon, hogy a munkaszerződés megkötése a mi érdekünket szolgálja, mert még az alkalmi munka is beleszámít a szolgálati időbe!

Ha bármelyik feltétellel nem értünk egyet vagy nem értjük, hogy pontosan mire vonatkozik, ne féljünk kérdezni, illetve ne írjuk a szerződést alá! Amennyiben úgy érezzük, a munkáltató önkényesen próbál változtatni a munkaszerződés tartalmán és ez hátrányosan érint minket, ne írjuk azt alá, inkább kérjük egy munkaügyi jogász vagy nagyobb cég esetén a HR osztály tanácsát!