Ehhez még egy világjárvány is kevés: nincs az a pénz, hogy a magyarok közmunkásnak álljanak

Hétfőn megszületett a megállapodás a 2021-es éves minimálbér és garantált bérminimum mértékéről, amelyet hosszas egyeztetés előzött meg. A munkaadói oldal múlt év végén még nem akart engedni a 3%-os javaslatból, míg a munkavállalói oldal 5-6%-ot remélt. A végső döntés értelmében 4%-kal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum Magyarországon februártól, ami bruttó 167 400 forintot, illetve 219 000 forintot jelent.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hivatalos: ennyi lesz a minimálbér 2021-ben Magyarországon

Megszületett a megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról. A minimálbér bruttó 167 400 forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nő.

Az egyeztetések során nagy hangsúlyt kapott, hogy a koronavírus világjárvány következtében bekövetkezett élelmiszerdrágulás éppen a kevés bérből élőknek jelenti a legnagyobb terhet. Ez azonban nem csak a minimálbér szintjén keresőket érinti, hanem a kisnyugdíjasokat és a közmunkásokat is, ugyanis a közfoglalkoztatott bérek függetlenek az éves minimálbér emeléstől. Az összegeket rendeletben határozták meg, amelyen 2017 óta nem változtattak.

A 170/2011. rendeleta közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról a teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére bruttó 81 530 forintot állapít meg havi szinten, középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén pedig bruttó 106 555 forintot. (A munkavezetőknek pedig 89 705, illetve végzettséget igénylő munkakör esetén117 245 forintot.) Ez a rendelet 2017 óta hatályos, azóta nem változott.

2020. szeptember 27-én Orbán Viktor a TV2 Tények című műsorában beszélt a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezeléséről, amellyel kapcsolatban hagsúlyozta, hogy "a gazdaságot illetően a beruházás-fejlesztés van fókuszban, további lehetőség, hogy az állam vegyen fel dolgozókat, harmadikként pedig marad a közmunka, amelyben muszáj lesz béreket emelni jövőre". Azonban a közmunkásbérek emelése egyelőre nem került terítékre, hiába zajlottak heves egyeztetések a minimálbérről.

A közfoglalkoztatottak bruttó átlagkeresete a KSH legutolsó, októberi adatai szerint 81 147 forint volt, a nettó pedig 53 963 forint (a tavalyi évi 10 havi átlag is 54470 forint). Látható, hogy mivel a közfoglalkozatottak rendeletben meghatározott bére 2017 óta nem emelkedett, egy olyan rendkívüli helyzetben sem teszi vonzóvá ezt a foglalkoztatási formát a munka nélkül maradtak számára, mint amilyen a jelenlegi. 2019 októberéhez viszonyítva a közfoglalkoztatottak száma még 7,8 százalékkal csökkent is:

Mindeközben hiába emelkedett jelentősen a munkanélküliségi ráta a járvány miatt, azonban a közfoglalkoztatás mégsem nőtt, sőt csökkent. Ezek szerint hiába vesztették el rengetegen az állásukat, és járt le a három hónapos álláskeresési járadékuk, mégsem váltak közfoglalkoztatottakká:

Ebben azonban nem csak aza alacsony bérezésnek lehet szerepe, amely 2017 óta az inflációt sem követi. A kormány kifejezett célja az elmúlt években a közfoglalkoztatottság csökkentése, és a foglalkoztatottság növelése. A járvány első hulláma alatt még annyi közmunkás állást sem nyitottak meg, mint a korábbi időszakokban, pedig éppen azt lehetne hinni, hogy ilyen rendkívüli helyzetben ez - még ha csekély mértékben is - segítséget nyújthat azok számára, akiknek semmilyen bevétele nincs, és olyan szektorból váltak munkanélkülivé, amelyet nagy mértékben sújtott a járvány.

Azonban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat havi jelentéseinek adatai szerint 2020 márciusában több mint 92 ezer új államilag támogatott munkahely jött létre - az előző évinél mintegy 14 ezerrel kevesebb. Áprilisban 9300, májusban pedig 10 400 közmunka-lehetőség nyílt meg, tehát a három hónapban összesen 112 ezer ilyen elhelyezkedési lehetőség adódott (míg 2019 azonos időszakában 135 ezer). Természetesen, aki az első hullámban veszítette el a munkáját, még nem csaphatott le egyébként sem ezekre a lehetőségekre, hiszen előbb az álláskeresési járadék jogosultsági időszaknak kellett lejárnia. Viszont a fenti grafikonokról az olvasható le, hogy a munkanélküliek száma magas maradt, a közfoglalkoztatottaké szintén csökkent.

További háttérokként kell említeni, hogy a közfolgalkoztatottakat jellemzően kölcsönzött munkaerőként alkalmazták a cégek, és ahogy arról lapunk is beszámolt: a járvány kezdetén őket érintette legelőször és drasztikusan a kirúgási hullám. Hiszen a kölcsönzött dolgozótól, diákmunkástól könnyebb "megszabadulnia" egy cégnek.

Több mint a semmi?

Bár eddig is kérdéses volt, mire elég a közmunka-bér - az a nettó 54 ezer forint - amikor egy nemrég megjelent kutatás szerint csak az alapélelmiszerekre fordított nagybevásárlás 25 ezer forintos kiadást jelent, és akkor lakhatásról, rezsiről, egyéb költségekről még nem is beszéltünk. Ráadásul a kormány szándéka, hogy kiterelje a dolgozókat a közfoglalkoztatásból szintén abba az irányba viszi a mutatókat, hogy csökken a közmunkások száma, hiszen kevesebb az ilyen álláshely, továbbá az önkormányzatok, akik a legfőbb foglalkoztatók, szintén megszorultak a járvány következtében.

Az az elv pedig, hogy az álláskeresők könnyebben tudnak visszatérni a közfoglalkoztatásból a munkaerőpiacra, az elmúlt 10 év során nem igazolódott be teljesen, hiszen jellemzően a munkahelyekben szűkölködő országrészekben esély sincs visszatérni, megtakarítást pedig egy esetleges lakóhelyváltáshoz nehezen lehet képezni az alacsony összegből. A közmunka-program lassú hanyatlása - tudatos leépítése - viszont azt eredményezi, hogy az a 80-90 ezer ember, aki "ottragadt" mint közmunkás, végzetesen elszegényedik, ha az infláció így elszabadul.

Ahogy a minimálbér emelés mértéke nem követi az átlegbérek emelkedésének ütemét - ezáltal a minimálbérhez kötött juttatások, önkormányzati szociális támogatások sem, a közmunkásbér évek óta változatlan, az öregségi nyugdíjminimum, amin szintén sokféle támogatás alapul, 2008 óta 28 500 forint, úgy nyílik az olló a leszakadó legszegényebb réteg és a többi jövedelmi osztály között. A nyugdíjemelés százalékos számítási módja szintén csak a szakadékot mélyíti: a kis ellátásból élők egyre inkább elszegényednek. A járvány hatására pedig nem csak Magyarországon, hanem világszinten is még nagyobb problémát fog okozni a szegény és gazdagabb rétegek között tátongó jövedelmi szakadék.