Diplomás fiatalok tízezrei hagyják el az országot

Átfogó és részletes kutatás jelent meg az 1989 óta kivándorolt magyarokról. A Managing Migration in South East Europe (SEEMIG) transznacionális együtműködési program keretében az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával megvalósult projekt, amelynek vezető partnere a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kutatás végső eredménye szerint 2013 elejéig körülbelül

Tény, hogy ez lényegesen kisebb szám, mint a korábban napvilágot látott adatok, de ugyanakkor azt maga a KSH is elismeri, hogy a 350 ezres szám inkább egy konzervatív becslés. Mindezekkel együtt is eddig ez a legkörültekintőbb kutatás a témában, a projekt pedig két és fél évig tartott.

A 350 ezer azért is hathat egyébként kevésnek, mert korábban maga a Nemzetgazdasági Minisztérium csak az Egyesült Királyságban élő magyarok számát 300 ezerre becsülte. Ráadásul a SEEMIG projektjében a 2013. eleji állapotokat rögzítették, miközben a német statisztikai hivatal adatai szerint csak tavaly 60 ezren költöztek ki hazánkból Németországba. Ezenfelül Vukovich Gabriella, a KSH elnöke egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy körülbelül pluszban még 90-100 ezerre tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik naponta, hetente vagy akár havonta járnak haza. Viszont az ingázók számát is nagyon nehéz pontosan meghatározni.

Fiatal értelmiségiek döntenek a költözés mellett

A SEEMIG legfrissebb felmérése szerint

A migráns magyarok 25 százaléka 30 év alatti, és 63 százalékuk még nem érte el a 40 éves kort. A nemek szerinti megoszlás esetében a kivándorló férfiak aránya valamivel nagyobb, mint a nőké, azonban az eltérés nem jelentős.

Az összlakosságot tekintve a diplomások aránya 18 százalék, míg a kivándoroltak között ez az arány jóval magasabb, 32 százalékot mutat, amiből jól látszik, hogy jelentős részben a képzett népesség hagyja el az országot.

A nemrégiben megjelent Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR)adataiból kiderül, hogy a vizsgált frissdiplomások egyharmada tervez külföldi munkát az elkövetkező öt évben, további egyharmaduk pedig nem látja egyelőre az ilyen irányú terveit. A további külföldi munkát tervezők a legnagyobb (41%) arányban a természettudományi képzési terület frissdiplomásai között vannak jelen. A jogi, pedagógusképzési és agrártudományi szakokon végzettek az átlagnál ritkábban terveznek külföldi munkavállalást a következő években.

A fiatal orvosok és mérnökök már külföldön vannak

Egyébként a DPR-es megkeresés időpontjában a válaszadó frissdiplomások közül 7,6 százalék jelezte, hogy éppen külföldön dolgozik. Ez az arány azonban képzési területenként jelentős eltéréseket mutat. A külföldi munkavállalás az átlagnál gyakoribb az orvos- és egészségtudományi, természettudományi és műszaki diplomások körében. Viszont kimondottan ritkának mondható a jogi és pedagógiai diplomát szerzettek körében. A DPR adatai egybevágnak a KSH adataival, miszerint a férfiak némileg nagyobb eséllyel vállalnak munkát külföldön.

A DPR szerint

Ez egybevág a SEEMIG projekt adataival, ugyanakkor ez utóbbiból az is kiderült, hogy a negyedik legnépszerűbb célország Hollandia, valamint az, hogy a több mint egy éve kivándoroltak legalább 20 százaléka az EU-n kívülre távozott, az elsődleges tengerentúli célpont az USA. De sok magyar kivándorló él még

• Ausztráliában,
• Kanadában,
• Belgiumban,
• Svájcban,
• Dániában,
• Spanyolországban,
• Finnországban,
• Írországban,
• Olaszországban,
• Norvégiában,
• Izraelben is.
  

A három legnépszerűbb országba kiköltöző magyarok adatait jobban megvizsgálva azonban feltűnik, hogy jelentős eltérés mutatkozik az egyes országokba települő magyarok között. Míg Németországba és Ausztriába sok szakmunkás férfi megy, addig Nagy-Britanniába nagyobb arányban költöznek fiatal, képzett magyarok: 43 százalékuk érettségivel, 36 százalékuk pedig diplomával rendelkezik.