HRCENTRUM

Egykulcsos adó: ilyen árat kell fizetni érte

Pénzcentrum

2012. január 9. 05:21

Link a vágólapra másolva

Előzmények

• Márciustól csak egyhavi gyógyszeradagot írhat fel az orvos
• Két és fél hónapig kell várni az áfára
• Spekulálj te is a magyar államadóssággal, ilyen egyszerű
• Havi 14 ezer forint: ennyi tagdíj kell a magánnyugdíj-pénztáraknak
• Keress százezreket munka nélkül, a testeddel
• Erzsébet-utalvány: fontos változás az idei évre
• Fájni fog a magyar családoknak az újabb leminősítés

Minimális, 3 százaléknál kisebb költségnövekedést jelent a munkáltatóknak, ha a tőlük elvárt 5 százalékos béremelést teljesítik - állítja Angyal József okleveles adószakértő. Véleménye szerint botorság a vállalkozások részéről, ha csak a minimálbéreket rendezik. Ahhoz viszont az elvárt szinten felül további 4 százalékos fizetésemelésre lenne szükség, hogy senkinek ne érjen kevesebbet a fizetése, mint tavaly. Egyes cégek egyáltalán nem képesek emelni a béreket, számukra újabb támogatási csomagot készít elő a kormány. Az egyéni vállalkozók viszont nagy árat fizetnek az egykulcsos adóért.

Mint az a kormány által elvárt béremelésről szóló rendeletből kiderül, azoknak a bérét kell emelniük a cégeknek, akiknek a jogszabályban meghatározottak szerinti tavalyi átlagkeresete kevesebb volt, mint bruttó 216 805 forint. Az egyes jövedelmi kategóriákban eltérő mértékű az elvárt emelés: a legalacsonyabb, 59 601-62 500 forint között sávban 15 500, a legmagasabb, 214 601 - 216 805 forint közötti kategóriában pedig mindössze 500 forint.

Korábbi cikkünk: Így kell emelni jövőre a béreket - itt vannak a részletek

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Angyal József egy képzeletbeli, 10 fős cégmodell alapján készített számításokat, ahol a dolgozók 70 százaléka havi bruttó 220 ezer forint alatt keres. (A modell természetesen hasonló jövedelem-eloszlású, nagyobb cégekre is vonatkoztatható.) A tízfős cégben két dolgozó keresett tavaly 78 ezer forintos minimálbért, náluk 5,66 százalékos béremelést kell magára vállalnia a munkáltatónak. Öt alkalmazott bruttó jövedelme 90-160 ezer forint között volt, nekik nagyjából 5,2 százalékkal kell emelni a fizetésüket. Három dolgozó keresett 220-300 ezer forint között, az ő fizetésüket nem kötelező emelni. A modellezett cég esetében - az államtól kapott kompenzációval együtt - összességében csupán 2,65 százalékos bérköltség-növekedést jelent az elvárt fizetésemelés végrehajtása.

A bérkommandós törvényt el kell felejteni

Az adószakértő szerint el kell felejteni az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló, a köznyelvben csak Rogán Antal fideszes frakcióvezető-helyettes nevéhez kötődő, "bérkommandósként" elhíresült törvényt. A jogszabály a dolgozók kétharmadánál írja elő az elvárt béremelés teljesítését ahhoz, hogy a vállalkozás részt vehessen közbeszerzési eljárásokban, illetve állami támogatást igényelhessen.

Ebben az esetben ugyanis semennyi kompenzációt nem lehet igénybe venni az államtól, a legalacsonyabb kereseti kategóriákban elvárt 15-18 százalékos béremelést teljes egészében a munkáltatóknak kell lenyelniük. Ha viszont valamennyi dolgozónak a keresetét emelik az előírt összeggel, akkor csak 2 százalék körüli mértékben növekednek a bérköltségeik - hangsúlyozza Angyal József. Az adószakértő vélerménye szerint ugyanakkor, ha a vállalkozások az elvárt mértékben rendezik a béreket, a kormány által tervezett 100 milliárd forintnak legalább a duplája esik majd ki a költségvetésből.

Veszteség így is, úgy is

Más kérdés, hogy ha csak az elvárt mértékben emelkednek a bruttó jövedelmek, akkor - az idei évre várható, nagyjából 5 százalékos infláció mellett - mindenkinek kevesebbet ér a fizetése idén, mint tavaly - derül ki Hanti Erzsébet, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szakértőjének számításaiból. A minimálbér, a garantált bérminimum és az átlagkereset reálértéke is nagyjából 4 százalékkal csökken. Az elvárt mértéken felül átlagosan további 4,2 százalékkal kellene emelni a bruttó jövedelmeket ahhoz, hogy idén is ugyanannyit érjenek a bérek, mint a múlt évben. A legnagyobb mértékű, 9,5 százalékos plusz béremelést a bruttó 175 ezer forint körüli jövedelmeknél kellene végrehajtani. Valójában ekkor jelenthetné ki a kormány, hogy "senki nem jár rosszabbul" - hívja fel a figyelmet Hanti.

Hiába az elvárás, nincs pénz béremelésre

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elemzése szerint a kormány által szorgalmazott béremelés olyan teher, amit a vállalatok jelentős része nem tud kigazdálkodni, és nem lesz képes kifizetni az első öt százalékot sem - jelentette ki Rolek Ferenc a szervezet alelnöke.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még tavaly karácsony előtt, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel folytatott tárgyalások után közölte, a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy senki nem járhat rosszabbul az egykulcsos adórendszerre való végleges átállás kapcsán, ezért az eredetileg tervezett 100 milliárd forinton felül további 21 milliárd forintos bérkompenzációs keretet állított be a költségvetésbe. Ez azt szolgálja, hogy ha valaki semmilyen módon nem fér bele az automatikus és ösztönzött béremelési folyamatokba, akkor úgynevezett szociális kompenzáció keretében egyenlítsék ki a bérét.

Arról viszont egyelőre nem tájékoztatott a szaktárca, hogy ezt a fajta ellentételezést milyen formában képzelik el. Balogh Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára tavaly november közepén még arról beszélt az InfoRádiónak, hogy várhatóan a munkaügyi központokhoz fordulhatnak majd támogatásért azok a magánszemélyek, akiknek a bérét az adókedvezmény ellenére nem emelik a munkáltatók.

Támogatás az első 5 százalékra is?

Az MTI Hírcentrum ezzel szemben a múlt héten úgy értesült, hogy a kormány tervei szerint a nehéz gazdasági helyzetben lévő cégek pályázhatnak majd állami támogatásra, amelynek segítségével az elvárt 5 százalékos béremelést végre tudnák hajtani. A munkaadói érdekképviseletek is ezt a megoldást támogatják, teljes képtelenségnek tartják azt, hogy a magánszemélyeknek kelljen egyenként az adóhatóságtól bérkiegészítést igényelniük - szögezte le a Pénzcentrum.hu kérdésre Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem kívánt válaszolni arra a kérdésünkre, hogy milyen feltételek alapján állapítják majd meg, mely cégek nem képesek végrehajtani az elvárt béremelést. A tárca levele szerint a kormány döntését követően kívánnak a részletekről tájékoztatni.

Többségében várhatóan olyan cégek lesznek a kedvezményezettek, amelyek nagy munkaerő-igényű tevékenységet folytatnak, komoly hatékonysági és versenyképességi gondokkal küzdenek, mindemellett azonban foglalkoztatás-politikai szempontból fontos, hogy megtartsák a dolgozóikat - magyarázta érdeklődésünkre Dávid Ferenc. Különösen nehéz helyzetben vannak a kereskedelmi, a vendéglátó-, az építő- és a könnyűipari cégek.

Nagyon fontos ugyanakkor, hogy valóban azokhoz a cégekhez kerüljön a támogatás, amelyek önerőből nem tudnák végrehajtani az elvárt béremelést. Ezért egzakt pénzügyi mutatókat kell meghatározni, amelyek alapján támogatást lehet majd igényelni, s ezzel szemben elvárásokat is kell támasztani. Kiindulási alap lehet a dolgozók jelenlegi átlagkeresete. A támogatás feltételéül lehetne szabni egyebek között azt, hogy a munkáltatónak meghatározott ideig vállalnia kellene a dolgozók foglalkoztatását, s egyfajta jövőképet, stratégiát kellene felvázolnia.

Az érdekképviseletek esete a gőzmozdonnyal

Dávid Ferenc hangsúlyozta: a korábbi munkáltatói járulékteher helyébe lépő szociális hozzájárulási adóból igényelhető adókedvezmény (az úgynevezett bérkompenzáció) jelentős adminisztrációs többletterheket ró a vállalkozásokra, különösen a kisebb, 10-12 fős cégekre, amelyek nem rendelkeznek sem a szükséges infrastruktúrával (megfelelő bérszámfejtő szoftver), sem hozzáértő szakemberekkel. Felmerül a kérdés, hogy a munkáltatói érdekképviseletek miért nem tiltakoztak foggal-körömmel az adójóváírás eltörlése ellen, amikor látták, hogy drasztikusan emelniük kell majd a béreket.

A VOSZ főtitkára leszögezte: a fejük tetejére állhattak volna az érdekképviseletek, a kormány tűzön-vízen keresztülvitte volna az egykulcsos személyi jövedelemadóra vonatkozó törekvéseit. Ezért azt a taktikát választották, hogy mentik, ami menthető, vagyis támogatást kértek a béremelés végrehajtásához. "A gőzmozdonyt nem tudtuk megállítani, de legalább nem estünk alá" - összegezte Dávid Ferenc.

Ők a legnagyobb vesztesei az egykulcsos adónak

A több mint 300 ezer egyéni vállalkozó az egyértelmű vesztese az egykulcsos szja bevezetésének. Ők ugyanis a jelenlegi szabályok szerint egyetlen fillér adókedvezményt sem igényelhetnek az államtól a megnövekedett terheik kompenzálására. Az egyéni vállalkozóknak a hatályos törvény szerint a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetniük a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. Emellett a minimálbér 150 százaléka után kell leróni a tavalyi 7,5 százalékról 8,5 százalék emelkedett egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, s a minimálbér 100 százaléka után 10 százalék nyugdíjjárulékot is kell fizetniük.

Ráadásul az egyéni vállalkozóknak nem is a minimálbért, hanem a jóval magasabb összegű garantált bérminimumot kell alapul venniük, lévén, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásához mindenképpen szükség van valamilyen szakképesítésre. Aki viszont középfokú végzettséget igénylő munkát végez, annak legalább a garantált bérminimumnak megfelelő összegű bért kell fizetni, ez vonatkozik az egyéni vállalkozókra is. A garantált minimálbér összege idén januártól havi 108 ezer forintra emelkedett a tavalyi 94 ezer forintról.

Vagyis az egyéni vállalkozóknak legalább 32 805 forint szociális hozzájárulási adót, 13 770 forint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 800 forint nyugdíjjárulékot kell havonta befizetniük. Ez összesen 57 011 forint közterhet jelent egy hónapban.

Az érdekképviseletek korábban próbálták elérni, hogy az egyéni vállalkozókra ne vonatkozzon a minimálbér-elvárás, vagy ők is csökkenthessék a járulékkiadásaikat az 5 százalékon felüli emelés miatti bérköltség-növekedéssel - ezt mondta a Pénzcentrum.hu-nak korábban Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke. Egyelőre azonban semmilyen engedményt nem sikerült kicsikarni. Így az egyéni vállalkozók tömegesen adhatják vissza az igazolványukat, ami tovább növelheti a munkanélküliek népes táborát.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

Óriási fenyegetést jelent a dolgozókra az AI: van már rá törvény, de vajon elég lesz?

A mesterséges intelligencia használata mára a legtöbb területen már fellelhető valamilyen formában, így a HR-szektorban is egyre nagyobb jelentőséget kap.

Brutál jó keresetkiegészítés idén télre: rugalmas fusimeló, 3300-as órabér, tapasztalat sem kell

A karácsonyi időszakban jelentősen megnövekszik a diákmunkák iránti kereslet, különösen az áruházi kisegítői és vásári eladói pozíciókban.

Itt a törvénymódosítás: új munkaszüneti nap jöhet Magyarországon?

Ismét mozgalmas hét áll mögöttünk: alábbi összefoglalónkban összegyűjtöttük a 46. hét legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb cikkeit.

Tényleg elérhető itthon az orbáni 1 milliós átlagbér? Erről azért sokan inkább csak álmodni fognak

Orbán Viktor azt mondta, "szeretnénk elérni az ezer eurós minimálbért és a mostani 600 ezer forint körüli átlagbért 1 millió forintra felvinni.Ez 2-3 éven belül...

Tömegeket keresnek erre a csúcsmelóra itthon: 3 milliós fizetés is elérhető, végzettség sem kell

A digitalizáció a pénzügyektől az oktatáson át az agráriumig, a kiskereskedelemig és az egészségügyig valamennyi iparágat átalakítja az IT.

Fontos változások élesedtek a borravaló ügyében: kötelezővé tennék az adómentességét?

Új lépések a felszolgálási díj maximalizálásának és a borravaló adómentességének biztosítása érdekében.

Most ellenőrizd a munkaszerződésed: ha ez áll benne, már 2024-ben kirúghatnak - tömegeket érint

Bizonytalanság a munkahelyeken: mikor beszélhetünk megbízási szerződésről, mikor mondhatjuk, hogy ez igazából egy leplezett munkaviszony?