100 milliárdtól fosztotta meg a kormányt az Alkotmánybíróság

Május 5-ig 1,08 milliárd forint különadót fizettek meg a magánszemélyek az adóhatóság részére és 481 magánszemély nyújtott be a különadóról szóló bevallást - tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ez egy főre vetítve 2 millió 247 ezer forintot jelent. Az adóhatóság tájékoztatása szerint összesen 541 munkáltató szolgáltatott adatot a különadó alapját képező jövedelmekről.

Korábbi cikkünk a témában: Dupla fricska: másodszor is elbukott a különadó-törvény - KATTINTS!

A NAV több mint egy hónapja hétpecsétes titokként őrzi, hogy ennek alapján hány magánszemélynek, és mekkora jövedelem után kellett volna különadót fizetnie. Lapunk kérdésére a következő választ kaptuk az adóhatóságtól: "A kifizetők, volt munkáltatók által a különadóval érintett magánszemélyekről szóló adatszolgáltatás adatai aktualitásukat vesztették, hiszen az adatszolgáltatásban szereplő személyek az AB határozata alapján nem kötelesek a különadót megfizetni".

Angyal József okleveles adószakértő számításai szerint akár 100 milliárd forintra is rúghat az az összeg, amelyet a kormány be akart szedni a magánszemélyek különadójából. Nagy kifizetők - például a MÁV, a BKV, a KSH és a minisztériumok is egy-egy munkáltatónak számítanak. Konzervatív becslés szerint, ha évente átlagosan 10 elbocsátott dolgozóval számolunk munkáltatónként, akkor hat év alatt (6x10x541) összesen 32 210 munkavállalónak kellene befizetnie a különadót. Akik már befizették az adót, azok fejenként 2,2 millió forintot utaltak át az adóhatóságnak. Ha csak ezzel az átlaggal számolunk, akkor a 32 ezer főre vetítve 72 milliárd forint különadó folyt volna be a költségvetésbe.

Az adószakértő tapasztalatai szerint az alacsonyabb összegű végkielégítésben, szabadságmegváltásban részesülők közül kerültek ki azok, akik megfizették az adót. A többiek az Alkotmánybíróság kedvező döntésében reménykedve az utolsó pillanatig várni akartak a bevallással. Ezt is számításba véve akár hárommillió forintos átlag befizetéssel is számolni lehetne, ami azt jelenti, 100 milliárd forint bevételt jelentett volna. Ez a szám persze durva becslés, pontos számításokat csak a ténylegesen érintett adóalap ismeretében lehetne készíteni.

Angyal József úgy véli, hogy a kormány "pofátlanul" megvezette az országot, amikor mindössze egymilliárd forintos bevételt tervezett be a költségvetésbe a különadóból. Ezzel szemben több tízmilliárd forint extra bevételre kívánt szert tenni, amelyet szabadon akart felhasználni.

Az adóhatóság indoklása szerint okafogyottá vált az a kérdés, hogy hány magánszemélyt és mekkora összegben érintett volna a különadó-fizetési kötelezettség. A titkolózásnak egyetlen racionális oka lehet: nem akarják nyilvánosságra hozni, hogy mennyivel sarcolta volna meg a kormány az érintett állampolgárokat. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényből az olvasható ki, hogy az adóhatóság közérdekű adatot titkol el a nyilvánosság elől. Az adatok nem sértenek adótitkot, ellenben több szempontból is a közvéleményre tartoznak. Egyrészt azért, mert így tudni lehetne, hogy a sorozatos elbocsátások a közszférából milyen terhet jelentenek a költségvetés számára. Másrészt az is kiderülne, hogy mennyi pénzt akart bezsebelni a kormány a végkielégítések megadóztatásából. Az is közérdekű adat lenne, hogy hány tízezer embernek okozott a kormány álmatlan éjszakákat az alkotmányellenes törvénnyel.

A pofátlan végkielégítéseket megadóztatná az ellenzék

Az MSZP várakozásának megfelelően jogállami döntést hozott az Alkotmánybíróság (Ab), amikor megsemmisítette a 98 százalékos különadó visszamenőleges hatályát - reagált az MTI kérdésére Korózs Lajos, a párt elnökségi tagja a taláros testület határozatára. Az MSZP mellett több mint hetven magánszemély, szakszervezet és civil szervezet fordult az Alkotmánybírósághoz az ügyben. A testület határozatával megvédte a többi között a kirúgott pedagógusokat, iskolaigazgatókat - mondta, megjegyezve: szó sincs arról, hogy a jogszabály kizárólag a politikusok, magas rangú hivatalnokok végkielégítését érintette volna.

A szocialisták nemcsak a jogbiztonságot és az emberi méltóságot sértő visszamenőleges hatályú adókivetéssel, hanem általánosságban a 98 százalékos különadóval sem értenek egyet. Az adó mértékének a jövedelemhez képest méltányolhatónak kell lennie - szögezte le.

Az LMP szerint súlyos károkat okozott a jogbiztonságban a különadóról szóló törvény. Az ellenzéki párt szerint ugyanakkor a pofátlan, visszaélésekkel szerzett végkielégítéseket vissza kell szedni - hangsúlyozta a Független Hírügynökség kérdésére Schiffer András frakcióvezető.

Ugyanezt vallja a Jobbik is. Képviselőjük, Bertha Szilvia a héten törvénymódosító javaslatot nyújtott be, melyben kezdeményezi, hogy a tisztességesen, munkaviszonyt szabályozó törvény, illetve kollektív szerződés alapján szerzett jövedelmekre ne vonatkozzon a különadó törvény hatálya.

"A Jobbik továbbra is szükségesnek tartja, hogy az ex-BKV-s Szalainé Szilágyi Eleonóráéhoz hasonló, a közerkölcsöt és a társadalom igazságérzetét sértő, arcátlanul magas végkielégítéseket az állam visszamenőleges hatállyal szankcionálja. Meg kell találni a módját annak, hogy Magyarország az államkassza hiányát részben az ilyen, minden tisztességet nélkülöző, irritálóan magas, politikai színezetű lelépési és hallgatási pénzek visszavételéből fedezze" - olvasható az ellenzéki politikus közleményében. Szalainé Szilágyi Eleonóra százmilliót vehetett fel végkielégítésként, míg Tátrai Miklós, a vagyonkezelő volt vezérigazgatója - aki hűtlen kezeléssel gyanúsítanak - 200 millió forintra volt jogosult ezen a címen.

A szakszervezetek is ujjonganak

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete üdvözli az Alkotmánybíróság döntését. Álláspontjuk szerint az igazság győzött a mindent felülírni akaró fiskális önkénnyel szemben. Az érdekképviselet egyetért a taláros testület indoklásával is, miszerint a "visszaható hatályú adóztatás az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, melynek nincs elfogadható oka, ezért sérti az adófizetők emberi méltóságát".

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: üdvözlik az Alkotmánybíróság döntését, amely azt mutatja, hogy "jogállam van Magyarországon". Kifejtette: eredetileg két dolgot kifogásoltak a különadóval kapcsolatban. A szakszervezetek véleménye szerint a munkavállalók azon juttatásait, amelyeket a törvény és az arra alapuló kollektív szerződés alapján kaptak, azt összeghatártól függetlenül nem lehet különadóval sújtani. Egységes volt a szakszervezeti oldal abban, hogy visszamenőlegesen semmilyen módon nem lehet adóztatni.

Az MSZOSZ szerint azokat a végkielégítéseket sem szabad különadóval sújtani, amelyek már 2010-ben keletkeztek, törvény és kollektív szerződés alapján. Az Alkotmánybíróság szerint a különadóról szóló törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ennek ellenére jelen pillanatban erre az adóévre sem vonatkozik az adófizetési kötelezettség, mert az Ab csak egészében tudta megsemmisíteni a rendelkezéseket.