Ez a hamburgeradó első eredménye

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásában gyakorlatilag szinte csak egy konkrétumot említett: aki elvesztegeti egészségét, annak jobban hozzá kell járulnia az egészségügyi rendszer fenntartásához. A miniszterelnök kijelentése arra utal, hogy a kormány felkarolta azt tavaly nyári javaslatot, ami a hamburgeradó bevezetését szorgalmazta Magyarországon.

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára gyakorlatilag megerősítette azokat az előzetes értesüléseket, miszerint a kormány a "hamburgeradó" bevezetését tervezi. Cséfalvay Zoltán a HírTv-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy vállalniuk kell a rizikót azoknak, akik egészségkárosító termékeket fogyasztanak.

Mire való a hamburgeradó?

Az elmúlt 20-30 év során olyan változások következtek be az emberek életkörülményeiben (így a fizikai, társadalmi és gazdasági környezetben), amelyek jelentős hatást fejtettek ki a teljes kalória bevitelre, az étrend összetételére és a fizikai aktivitás (mozgás, sportolás) gyakoriságára és intenzitására.

Az elhízás nemcsak önmagában jelent komoly veszélyt, hanem számos rizikófaktor csatlakozhat hozzá, társuló betegségek alakulhatnak ki (magas vérnyomás, magas koleszterin, magas vércukorszint kockázatai). Az elhízás kialakulásában fontos szerepet játszanak a genetikai tényezők, a gyakorlatban viszont hozzájárul az az egyszerű tény is, hogy nagyobb az energia-bevitelünk mint az energia-leadásunk (túl sokat eszünk és túl keveset mozgunk). Az elhízás terjedése azzal következménnyel jár, hogy egyre gyakrabban jelentkeznek ezek a betegségek a népesség körében, ami plusz terhet ró az erőforrásokkal amúgy is szűkében lévő egészségügyi rendszerekre.

Ebben a kényszerű helyzetben a kormányok rendszeresen elgondolkodnak a hamburgeradó bevezetésén, ez azonban csupán az elhízás elleni küzdelem egyik költségvetési ösztönzője. Elemzések ugyanis arra mutattak rá, hogy egészségtelen életmódra kivetett plusz teher hatása kiszámíthatatlan, mivel az élelmiszerek árrugalmassága személyenként, illetve társadalmi csoportonként eltérő lehet, valamint a helyettesítési hatás sem mindig egyértelmű. Ezért ezekre az adófajtákra úgy tekinthetünk, hogy azok nem hatékonyak az élelmiszerfogyasztási szokások megváltoztatására.

Mire elég és mire nem?

Ennek ellenére az elmúlt hónapokban rendszeresen felbukkant a hamburgeradó bevezetésének ötlete, nem csak Magyarországon. De miért lehet olyan közkedvelt egyesek számára, megoldást jelent-e a problémára, és egyáltalán milyen célt szolgálna az egészségtelen életmód megadóztatása?

Mindenekelőtt a hamburgeradó bevezetésén gondolkodó döntéshozóknak el kell dönteniük, hogy milyen cél érdekében rónának plusz terhet az egészségtelen élelmiszereket fogyasztókra:

1. plusz forrás előteremtése a szűkös forrásokkal rendelkező egészségügyi rendszer számára, amennyiben ezeket a forrásokat megpántlikázzák és az Egészségbiztosítási Alapba irányítják (amennyiben nem, akkor például az adócsökkentés fedezetére, kieső ideiglenes bevételek kompenzálására szolgálhat)

2. az egészségtelen életmód "büntetése", a fogyasztási szemlélet megváltoztatása

Megítélésünk szerint önmagában a hamburgeradó nem elegendő a fogyasztási szemlélet megváltoztatására, nem biztos, hogy az új teher "elrettentené" a fogyasztókat az egészségtelen ételektől. Így a kormány elképzelése - ha önmagában valósul meg - csupán a költségvetési lyuk betömését szolgálná.

Mit szólnak ehhez a gyártók?

A Pénzcentrum.hu az ügyben több élelmiszer-előállítót is megkeresett. Érdeklődésünket azonban a McDonald's, a Coca-Cola, a Chio, valamint a Nestlé is elhárította, mondván, nem ismertek még a részletek. Az biztos, hogy egyes ágazatokat különösen nehezen érinthet a pluszkiadás. Az elmúlt hónapokban ugyanis jelentősen drágult például a kakaó, a burgonya, vagy a liszt ára, az gyártók pedig csak nehezen tudták lenyelni az áremeléseket. További drágulás esetén nem kizárt, hogy egyes gyártók költségracionalizáláshoz -például létszámcsökkentéshez- folyamodnak. 

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége a napokban úgy reagált: nem ismerik a Kormány "hamburgeradó" néven futó elképzelését, de a sajtóban napvilágot látott nyilatkozatok alapján várják, hogy ebben a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazat jövőjét érintő kérdésben az érintettek bevonásával, valódi szakmai vitát és hatásvizsgálatokat követően szülessen döntés.

Mint közleményükben írják, a hazai élelmiszer-feldolgozók termékei a legszigorúbb hazai és uniós egészségügyi és élelmiszerbiztonsági jogszabályok betartásával jutnak el a fogyasztókhoz, így fogyasztásuk semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent.

A Kormány programja stratégiai célként jelöli meg az adócsökkentést, a fogyasztásbővítést, a termelő ágazatok támogatását, valamint a munkahelyteremtést. A szakmai szervezet szerint egy esetleges élelmiszeripart érintő különadó egyértelműen ezen célok megvalósítása ellen hatna: a vállalatokat és a fogyasztókat terhelő indokolatlan adóemeléssel, illetve fogyasztói árnövekedéssel járna együtt, a kis- és közepes méretű vállalkozásokat ellehetetlenítené, munkahelyeket szüntetne meg. A különadó emellett jelentősen rontaná az amúgy is komoly nehézségekkel küszködő magyar élelmiszeripari vállalkozások regionális versenyképességét, különös tekintettel arra, hogy Magyarországon az élelmiszerek általános forgalmi adója uniós szinten is a legmagasabbak közé tartozik.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége meggyőződése szerint a tervezett intézkedések nemzetgazdasági és egészségpolitikai haszna nem állna arányban az érintett vállalkozásokra és a fogyasztókra rótt terhekkel, különös tekintettel a végrehajtás és az ellenőrzés adminisztráció és költség-igényére.