"Mennyit kérhetek?" Álláskeresők dilemmája...

Az a jobbik eset, ha az álláshirdetést úgy adta fel a munkaerőt kereső cég, hogy egy tól-ig határt megjelölve közlik, mennyit hajlandóak fizetni. Ez például Nagy-Britanniában így is működik. Rosszabb a helyzet viszont, ha a hirdetésben az szerepel, hogy "várjuk a fényképes önéletrajzokat, fizetési igény megjelölésével". Ilyen esetben két dolog történhet. Ha túl sokat kérünk, akkor nyílván nem minket fognak választani, hanem azt aki olcsóbb. Viszont annak is van esélye, hogy kevesebbet kérünk, mint amennyit a munka érne, nem is tudva róla, hogy kemény 10 ezrekkel többet is fizettek volna, csakhogy náluk dolgozzunk.

Egyik eset sem kellemes, mert ha sokat kérünk, sokkal nehezebben fogunk állást találni, ha viszont túl keveset, akkor gyakorlatilag minimális összegért fogjuk magunkat halálra dolgozni. Olyan munkahely pedig, ahol sokat fizetnek, de keveset kell dolgozni, gyakorlatilag nincs (ha mégis van, azt már biztosan betöltötték), így érdemes inkább tájékozódni, hogy az adott posztra, a mi tapasztalatunkkal vagy anélkül mennyi is a reális összeg.

Álláskeresők aranyköpései: mit ne mondj az interjún!

Sajnos a helyzet az, hogy Magyarországon, akárhova megyünk, a legtöbb helyen titkosan kezelik a fizetéseket, sőt az sem ritka, hogy a munkaszerződésben ki van kötve, hogy a kollégákkal nem lehet megbeszélni ki mennyit is kap havonta, nehogy konfliktusokat szüljön ha valaki többet, valaki pedig kevesebbet. Ilyen helyzetben nem túl könnyű kideríteni, mennyi is az annyi...

Ki ne találkozott volna az "attraktív bérezés", vagy a "versenyképes fizetés" fogalmakkal egy-egy álláshirdetésben? Ez mind azt a célt szolgálja, hogy a cég titokban tartsa a munkabéreket. De azért van arra mód, hogy kiderítsük a szóban forgó összeget.

Sokan az ismerősökkel próbálkoznak először, hogy megtudják, hasonló pozícióban mennyit is keresnek. Ez viszont sokszor konfliktusokat szülhet, ráadásul nem is biztos, három-négy ember megkérdezésével reális képet kaphatunk. Az interneten is megtalálható bértesztek azonban már jobb alapot jelenthetnek. A Jobpilot oldalán már régóta lehetőség van arra, hogy az érdeklődő megtudta, mennyi is a fizetése a hasonló pozícióban dolgozóknak.

Bérteszt

Ha szeretünk az internet előtt ülni, akkor azt is megpróbálhatjuk, hogy hasonló munkakörre vonatkozó álláshirdetéseket keresünk, mint amilyenre mi is jelentkeznénk, hátha meg van jelölve valahol, hogy mennyit tudnak vagy hajlandóak fizetni. Ez a módszer arra is jó lehet, hogy potenciális állásokat is találjunk, amelyek lehetőségként fennállnak, ha az első helyre nem vennének fel.

Jó lehetőség még a keresgélés mellett a fórumok böngészése is, ott ugyanis gyakran előszeretettel vitatják meg az emberek (állnéven), hogy ki milyen munkakörben, mennyit is keres.

A várható fizetések felmérésére jó alkalmat adnak az állásbörzék. Rengeteg cég van kint az ilyen rendezvényeken, és a hr-esek közül egyet-egyet biztosan meg lehet fűzni, hogy árulja már el mire számíthatunk. Ilyen alkalmakkor szintén lehet olyannal is találkozni, hogy a cég előre megmondja, mire számítson a jelentkező. Ezzel kapcsolatban viszont a másik oldalnak van rossz tapasztalata, a tavasszal napvilágot látott hírek szerint ugyanis sok első munkahelyét kereső jelentkező irreálisan magas fizetési igénnyel jelentkezik.

Nem szabad átesni a ló túlsó oldalára!

Munkakeresésnél viszont jól gondoljuk meg, hogy mennyi az a pénz, amennyiért hajlandóak vagyunk elmenni dolgozni. A túlzottan magas elvárások ugyanis azt eredményezhetik, hogy hosszú hónapokig otthon fogjuk tengetni a napjainkat, mert sehova nem vesznek fel. Ilyenkor természetesen mindig a másik oldal a hibás, de érdemes megfontolni egy alacsonyabb fizetést kínáló munkát vagy határozott időre szóló szerződést, még akár ideig-óráig is, mivel ezzel is a gyakorlati időnk és a tapasztalatunk gyarapodik.

Mennyit ér a dilpomád? A cégek rangsoroltak!

A mai munkanélküliségi szintnél főleg vidéken, de a fővárosban is csak kevesen mondhatják el magukról, hogy megtehetik, hogy várjanak álmaik állására. Ilyenkor hosszászokunk, hogy nincs dolgunk egész nap, amit szerencsésebb esetben nyelvtanulásra vagy valami hasznosra is lehet fordítani. Ráadásul hónapokig a szülőknek kell eltartania minket, miközben nem fogadunk el olyan állást, ami reális lenne, csak azért, mert jobbat szeretnénk.

A béren kívüli juttatás ugyanolyan fontos

Azokban a szakmákban, ahol munkaerőhiány van, nyilvánvalóan magasabb fizetésekre lehet számítani, mivel egy-egy frissen végzett mérnökért szinte versenyeznek a cégek. Ezzel szemben közgazdászként vagy jogászként már teljesen más a helyzet, ott az alacsonyabb fizetésnek is örülni kell, mivel ez csak az első lépcsőfok, utána pedig előttünk az egész világ, ha képesek vagyunk meghódítani.

Az egyre kedveltebb béren kívüli juttatások viszont komoly szerepet játszanak egy-egy munka megítélésében. Ugyanis ha csak a munkabért nézzük, akkor lehet, hogy az egyik hely jobb, mint a másik, de a béren kívüli juttatásokat beleszámítva már lehet hogy siralmasan alatt végez. Ha csak a fővárosi tömegközlekedést vesszük számba, ahol egy felnőtt bérlet jelenleg 8250 forint, már meggondolandó, hogy figyelembe vesszük az ilyen tételeket.

Az üdülési csekk például 2008-ban 69 ezer forintig, vagyis a minimálbér értékéig adómentes juttatásként adható, amivel szintén sok költséget megspórolhatunk, mivel a belföldi szállásfizetés mellett még ezernyi más dologra is felhasználható, mint mondjuk a vonatjegy, ami szintén nem olcsó manapság (A főnök fizeti a nyaralásunkat, neki nem kerül semmibe...).

Ezen felül az egészségpénztári befizetés vagy az étkezési utalvány is 10 ezreket spórolhat meg nekünk, így valóban érdemes rákérdezni a leendő munkahelyen, ha nem tudjuk eldönteni, jó-e az a fizetés amit kínálnak, vagy nem...