Alacsony kulcsok, adókedvezmények: tárt karokkal várnak...

A többi környező ország adókulcsaival összevetve Szerbiában kifejezetten alacsony százalékokat kell fizetni szinte az összes adó területén. A jövedelemadó mindössze 14 százalék, de meghatározott típusú jövedelmek esetén ez akár 10 is lehet, így valóban csábító lehet Szerbiában dolgozni, ha megfelelő munkát talál az ember. Vállalatok esetén a társasági adó mindössze 10 százalék, így Bulgáriával karöltve a régióban itt kell a cégeknek a legkevesebb adót fizetniük.

Személyi jövedelemadó

Munkaviszonyból származó jövedelem után a szerbeknél 14 százalékot, az önálló tevékenységből származó jövedelem után 10 százalékot kell fizetni. Rezidens magánszemélyek esetén (legalább 183 napot tölt az országban 12 hónap alatt) az adóalapba beszámít a Szerbiában, és a külföldön szerzett jövedelem is. Külföldiek esetén ez csak azokra a jövedelmekre vonatkozik, amelyet az országban szereztek.

A befektetésekre kivetett adó 20 százalék, és ugyanennyit kell fizetni az ingatlanlízingből származó jövedelem után is. A fentiek mellett viszont van még egy adónem, egy úgynevezett jövedelmi többletadó, amit minden magánszemélynek fizetnie kell, ha az éves összes jövedelme (minden forrásból) meghaladja a szerb átlagfizetés négyszeresét, amit a Statisztikai Hivatal számít ki. Mértéke 10 százalék.

További összegeket kell fizetni még a szerzői jog, illetve más vagyoni értékű jog után, szintén 20 százalékot. 20 százalékkal adóztatják a 10 ezer dinár (32 362 forint) feletti szerencsejátékból származó nyereményeket, illetve a biztosításból származó jövedelmeket is.

Vállalatok

A társasági adó általános mértéke 10 százalék, ami a legalacsonyabb Európában. Emellett számos adókedvezményt is kaphatnak az olyan újonnan alakult vállalatok, amelyek meghatározott számú alkalmazottat foglalkoztatnak, vagy olyan dolgozóik vannak, akik már elértek egy meghatározott kort, ezzel elősegítve az idősebbek foglalkoztatását.

A vállalkozási formák esetében lehetőség van korlátolt felelősségű társaságot, betéti társaságot, közkereseti társaságot, részvénytársaságot alapítani. A leggyakoribb a kft., amit egy vagy több magánszemély, illetve jogi személy egyaránt alapíthat állampolgárságtól függetlenül.

Az alaptőke 500 euro (132 ezer forint), aminek a felét alapításkor be kell fizetni, a többit pedig a következő 2 évben. Az alaptőke a zárt részvénytársaság esetén 10 ezer euro (2,64 millió forint), nyílt részvénytársaság esetén pedig 25 ezer euro (660 ezer forint).

Ők mennyi járulékot fizetnek?

Minden munkáltatónak, és minden munkavállalónak, még akkor is, ha önálló tevékenységből származik csak jövedelme, társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. Nyugdíjbiztosításra 11 százalékot, egészségbiztosításra 6 százalékot, és munkanélküli járulékot is, 0,75 százalékot. Az adó mind a két félnek ugyanannyi, így a bérekre számított összes terhelés a bruttó bér mindössze 35,8 százaléka, ami Magyarországon 47 százalék.

Áfa

Az áfa általános kulcsa 18 százalék, ami szintén a legalacsonyabb a régióban. Az alapvető élelmiszerek, az energia, és a napilapok viszont kedvezményes kulccsal adóznak, ami 8 százalék. Az általános és kedvezményes kulcs mellett van még egy lehetőség, vannak olyan termékek és szolgáltatások, amelyek 0 százalékkal adóznak, mint például a pénzügyi termékek.

Ingatlanadó

Bár van ingatlanadó Szerbiában, ez viszonylag alacsony szintű, 0,4 százalék azoknak akik vezetnek könyvelést, vagyis cégeknek, vagy egyéni vállalkozóknak, a magánszemélyeknek viszont progresszív a mértéke:

Annak ellenére, hogy Szerbia különböző adókedvezményekkel, és alacsony adószintekkel próbálja magához csalogatni a külföldi tőkét, figyelembe kell venni a munkaerőpiac helyzetét is. A munkanélküliség közel 18 százalékos, Koszovóban pedig ettől majdnem háromszor több, becslések szerint 50 százalék körül mozog.

A dolgozók többsége az iparban dolgozik, 46 százalék, miközben a szolgáltatások mindössze 24 százaléknyi munkavállalónak adnak munkát, 30 százalék pedig a mezőgazdaságban dolgozik.

Uniós nyitás

Szerbia is egyre inkább kezdi felismerni az Európában rejlő lehetőségeket, a külföldi befektetőket különböző ösztönzőkkel, adókedvezményekkel szeretné az országba csábítani. A nyitás viszont nem csak egy oldalról történik, az unió bejelentette, hogy megszűnhet a schengeni vízumkötelezettsége Szerbiának 2009-től, amennyiben a demokraták nyernek az elnökválasztáson, így szabadon utazhatnak majd a szerb állampolgárok az unió területére.

Ha a technikai előkészületek megvalósulnak, jövőre életbe léphet a vízummentesség, aminek köszönhetően a vajdasági magyarok is könnyebben fognak tudni utazni. Ráadásul ezzel a lépéssel remélhetőleg nem csak azt éri el a két fél, hogy a szerbek könnyebben fognak tudni az unióba jutni, remélhetőleg a külföldiek is felismerik a Szerbia nyújtotta lehetőségeket...