Mellár Tamás: Kit akarunk félrevezetni?

Pénzcentrum

2004. december 17. 09:52

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke, aki jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a magánnyugdíjpénztári befizetések államháztartási hiányt befolyásoló elszámolásáról, a lépés megalapozottságáról (megalapozatlanságáról) fejtette véleményét a tegnapi Magyar Nemzet hasábjain. Mellár szerint számos kérdést és nehézséget kell megfontolni akkor, amikor a kormány a kétségtelenül jobb képet festő deficitszámokat kívánja publikálni. A kormány 2004-re a költségvetési törvényben 3.8%-os GDP arányos deficit elérését tűzte ki, melyet először 4.6%-ra, majd 5.0-5.3%-ra módosítottak. A piac ezt sem tartja reálisnak, az elemzők 5.5% körüli deficittel számolnak. Mellár szerint az év első 11 hónapjának tényadatai szerint elég nagy bizonyossággal lehet megjósolni, hogy a hiány az 5.5-6 %-os sávba fog esni. A szerző szerint az államháztartási hiány tervezettnél jóval magasabb idei mértéke láttán a kormány részéről meglehetősen áttetsző, hogy miért és mire is irányul a magánnyugdíjpénztári befizetések deficitet csökkentő hatásának statisztikákban való feltüntetése. A kérdésben kikértük a Pénzügyminisztérium véleményét is. A reakciót hamarosan olvashatják a portfolio.hu hasábjain.

A módosítás lényege, hogy az eddig a pénzügyi szektorba besorolt magánnyugdíjpénztárak (megtakarítások) átkerülnek a kormányzati szektorba. Az Eurostat által engedélyezett átsorolás következtében az államháztartás egyensúlyi pozíciója közel 1 százalékponttal javulhat, mert a magánnyugdíjpénztárak pozitív egyenlegei így állami megtakarításoknak számítanak.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Mellár szerint mindez nagyon szépen hangzik, de a témával kapcsolatban számos kérdés megfogalmazható. Az egyik ilyen szerint vajon miért nem kérték az illetékesek már korábban ezt a kedvezményes elszámolási metodikát? Egy másik szerint mennyire ad pontos képet a kedvezményes elszámolási mód a tényleges hiányról és az adósságállomány alakulásáról, valamint a makrogazdasági egyensúlyi helyzetről?

Hogy is történt még anno?

A KSH volt elnöke a cikkben kifejtei, hogy a magánnyugdíjpénztárakat a létrejöttük után azonnal (azaz még 1998-ban) - helyes módon - a pénzügyi szektorba sorolták be, melyet azóta a többször elvégzett uniós ellenőrzések is mindannyiszor rendben lévőnek találtak. Az Eurostat idén márciusban kiadott állásfoglalása egyértelműen fogalmaz: csak kivételes és rendkívüli esetekben (például ott, ahol az állami garancia rendszeresen előfordul, vagy a közeli jövőben bizonyosan bekövetkezik) lehet magánnyugdíjpénztárakat az állami szektorba sorolni.

Mellár szerint mindezt követően a Pénzügyminisztérium ez év nyarán erős lobbitevékenységbe kezdett az átsorolás érdekében. A hosszas agitáció után az Eurostat elnöke levelet küldött, mely azt tartalmazta, hogy Svédország és Lengyelország elszámolási gyakorlatát - korábban a kormányzat erre hivatkozott az egyenlő elbánás elvét hangsúlyozva - minden EU-tagország követheti, amennyiben a magánnyugdíjpénztárak már be vannak sorolva a kormányzati szektorba.

A fenti folyamatot követően jelentette be a KSH és a PM az államháztartási statisztika módosítását, és a magánpénztárak 1998-tól érvényes és helyes státusának visszamenőleges megváltoztatását, átsorolását a kormányzati szektorba. Ezzel gyakorlatilag át kell írni a teljese nemzeti számlák szerinti statisztikákat.

Fontos kiemelni, hogy az Eurostat azokra a pénztárakra, melyek a kormányzati szektorhoz számítanak, 2007 márciusáig haladékot ad az átsorolásra a pénzügyi szektorba, Magyarországon azonban korábban egyetlen magánpénztár sem tartozott a kormányzati szektorhoz, így csupán a szabályok csűrése-csavarása történt az átmeneti haladékra való jogosultság megszerzéséhez.

Mellár kiemeli, hogy az átsorolás rengeteg módosítást von magaután a GDP-elszámolástól az államadósság számításáig bezárólag, de ezek a számítási módok csak két évig lehetnek érvényben, mert 2007-től kezdve már kivétel nélkül minden tagországnak a helyes módszertan szerint kell számot adnia a deficit alakulásáról. Emellett azonban az összehasonlíthatóság kedvéért visszamenőleg is ki kell számítani a statisztikai mutatókat a helyes módszertan szerint.

Mindez azt jelenti, hogy a következő két évben a PM és a KSH statisztikai apparátusainak mind a két elszámolási rendszert (ahogy Mellár megjegyzi: egy valódi, de nem publikust, és a nem valódi publikust) is célszerű lesz vezetnie, ami a volt KSH elnök szerint különösen nagy terhet ró a statisztikai apparátusokra. Emellett érdemes figyelembe venni, hogy a módszertani változások összességükben nem segíthetik az ország monetáris unióba való belépését. Az államháztartási hiány alakulása tekintetében (is) döntő fontosságú 2007-2008-as éveket már csak egyféleképpen (a helyes módon) lehet majd elszámolni.

A kormány részéről az átsorolási lépés, pontosabban a pénztári befizetések államháztartási hiányt csökkentő elszámolásának magyarázatát a makrogazdasági ésszerűsséggel igyekezett alátámasztani. Nevezetesen a magánnyugdíjpénztárak megjelenésével az oda befizetett meghatározott összegekkel csökken az állami nyugdíjkasszába befizetett pénzmennyiség, ugyanakkor a folyósítási szükséglet változatlan szinten marad. Ez tehát hiányt jelent a költségvetésnek, ami megegyezik a magánpénztári befizetésekkel. A PM érvelése szerint tehát makrogazdasági szinten nincs változás, mert az államháztartás kiadási többletét éppen fedezi a magánpénztárak megtakarítási többlete.

Ez azonban Mellár szerint csak akkor lenne így, ha

- a magánnyugdíjpénztárak a megtakarításaik 100%-át államkötvényben tartanák, valamint

- ha a költségvetésnek nem kellene kamatot fizetnie a nyugdíjpénztáraknál lévő államkötvények után, továbbá

- ha a magánpénztárak abszolút biztonságosan működnének és nem kellene mögéjük semmilyen állami garancia.

A szerző szerint könnyen belátható, hogy a fenti feltevések egyike sem áll fenn a gyakorlatban, mivel

- a magánpénztárak a vagyonuknak csak 60-70 százalékát tartják államkötvényekben (a költségvetésnek külső finanszírozási forrás után kell néznie)

- a most kormányzati szektorba sorolt magánpénztárak portfoliójában tartott állampapírok formálisan ugyan szektoron belülinek tekinthetők, ezért ezzel elvileg csökkenthető lesz az államadósság, a valóságban ugyanakkor továbbra is kamatot kell fizetni utánuk. Ez a kamatfizetés azonban már nem csak formális, hanem nagyon is valóságos. Mindezek következtében olyan helyzet áll elő, amelyben a statisztika által regisztrált államadósság és a tényleges adósság szisztematikusan eltér egymástól

- Mellár szerint a magánnyugdíjpénztárak eddigi működése azt mutatja, hogy komoly baj lehet velük: túl magasak az adminisztratív költségeik, és igen alacsony a jövedelmezőségük. A szerző szerint a folyósítások beindulásakor a kötelezettségeik kifizetéséhez (nyugdíj) szükség lehet az állami garanciára. Ilyen körülmények között viszont Mellár szerint ha a magánnyugdíjpénztárakat a kormányzati szektorba sorolják, akkor indokolt lenne az aktívumaikat a kockázatoknak megfelelően diszkontálni, azaz jelentősen csökkenteni

Mellár véleménye szerint a fent vázoltak alapján az államháztartási statisztika tervezett módosítása

- elméletileg nem megalapozott, illetve az Eurostat-tól származó engedély is igen gyenge lábakon áll

- sem az Európai Uniót, sem az Eurostat-ot nem tudjuk félrevezetni a jobb színben mutatkozó deficitszámok láttán

- a párhuzamos statisztikák vezetése különösen nagy terhet ró a statisztikai apparátusokra, ráadásul várhatóan csak két évig marad fenn a kettős elszámolás

- a befektetőket sem igazán lehet félrevezetni a kellő mennyiségű információik miatt

- a közvéleményt az ilyen elvont adatok oda-vissza módosítása helyett sokkal inkább a saját létviszonyaik alakulása érdekli.

"Akkor hát mi végre az egész?" - fejezi be Mellár gondolatait.

Hiába az AI, ezt akkor sem ússzuk meg: az álláshirdetések felénél elvárás valamilyen nyelvismeret

A 2024 januárja óta feladott álláshirdetések 53 százalékában várnak el a munkaadók valamilyen nyelvismeretet.

Lehangoló ábrán a tátongó magyar bérolló: szó szerint fillérekért robotolnak a vidék melósai

Tovább nőtt a nettó átlagkereset 2024-ben, de az országon belüli bérkülönbségek is látványosabbá váltak – derül ki a KSH legfrissebb adataiból.

Szülési szabadság időtartama 2025: itt a kalkulátor, hány nap a szülési szabadság, igénylése, feltételei

A szülési szabadság 2025-ben is megilleti az anyákat, sokan viszont nem ismerik az igénylés folyamatát vagy azt, hogyan kapcsolódik mindez más ellátásokhoz, mint a GYED...

Hays Salary Guide 2025: itt a részletes riport, ennyit kerestek a magyar dolgozók szektoronként 2024-ben

A korábbi évek bérfejlesztéseinek mértékéhez képest jelentős visszaesés történt 2024-ben a Hays Salary Guide 2025-ös kiadványa szerint.

Itt a javaslat: 65 ezer magyar dolgozó állása változhat meg örökre, ők lesznek az elsők

Most 10 évben határozza meg a törvény a közfoglalkoztatásban eltölthető időt, ám ez változhat.

Ebben a szakmába özönlenek Fülöp-szigeti melósok Magyarországon: ezért esküsznek rájuk

Jelentősen emelkedtek az idény- és alkalmi munka közterhei, miközben 2025 júliusától 120 napra korlátozódik az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama.

Sztárszakmára váltott Cseh Laci: ennyit kereshet havonta, hamar meggazdagodhat

Olimpiai érmek után úgy látszik villanyszerelőnek áll Cseh Laci, elég jó pénzt kereshet majd vele.

Ennyit keres egy magyar ügyvéd, bíró: ez ám az egyenes út a gazdagság felé

A jogi pálya továbbra is az egyik legnépszerűbb és legjövedelmezőbb hivatás Magyarországon.

Nincs mit szépíteni, brutális munkaerőhiány tombol Magyarországon: ezek a cégek keresik a legtöbb embert

A WHC kommentárja szerint több szektorban is látszik a szakképzett munkaerő komoly hiánya.

Megszólalt Bill Gates: ez a 3 szakma élheti túl a mesterséges intelligencia hatalomátvételét

Az AI egyre több munkakört vált ki, Gates szerint mégis létezik három olyan szakma, amely nemcsak túléli ezt a technológiai forradalmat, de kulcsszerepet is játszik...

Több ezer magyar kerülhet lapátra: brutális leépítés jön a Dunaferrnél

A Dunaferr utódcégeinél csoportos létszámleépítést jelentettek be, amely akár 2 600 munkavállalót is érinthet.

Érik az összeomlás? Fejvesztve menekülnek a képzett dolgozók ezekről a hazai munkahelyekről

A régen tudottakon kívül, mint amilyen az oktatás vagy az egészségügy, még több lett az olyan nemzetgazdasági szféra, amelyben egyre súlyosabban fenyeget a munkaerőhiány.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt adnak érte: heti 20 óra munkáért 220 ezer forintot is fizetnek itthon

Tavasszal újra felpörög a diákmunka-piac: az adminisztratív gyakornoki állások, a home office-ból végezhető feladatok, valamint a könnyű fizikai munkák a legnépszerűbbek.

Lehullt a lepel arról, miért érzik úgy sokan, hogy a fasorban sincs a bérük az átlagkeresettől

A foglalkoztatottak keresete több elemből állhat össze. Vannak, akik csak alapbért kapnak, másoknál ez különböző pótlékokkal egészül ki.

Így keresheted degeszre magad 3 óra munkával egy hétvégi napon: pofon egyszerű, bárkinek beválik

Akinek hét közben fix munkahelye van, az is könnyen be tud iktatni egy ilyen műszakot a hétvégéjébe.

Óriási veszélyben leszünk, ha ez a trend folytatódik: nagy a baj a munkaerőpiacon

Bár sok a középiskolás, de kevesen választják közülük a mérnöki szakokat.

Nem semmi állásra keresnek magyarokat: ez az egyetlen nagy elvárásuk

Mindazok számára, akik rajonganak a történelemért, különösen Erzsébet királynéért, most izgalmas lehetőség nyílt meg.

Erre nem számítottak a magyar melósok: hiába kevés, nem is olyan rossz a magyar minimálbér?

Óriási különbségek a minimálbérek között az Európai Unióban, ha viszont az árszínvonalbeli különbségeket kiiktatjuk, árnyaltabb képet kapunk.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír