Mellár Tamás: Kit akarunk félrevezetni?

Pénzcentrum

2004. december 17. 09:52

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke, aki jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a magánnyugdíjpénztári befizetések államháztartási hiányt befolyásoló elszámolásáról, a lépés megalapozottságáról (megalapozatlanságáról) fejtette véleményét a tegnapi Magyar Nemzet hasábjain. Mellár szerint számos kérdést és nehézséget kell megfontolni akkor, amikor a kormány a kétségtelenül jobb képet festő deficitszámokat kívánja publikálni. A kormány 2004-re a költségvetési törvényben 3.8%-os GDP arányos deficit elérését tűzte ki, melyet először 4.6%-ra, majd 5.0-5.3%-ra módosítottak. A piac ezt sem tartja reálisnak, az elemzők 5.5% körüli deficittel számolnak. Mellár szerint az év első 11 hónapjának tényadatai szerint elég nagy bizonyossággal lehet megjósolni, hogy a hiány az 5.5-6 %-os sávba fog esni. A szerző szerint az államháztartási hiány tervezettnél jóval magasabb idei mértéke láttán a kormány részéről meglehetősen áttetsző, hogy miért és mire is irányul a magánnyugdíjpénztári befizetések deficitet csökkentő hatásának statisztikákban való feltüntetése. A kérdésben kikértük a Pénzügyminisztérium véleményét is. A reakciót hamarosan olvashatják a portfolio.hu hasábjain.

A módosítás lényege, hogy az eddig a pénzügyi szektorba besorolt magánnyugdíjpénztárak (megtakarítások) átkerülnek a kormányzati szektorba. Az Eurostat által engedélyezett átsorolás következtében az államháztartás egyensúlyi pozíciója közel 1 százalékponttal javulhat, mert a magánnyugdíjpénztárak pozitív egyenlegei így állami megtakarításoknak számítanak.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Mellár szerint mindez nagyon szépen hangzik, de a témával kapcsolatban számos kérdés megfogalmazható. Az egyik ilyen szerint vajon miért nem kérték az illetékesek már korábban ezt a kedvezményes elszámolási metodikát? Egy másik szerint mennyire ad pontos képet a kedvezményes elszámolási mód a tényleges hiányról és az adósságállomány alakulásáról, valamint a makrogazdasági egyensúlyi helyzetről?

Hogy is történt még anno?

A KSH volt elnöke a cikkben kifejtei, hogy a magánnyugdíjpénztárakat a létrejöttük után azonnal (azaz még 1998-ban) - helyes módon - a pénzügyi szektorba sorolták be, melyet azóta a többször elvégzett uniós ellenőrzések is mindannyiszor rendben lévőnek találtak. Az Eurostat idén márciusban kiadott állásfoglalása egyértelműen fogalmaz: csak kivételes és rendkívüli esetekben (például ott, ahol az állami garancia rendszeresen előfordul, vagy a közeli jövőben bizonyosan bekövetkezik) lehet magánnyugdíjpénztárakat az állami szektorba sorolni.

Mellár szerint mindezt követően a Pénzügyminisztérium ez év nyarán erős lobbitevékenységbe kezdett az átsorolás érdekében. A hosszas agitáció után az Eurostat elnöke levelet küldött, mely azt tartalmazta, hogy Svédország és Lengyelország elszámolási gyakorlatát - korábban a kormányzat erre hivatkozott az egyenlő elbánás elvét hangsúlyozva - minden EU-tagország követheti, amennyiben a magánnyugdíjpénztárak már be vannak sorolva a kormányzati szektorba.

A fenti folyamatot követően jelentette be a KSH és a PM az államháztartási statisztika módosítását, és a magánpénztárak 1998-tól érvényes és helyes státusának visszamenőleges megváltoztatását, átsorolását a kormányzati szektorba. Ezzel gyakorlatilag át kell írni a teljese nemzeti számlák szerinti statisztikákat.

Fontos kiemelni, hogy az Eurostat azokra a pénztárakra, melyek a kormányzati szektorhoz számítanak, 2007 márciusáig haladékot ad az átsorolásra a pénzügyi szektorba, Magyarországon azonban korábban egyetlen magánpénztár sem tartozott a kormányzati szektorhoz, így csupán a szabályok csűrése-csavarása történt az átmeneti haladékra való jogosultság megszerzéséhez.

Mellár kiemeli, hogy az átsorolás rengeteg módosítást von magaután a GDP-elszámolástól az államadósság számításáig bezárólag, de ezek a számítási módok csak két évig lehetnek érvényben, mert 2007-től kezdve már kivétel nélkül minden tagországnak a helyes módszertan szerint kell számot adnia a deficit alakulásáról. Emellett azonban az összehasonlíthatóság kedvéért visszamenőleg is ki kell számítani a statisztikai mutatókat a helyes módszertan szerint.

Mindez azt jelenti, hogy a következő két évben a PM és a KSH statisztikai apparátusainak mind a két elszámolási rendszert (ahogy Mellár megjegyzi: egy valódi, de nem publikust, és a nem valódi publikust) is célszerű lesz vezetnie, ami a volt KSH elnök szerint különösen nagy terhet ró a statisztikai apparátusokra. Emellett érdemes figyelembe venni, hogy a módszertani változások összességükben nem segíthetik az ország monetáris unióba való belépését. Az államháztartási hiány alakulása tekintetében (is) döntő fontosságú 2007-2008-as éveket már csak egyféleképpen (a helyes módon) lehet majd elszámolni.

A kormány részéről az átsorolási lépés, pontosabban a pénztári befizetések államháztartási hiányt csökkentő elszámolásának magyarázatát a makrogazdasági ésszerűsséggel igyekezett alátámasztani. Nevezetesen a magánnyugdíjpénztárak megjelenésével az oda befizetett meghatározott összegekkel csökken az állami nyugdíjkasszába befizetett pénzmennyiség, ugyanakkor a folyósítási szükséglet változatlan szinten marad. Ez tehát hiányt jelent a költségvetésnek, ami megegyezik a magánpénztári befizetésekkel. A PM érvelése szerint tehát makrogazdasági szinten nincs változás, mert az államháztartás kiadási többletét éppen fedezi a magánpénztárak megtakarítási többlete.

Ez azonban Mellár szerint csak akkor lenne így, ha

- a magánnyugdíjpénztárak a megtakarításaik 100%-át államkötvényben tartanák, valamint

- ha a költségvetésnek nem kellene kamatot fizetnie a nyugdíjpénztáraknál lévő államkötvények után, továbbá

- ha a magánpénztárak abszolút biztonságosan működnének és nem kellene mögéjük semmilyen állami garancia.

A szerző szerint könnyen belátható, hogy a fenti feltevések egyike sem áll fenn a gyakorlatban, mivel

- a magánpénztárak a vagyonuknak csak 60-70 százalékát tartják államkötvényekben (a költségvetésnek külső finanszírozási forrás után kell néznie)

- a most kormányzati szektorba sorolt magánpénztárak portfoliójában tartott állampapírok formálisan ugyan szektoron belülinek tekinthetők, ezért ezzel elvileg csökkenthető lesz az államadósság, a valóságban ugyanakkor továbbra is kamatot kell fizetni utánuk. Ez a kamatfizetés azonban már nem csak formális, hanem nagyon is valóságos. Mindezek következtében olyan helyzet áll elő, amelyben a statisztika által regisztrált államadósság és a tényleges adósság szisztematikusan eltér egymástól

- Mellár szerint a magánnyugdíjpénztárak eddigi működése azt mutatja, hogy komoly baj lehet velük: túl magasak az adminisztratív költségeik, és igen alacsony a jövedelmezőségük. A szerző szerint a folyósítások beindulásakor a kötelezettségeik kifizetéséhez (nyugdíj) szükség lehet az állami garanciára. Ilyen körülmények között viszont Mellár szerint ha a magánnyugdíjpénztárakat a kormányzati szektorba sorolják, akkor indokolt lenne az aktívumaikat a kockázatoknak megfelelően diszkontálni, azaz jelentősen csökkenteni

Mellár véleménye szerint a fent vázoltak alapján az államháztartási statisztika tervezett módosítása

- elméletileg nem megalapozott, illetve az Eurostat-tól származó engedély is igen gyenge lábakon áll

- sem az Európai Uniót, sem az Eurostat-ot nem tudjuk félrevezetni a jobb színben mutatkozó deficitszámok láttán

- a párhuzamos statisztikák vezetése különösen nagy terhet ró a statisztikai apparátusokra, ráadásul várhatóan csak két évig marad fenn a kettős elszámolás

- a befektetőket sem igazán lehet félrevezetni a kellő mennyiségű információik miatt

- a közvéleményt az ilyen elvont adatok oda-vissza módosítása helyett sokkal inkább a saját létviszonyaik alakulása érdekli.

"Akkor hát mi végre az egész?" - fejezi be Mellár gondolatait.

Rengeteg melóst keresnek év végén ezek a magyar cégek: jól járhat, aki bevállalja?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megszokottá vált, hogy november közepén a logisztikai ágazatban is elkezdődik az év legintenzívebb időszaka.

Európai minimálbér: hogyan hathat a magyar munkaerőpiacra, ha bevezetik itthon is a kötelező uniós minimálbért?

Az európai minimálbér bevezetése komoly hatással lenne Magyarország munkaerőpiacára és gazdaságára.

Te hazaviszel ennyit havonta? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír