Ennyit keres egy magyar ügyvéd, bíró: ez ám az egyenes út a gazdagság felé

A jogi pálya Magyarországon továbbra is az egyik legnépszerűbb hivatás. A jogász, ügyvéd, bíró, ügyész, közjegyző és jogtanácsos szakmák nemcsak komoly tanulmányi elköteleződést igényelnek, hanem stabil karrierlehetőséget és az átlagosnál magasabb jövedelmet is kínálnak.​ A jogi pálya régóta vonzza a fiatalokat Magyarországon, hiszen nemcsak presztízse nagy, hanem biztos egzisztenciát és sokrétű karrierlehetőséget is kínál.

Jogász, ügyvéd, bíró, ügyész, közjegyző vagy jogtanácsos – ezek mind olyan hivatások, amelyek mögött sok év tanulás, tapasztalat és elhivatottság áll. A felsőoktatásban a jogászképzés az egyik legmagasabb ponthatárral rendelkező szak, ami azt jelzi, hogy a verseny rendkívül erős a bekerülésért, különösen az ország legismertebb jogi karaira. Korábbi interjúnkben arra is kitértünk, hogy a jogi pálya sem feltétlen e legkönnyebb, a tanulás mellett anyagi segítség nélkül egy fiatal jogásznak és ügyvédnek is behezebb elindulni a pályán. Erről szóló interjúnkban itt olvashatsz részletesen: 

EZ IS ÉRDEKELHET

Lehull a lepel a magyar ügyvédekről: így élnek a sztárszakma munkásai, sokan pikkelnek rájuk

Az ügyvédi pályán való elindulás sem olyan egyszerű, ha valaki nem tud külső anyagi támogatást kapni.

Görönyös út, de megéri

A jogászképzés osztatlan, 10 féléves (5 éves) képzés, amelyre a felvételi ponthatárok évről évre magasak, különösen a fővárosi és nagy vidéki egyetemeken. Az alábbi tábla az állami ösztöndíjas, nappali képzés ponthatárait mutatja be az elmúlt öt évben:

A legmagasabb ponthatárok rendszerint az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK) voltak, ahol 2023-ban 477 pont kellett a bejutáshoz. A vidéki egyetemeken, mint például a Debreceni, Pécsi vagy Szegedi Tudományegyetemeken, a ponthatárok szintén magasak, 420–440 pont között mozognak.​

A 2020 és 2024 közötti felvételi adatok alapján az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán évről évre a legmagasabb ponthatárokat állapították meg: 2020-ban és 2021-ben 472 pont volt a bekerülési küszöb, 2023-ban pedig 477 pontot kellett elérni az államilag finanszírozott helyhez. Hasonlóan magas volt a követelmény a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi és Államtudományi Karán, a Károli Gáspár Református Egyetemen, valamint a Pécsi, Szegedi és Debreceni Tudományegyetemeken is. Ezeken az intézményeken rendre 420–440 pont közötti eredmény kellett a jogászképzéshez való bejutáshoz, ami jól mutatja a szakma iránti keresletet.

A jogászképzés osztatlan képzésként működik, tehát nem alapszak és mesterszak keretében épül fel, hanem egy ötéves, tíz féléves egybefüggő képzést jelent, amely végén a hallgató jogász diplomát kap. Ez a végzettség azonban még nem elegendő ahhoz, hogy valaki bíróként, ügyvédként vagy közjegyzőként dolgozzon. Minden ilyen irányú karrierhez külön szakvizsga és többéves gyakorlati idő szükséges. A képzést követően a fiatal jogászok gyakran fogalmazóként, ügyvédjelöltként vagy jogi asszisztensként helyezkednek el, miközben felkészülnek a szakmai vizsgákra.

Mire jó a jogi diploma?

Ez a dipploma olyan szempontból is jó választás lehet, hogy elég sok helyre el lehet vele helyezkedni, meglehetősen jó fizetésekért. A legtöbb politikusnak és képviselőnek is ilyen végzettsége van, de ha valakit nem vonz a közélet, akkor is számos lehetőség van még a palettán.

Aki ügyvéd szeretne lenni, annak három évet kell ügyvédjelöltként eltöltenie, egy tapasztalt ügyvéd mellett, amely idő alatt nemcsak gyakorlati tapasztalatot szerez, hanem jogosultságot is nyer az ügyvédi szakvizsga letételére. A bírói vagy ügyészi pályát választók bírósági vagy ügyészségi fogalmazóként kezdik meg munkájukat, majd a szakvizsgát követően pályázhatnak bírói, illetve ügyészi pozícióra. A közjegyzői pályára lépők szintén hároméves jelölti időszakot teljesítenek, mielőtt szakvizsgát tehetnek, és hivatalosan is kinevezhetik őket.

A jogtanácsosi hivatás azok számára nyújt lehetőséget, akik cégeknél, szervezeteknél vagy állami intézményeknél szeretnének dolgozni belső jogi tanácsadóként. Ehhez is szükséges a jogász diploma, valamint legalább három év szakmai gyakorlat és egy sikeres jogi szakvizsga. Az elhelyezkedési esélyek ezen a területen kedvezőek, hiszen a nagyvállalatok, multinacionális cégek és közintézmények is keresik a jól képzett, megbízható jogi szakembereket.

A Központi Statisztikai Hivatal 2025. februári adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 661 400 forint volt, a kedvezményekkel számolt nettó átlagkereset pedig 455 000 forint. Ehhez képest a jogi szakmák többsége jelentősen kedvezőbb kereseti lehetőségeket kínál. A bírák és ügyészek bruttó fizetése elérheti vagy meg is haladhatja az egymillió forintot, ami az átlagbérnél jóval magasabb jövedelmet jelent.

Az ügyvédek bérezése nagyon eltérő lehet, ugyanis erősen függ a szakterülettől, a tapasztalattól és az ügyfélkörtől. Egy kezdő ügyvéd bruttó 500–700 ezer forintot kereshet, de egy sikeres, specializált jogász ennél jóval többet vihet haza. Közjegyzők esetében a kereset szintén változó, de általánosan elmondható, hogy kiemelkedően magas, különösen nagyobb városokban vagy frekventált ügykörrel rendelkező praxis esetén. A jogtanácsosok bruttó keresete 700–900 ezer forint között mozoghat, különösen multinacionális cégeknél vagy jogi igazgatói pozíciókban.

Az „egyéb jogi foglalkozásúak” csoportjába azok tartoznak, akik nem klasszikus ügyvédként vagy bíróként dolgoznak, de jogi végzettséggel látják el munkájukat például kormányzati, önkormányzati vagy civil szférában. Ide tartozhatnak jogi referensek, adatvédelmi tisztviselők, compliance szakemberek is, akiknek a keresete általában az átlagbér és a kiemelkedő jogászi jövedelmek között mozog, jellemzően havi bruttó 600–800 ezer forint közötti szinten.

A jogi pálya komoly befektetést igényel időben és energiában is, hiszen az alapdiploma megszerzése után további évek kellenek a szakosodáshoz. Ugyanakkor a jogi végzettség sokféle ajtót nyit meg, a kereseti lehetőségek pedig szinte minden esetben meghaladják a magyar átlagbért. Bár a kezdeti években a pályakezdők még nem keresnek kiemelkedően, a szakmai előrehaladással párhuzamosan a jövedelem is jelentősen nőhet.

Ha valaki biztos karrierre, presztízsre és hosszú távon kiemelkedő keresetre vágyik, a jogi pálya továbbra is az egyik legjobb választás lehet Magyarországon. Aki hajlandó az ehhez szükséges éveket rááldozni, és megvan benne a szakmai elhivatottság, az az ország legjobban fizetett és legnagyobb felelősséggel járó hivatásai közül választhat magának életpályát.