A kormány legújabb ajándéka a menedzsereknek

Adómentesen nyújthatnak a munkáltatók vissza nem térítendő támogatást dolgozóik devizahiteleinek végtörlesztéséhez - ezt a rendelkezést is a jövő évi adótörvény-csomag végszavazása előtti tetemes módosító indítvány halmazban csempészte be a jogszabályba a kormány. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője múlt csütörtökön, három nappal az adótörvény-módosítási csomag parlamenti végszavazása után jelentette be az újfajta adókedvezményt.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint adómentes jövedelemnek számít a munkáltató által a munkavállalójának a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott - vagyis euróhitel esetén 250, svájci franknál 180, japán jennél pedig 2 forintos árfolyamon történő - végtörlesztéshez adott, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás.

Ez azt jelenti, hogy ezen összeg után sem a munkavállalónak, sem a munkáltatónak nem kell adót fizetnie. Csupán annyi feltétele van, hogy a munkáltatónak közvetlenül a hitelező pénzintézet javára kell átutalnia a támogatás összegét.

Azoknál a munkavállalóknál is lehet ezzel a lehetőséggel élni, akik már végtörlesztettek. Ezt a végtörlesztésre vonatkozó, a pénzügyi intézmény által befogadott igénybejelentéssel, valamint a hitelfelvevő végtörlesztéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségének teljesítését hitelt érdemlően igazoló dokumentummal (például a banki átutalásról szóló bankszámlakivonattal) kell igazolni. Ebben az esetben közvetlenül a munkavállaló által megjelölt bankszámlára is utalhatja a munkáltató a támogatást.

Az adómentesség a törvénycsomag hatálybalépésének napja és a 2012. február 28. közötti időszakban a munkáltató által végtörlesztés céljából adott vissza nem térítendő támogatásra vonatkozik.

A munkáltató úgy is dönthet, hogy nem vissza nem térítendő támogatással, hanem kamatmentes kölcsönnel segíti a munkavállalója hiteltörlesztését. Ezt a lehetőséget is támogatja az elfogadott adótörvény-csomag, mégpedig úgy, hogy módosul az szja-törvény kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályozása.

Eszerint a kamatjövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a munkáltató által a munkavállalójának a végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtott kölcsön esetén nyújtott kamatkedvezményt. A jelenleg hatályos törvényben is szerepel olyan kedvezmény, amely szerint nem számít kamatjövedelemnek a lakáscélú hitel utáni kamatkedvezmény, ha a hitelt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtja lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy korábban hitelintézettől, előző munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez.

Ebben az esetben azonban megkötés, hogy csak olyan lakásra érvényes az engedmény, amely nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét. A végtörlesztéshez adott kamatmentes kölcsönnél azonban nincs ilyen korlátozás.

A munkáltatók szóhoz sem jutnak

A törvényben biztosított kedvezmény önmagában jó szándékú kezdeményezés, de a jelenlegi hazai piaci viszonyok között átgondolatlan, kidolgozatlan, szakmaiatlan és életszerűtlen - összegezte álláspontját Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Véleménye szerint illúzió abban reménykedni, hogy az adókedvezmény miatt a munkáltatók jelentős támogatást nyújtanak a devizahitelek végtörlesztéséhez a munkavállalóiknak. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy jövőre jelentős, átlagosan 5 százalékos béremelést is elvár a kormány a vállalatoktól. Jogosan merülhetne fel szerinte ennek kapcsán, hogy például a végtörlesztéshez nyújtott támogatást figyelembe lehessen venni az elvárt béremelés teljesítésekor.

Dávid Ferenc úgy véli, a jogalkotók vagy abszolút nincsenek tisztában az üzleti szféra jelenlegi helyzetével, vagy egy szűk rétegnek akartak újabb kedvezményt adni. A szabályozás ugyanis leginkább a tulajdonosi, illetve a felső vezetői körnek kedvez, akik adómentesen juttathatnak jelentős támogatást legfőképpen saját maguknak a végtörlesztéshez.

A kedvezmény lehetősége munkajogilag megfoghatatlan, kérdéses például, hogy milyen garanciákat lehet elvárni a munkavállalótól a támogatásért cserébe. A szabályozás ráadásul súlyos diszkriminációs problémákat is felvet. Milyen alapon tennének például különbséget a munkáltatók azon dolgozóik között, akiknek van hitelük, és akiknek nincs, vagy azok között, akik devizában, illetve forintban adósodtak el? - teszi fel a kérdést a főtitkár.

Dávid Ferenc annak az aggályának is hangot adott, hogy a módosításból nem derül ki, az üzleti szférára vagy a közszférára, illetve az állami, önkormányzati tulajdonú cégeknél dolgozóknak juttatott támogatásra is vonatkozik-e az adókedvezmény. "Nem szeretném megérni, hogy a tartósan eladósodott állami, önkormányzati tulajdonú vállalatok az állampolgárok adóforintjaiból kedvezményesen támogatást adjanak a munkavállalóik hiteltörlesztéséhez, hogy még tovább növeljék a tartozásaikat" - nyomatékosította a VOSZ főtitkára.

Az említett aggályok a pénteki hírek tükrében korántsem alaptalanok: az összes helyi önkormányzat közgyűlési elnöke, polgármestere, többcélú kistérségi társulási tanács-elnöke levelet kapott a Belügyminisztériumtól, amelyben Tállai András önkormányzati államtitkár azt kéri, írják össze, mennyi devizahitele van a közalkalmazottaknak és köztisztviselőknek - írja a Privátbankár.hu.

KATTINTS! Újabb devizahiteles mentőcsomagot tervez a kormány?

OLVASD EL a bankok ajánlatáról szóló elemző cikkünket: Jön az új árfolyamrögzítés: jobb, mint a végtörlesztés?