Veszély leselkedik a magyar hitelesekre: mit tehetünk, ha beüt a krach?

Folyamatosan emelkedik az alapkamat a nehéz gazdasági helyzetben, és jó darabig nem is várható, hogy ez a tendencia megállna. Ez a gazdasági folyamat minden esetben rosszat tesz a hitelpiacnak, és bár a hiteleket felvenni szándékozóknak is komoly gondot jelent, hogy kölcsönhöz jussanak, van egy náluk nagyobb bajban lévő csoport: azok, akiknek már be is dőlt a hitelük, vagy a folyamatos drágulások miatt a családi kasszát annyira megterheli például a lakáshitel vagy a személyi kölcsön fizetése, hogy képtelenek tovább teljesíteni. Bár a kormány néhány napja bejelentette, hogy a kamatstopot újabb fél évvel jövő június végéig meghosszabbítja, ez már aligha lehet segítség több ezer magyarnak. Összeszedtük, hogy állnak most a hitelbedőlések, mi a helyzet a bankoknál, és ők hogyan tudnak segíteni, ha bedőléssel fenyegetne a hitelünk.

Még mindig magas a nemteljesítés

A KSH adataiban jól látszik az a tendencia, hogy a lakáshiteleknél ha nem is a legmagasabb - hogy akkor melyik típusú hitelnél van a legtöbb késő, arra mindjárt kitérünk - de így is jelentős a nemteljesítés aránya. A legfrissebb, 2021-es adat szerint a tavalyi év második felében a 704 milliárdnyi engedélyezett lakáshitel mellett 3 százalék felett volt azoknak az aránya, akik már nem törlesztették a lakáshitelt. Mint a bankok válaszaiból is kiderült, egyre nagyobb számú ügyfél lép ki a moratóriumból, ám nagyon úgy tűnik, hogy ők cseberből vederbe estek.

Az MNB májusban publikált pénzügyi stabilitási jelentéséből az is kiderült, hogy az összes hitelt vizsgálva még durvább arányokkal néztek szembe a hitelintézetek. Az adatokból kiolvasható, hogy bár 2018 óta folyamatosan csökken a nemteljesítés aránya, még így is nagyon magas: a tavalyi év utolsó negyedében a lakáscélú hitelek átlagánál magasabb, 4,2 százalékos értékben állt meg a hitelek törlesztése.

Azt a stabilitási jelentés is megjegyzi, hogy az új késedelembe esettek között leginkább a személyi kölcsönök (29%), a folyószámlahitelek (26%) és a hitelkártyák (16%) vannak jelen. A kép a lakáshiteleknél némileg csalóka, ugyanis a szeptember óta késedelembe esett lakossági jelzáloghiteleket jellemzően régebben, az adósságfék-szabályok előtt vették fel a magyarok, így nagyrészt éven belül változó kamatozású hitelekről van szó, és ezek több mint harmada forintosított hitel. A késedelembe esettek 4%-a CSOK-hitel volt, miközben az összes élő hitel arányában 9 százalékot tesznek ki – tehát a CSOK-hitelek az átlagnál kisebb eséllyel estek késedelembe.

Pedig a kamatemelések miatt a magyarok mostanában kétszer is meggondolják, hogy ez a legmegfelelőbb pillanat-e felvenni a hitelt. Az elmúlt egy évben a jelzáloghiteleknél használatos BUBOR-értékek is elképesztő mértékben megnőttek, és ez is visszatarthatja a háztartásokat az új hitelek felvételétől. Míg tavaly augusztusban a BUBOR-értékek az 1,6-1,8% körüli skálán mozogtak, mostanra

• a 3 havi BUBOR 1,61%-ról 12,91%-ra,
• a 6 havi BUBOR 1,66%-ról 13,68%-ra,
• a 12 havi BUBOR pedig 1,86%-ról 14,25%-ra emelkedett.

További visszatartó erő lehet, hogy sokan vannak benne a kamatstop miatt létrejött védőhálóban, amely ha ebben a percben megszűnne, akkor a hitellel rendelkezőknek 40%-al emelkedne meg a törlesztőrészlete - akit pedig ezen felül még a rezsiemelés is érinteni fog, szinte megoldhatatlan anyagi helyzettel találná magát szembe egy ilyen emelés után.

Ha megnézzük a személyi kölcsön, a babaváró, valamint a lakáscélú hitelek új szerződéseinek összegét, akkor világosan látszik, hogy mind a három hiteltípus új szerződéses összege komoly visszaesést mutatott júniushoz képest. A legszembetűnőbb a lakáshitel, amely a júniusi 128 milliárdról zuhant 91-re, vagyis egyharmadával csökkent az új szerződések összege.

Ez nem csak 2022-ben, de 2019 óta is példátlanul komoly zuhanásnak számít, még a koronavírus idején észlelt gazdasági mikroválság idején sem esett ekkorát a lakáshitelek jegyzése a megelőző hónaphoz képest. A lakáshitelezés válságáról már írtunk bővebben, ezt a cikket itt tudod elolvasni:

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi történik a hitelpiacon? Elfordultak a magyarok a bankoktól, súlyos bajban van a lakáshitelezés

Harmadával esett vissza az új lakáshitelek összege júliusban, ami negatív rekord. Mi történik a hitelpiacon?

Mit tegyünk, ha bedőlni látszik a hitel?

Körbekérdeztünk a bankoknál, mit lehet tenni akkor, ha úgy tűnik, hogy minden kötél elszakadt, és biztosan nem tudjuk tovább fizetni? Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy tájékoztassuk erről a hitelintézetet - egybehangzóan azt a választ kaptuk, hogy minden esetben megvizsgálnak minden lehetőséget, hogy segíthessenek a bajba jutott adóson - a K&H-nál egyelőre nincs számottevő növekedés a bedőlt hitelek számában.

A bank arra törekszik, hogy minden ügyfele számára a legjobb megoldást nyújtsa. Mindenkinek igyekszünk segíteni például átstruktúrálásokkal, aki bajba kerülne és nem tudna fizetni. Az ügyféllel közösen, az aktuális helyzetnek leginkább megfelelő megoldást próbáljuk megtalálni. A 2022. december 31-ig tartó moratóriumban mintegy néhány ezer ügyfél maradt

 - írta erre vonatkozó kérdésünkre a K&H.

Hasonló választ kaptunk az OTP-től is, akik azt is hozzátették: érdemes lehet most kilépni a moratóriumból, ugyanis ekkor még mindig kisebb törlesztőrészletet kell fizetni, mint a jelen állás szerint jövő június végével lejáró kamatstop után.

A hitelintézet felkészült arra, hogy a moratóriumot követően további fizetéskönnyítési lehetőségeket kínáljon a fizetési nehézséggel küzdő ügyfélkör számára. Ez lehet például a törlesztőrészlet csökkentése, a futamidő meghosszabbítása, illetve ennek a kettőnek a kombinációja. Az OTP Bank azt javasolja ügyfeleinek, hogy aki tudja kezdje el törleszteni a hitelét és lépjen ki a moratóriumból. A kamatemelések csak azokra a kölcsönökre nincsenek hatással, melyek futamidő végéig fix kamatozásúak

 - írta lapunknak az OTP Bank. Hozzátették azt is, hogy a vállalati szektorban az egy százalékot sem éri el a moratóriumban érintett ügyfelek aránya.

A vállalati hiteleket tekintve az OTP Bank teljes állományának kevesebb mint 0,5 százaléka érintett a törlesztési moratóriumban. A június 30-án moratóriumban lévő vállalkozások mintegy 2/3-a élt az augusztus 1. és december 31. közötti időszakra meghirdetett moratórium lehetőségével. A hitelintézet minden vállalati partnerének, akinek fizetési nehézsége támad – akár érinti a moratórium, akár nem, – azt javasolja, hogy keresse fel banki kapcsolattartóját, hogy közösen megtalálhassák a megfelelő pénzügyi megoldást a kialakult helyzetre

- tették még hozzá.

A bankok a tájékoztatóban részletesen is leírják, mi a teendő, ha bejelentjük a bankunknak, hogy fizetési nehézségeink vannak. Mint fogalmaznak, először is fel kell venni a kapcsolatot a bankkal, a megadott elérhetőségek egyikén, hogy személyre szabott segítséget nyújthassanak neked. Amennyiben ezt elmulasztjuk, késedelmes tartozásunk rendezésére automatikus követeléskezelési folyamat indul - ez pedig nem kellemes élmény, jobban járunk akkor, ha magunk kérjük a banktól az átstrukturálást.

Az igénylés leadását követően a bank munkatársa egy rögzített beszélgetés során felveszi az adatokat, és meghallgatja a problémát, melynek alapján, személyre szabottan a bank elkészít egy átstrukturálási megoldást, melyet a címünkre is elküld. Ha ezt el is fogadjuk, sor kerül a szerződésmódosításra, de ez hosszabb időt is igénybe vehet, hiszen minden esetben a saját helyzetünkre szabottan igyekszik a hitelintézet megoldást találni, amely időigényes folyamat. A módosítást minden ügyleti szereplőnek (adósnak, adóstársnak, zálogkötelezettnek, kezesnek) alá kell írnia, ugyanabban az időpontban, tehát fontos, hogy ezt így tervezzük és szervezzük meg. Fontos, hogy ingatlanfedezetes hitelek esetében az aláírt szerződésmódosítást a banki termék tényleges átütemezése előtt kötelező közjegyzői okiratba foglalni.

Azt is nagyon jó tudni, hogy amíg a banki rendszerekben nem történt meg a szerződésmódosításnak megfelelő könnyítés beállítása, tehát nem érkezett meg a beállításról szóló írásbeli értesítés, addig az eredeti hitelszerződésnek megfelelő törlesztőrészleteket kell megfizetned továbbra is.

És mit lesz, ha nem szólok?

Ha megpróbálunk "eltűnni" a bank elől, akkor a tartozásunk egy sokkal kellemetlenebb fázisba lép: itt jön ugyanis a követeléskezelő, aki megbízás alapján igyekszik behajtani a tartozást. Amint Lencsés Tamás, az EOS Faktor Zrt. igazgatója elmondta nekünk egy interjúban: ez természetesen nem azt jelenti, hogy a követeléskezelő megérkezik, és amit lát, azt elviszi.

Sok esetben a követeléskezelőt összekeverik a végrehajtóval. Az van a fejekben, hogy jön a követeléskezelő, és lefoglal valamit, akár ingatlant, akár ingóságot, holott jogilag kizárólag a végrehajtó tehet ilyet. Ő az, aki bankszámlára inkasszót tehet, le tud foglalni egy gépjárművet, vagy árverést tud indítani egy ingatlanra. A követeléskezelőnek nincs ezekre jogosultsága, és nem is kívánatos, hogy legyen. Erre megvan az adott szervezet. Az ingatlanfedezettel biztosított követeléseknél annyiban van különbség, hogy ott közjegyzői okiratba foglalt tartozás áll fent, jellemzően egyoldalú tartozáselismerő közjegyzői okiratban. Ilyen esetben egy lépés marad ki, a fizetési meghagyást nem szükséges benyújtani, ehelyett közjegyzőnél záradékolni lehet a szerződést, ezáltal azonnal végrehajthatóvá válik a követelés

- mondta lapunknak Lencsés Tamás, a követeléskezelő vezetője. A vele készült teljes interjút itt tudod elolvasni:

EZ IS ÉRDEKELHET

Ők lehetnek az első rezsikárosultak: ilyen házban élnek, így vágnak neki a télnek

Mi történik a követeléskezelés folyamatában? Olyan válság felé megyünk, mint amilyen 2008-ban rázta meg a világgazdaságot? Kiderül az interjúból!

Fix vagy változó?

Azt is szerettük volna megtudni, hogy mely hitelek drágulnak majd meg akkor, ha egyszer vége lesz a hiteltörlesztési moratóriumnak. A Raiffeisen válaszából az derül ki, hogy az ügyfeleik leginkább a hosszabb futamidőt szeretik.

Lakossági oldalon jelenleg a változó kamatozású hitelekre kamatstop van érvényben, az ügyletek többsége pedig általában 10 éves, vagy még hosszabban fixált kamattal rendelkezik. Vállalati oldalon nagyon kevesen maradtak bent a moratóriumban, lakossági oldalon is a döntő többség már kilépett belőle

- tudtuk meg a banktól. Ez tehát azt jelenti, hogy amíg tart a kamatstop, az emelkedés nem veszélyezteti a magyarok költségvetését - legalábbis a hiteltörlesztések miatt nem kell aggódni. Mint fentebb is írtuk: a bankok nem véletlenül igyekeznek arra koncentrálni az ügyfeleiket, hogy ha tehetik, lépjenek ki a moratóriumból, ha ugyanis most folytatják a kölcsönök törlesztését, még mindig sokkal jobban járnak, mint majd a kamatstop végével. Akkor ugyanis nem lesz elképzelhetetlen, hogy akár negyven százalékkal vagy még nagyobb mértékben is megemelkednek a törlesztőrészletek, ami súlyos terhet jelentene.

Most fontosabb figyelni, mint bármikor

Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a mostanihoz hasonló, nehéz gazdasági helyzetben fontosabb a körültekintés a hitelek kapcsán, mint az elmúlt években bármikor. Egy rosszul megválasztott lakáshitel vagy személyi kölcsön évekre eláshat minket az adósságokba. A Pénzcentrum kalkulátoraival viszont mindenkor megtalálod a neked legjobban megfelelő hitelkonstrukciót, CSOK-tól személyi kölcsönön át a lakáshitelekig - érdemes tehát itt körülnézni, hogy mindenképpen az anyagi helyzetedben leginkább megfelelő hitelt kaphasd meg.

Mondd el, hogy élsz!

Régóta nem volt olyan magas az infláció Magyarországon, mint 2022. augusztusában: 2021 azonos időszakához képest ugyanis az árak átlagosan több mint 15,6 százalékkal voltak magasabbak. Nincs olyan háztartás Magyarországon, amely ne érezné a saját bőrén a rohanó infláció okozta hatásokat. Mostani kérdőívünkben a magyar háztartások anyagi helyzetéről szeretnénk képet kapni, mennyire viselte meg őket a gyorsuló infláció, az energiaárak emelkedése, és hogy hatnak ezek a megtakarításaikra. Köszönjük, ha segítesz a kitöltéssel.